Letelepedési kötvény
A letelepedési kötvény egy magyar állampapír volt. Értéke 2013–2014-ben 250, 2015-től 300 e€. Ezért cserébe előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kaptak a kötvény vásárlói.[1] Pintér Sándor belügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva „nemzetgazdasági érdekre” hivatkozott.
A letelepedési engedély tulajdonosai EU-állampolgárok (is) lettek. Más szóval: a magyar állam pénzért EU-állampolgárságot árult.
2013 és 2017 között 145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez Magyarországon, következésképp az EU-ban is. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz volt. Kötvényt egyharmaduk vett, ⅔-uk családegyesítés címén kapta meg azt.
A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek, és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.
E szócikk elsősorban Wiedemann Tamás, a G7 újságírójának cikkei alapján készült.
Lebonyolítás
A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű Gazdasági bizottságától.
A kötvényt az adósságkezelő központ (ÁKK) bocsátotta ki, a menekülteket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ellenőrizte a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) segítségével. Erre eredetileg 8, később 30 napjuk volt. Egy „normál” letelepedési engedély megszerzése ugyanakkor évekbe telik.
A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel.[2]
A kormány ugyan fogadkozott, hogy szigorú a szűrés, mégsem akadt fenn rajta több nemzetközi bűnöző.
- Egy adócsalásért jogerősen elítél orosz állampolgár a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis szigetállam hatóságaitól szerzett erkölcsi bizonyítványt. (Nyilván ide menekült a büntetés elől.) A letelepedési kötvény szabályai szerint ui. a tartózkodási hely hatósága által kiállított bizonyítványt követelik meg, nem az állampolgárság szerintit.[3] Mirkóczki Ádám, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja szerint vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.
Jegyzetek
- ↑ Letelepedési kötvény: négyszeres biztonsági szűrés. magyaridok.hu (2016. nov. 9.)
- ↑ Wiedemann Tamás: Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel. g7.hu (2019. jan. 10.)
- ↑ Wiedemann Tamás: Orosz csalóval is üzletelt a kormány. mno.hu (2006. szept. 6.)
Források
- Wiedemann Tamás: 59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes. g7.hu (2019. jan. 16.)
- Wiedemann Tamás: Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknek. g7.hu (2018. dec. 21.)