Letelepedési kötvény

A letelepedési kötvény egy magyar állampapír volt. Értéke 2013–2014-ben 250, 2015-től 300 e€. Ezért cserébe előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kaptak a kötvény vásárlói. Pintér Sándor belügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva „nemzetgazdasági érdekre” hivatkozott.

A letelepedési engedély tulajdonosai EU-állampolgárok (is) lettek. Más szóval: a magyar állam pénzért EU-állampolgárságot árult.

2013 és 2017 között 145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez Magyarországon, következésképp az EU-ban is. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz volt. Kötvényt egyharmaduk vett, ⅔-uk családegyesítés címén kapta meg azt.

A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek, és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.

E szócikk elsősorban Wiedemann Tamás, a G7 újságírójának cikkei alapján készült.

Lebonyolítás

A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű Gazdasági bizottságától.

A kötvényt az adósságkezelő központ (ÁKK) bocsátotta ki, a menekülteket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ellenőrizte a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) segítségével. Erre eredetileg 8, később 30 napjuk volt. Egy „normál” letelepedési engedély megszerzése ugyanakkor évekbe telik.

A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel.

A kormány ugyan fogadkozott, hogy szigorú a szűrés, mégsem akadt fenn rajta több nemzetközi bűnöző.

• Egy adócsalásért jogerősen elítél orosz állampolgár a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis szigetállam hatóságaitól szerzett erkölcsi bizonyítványt. (Nyilván ide menekült a büntetés elől.) A letelepedési kötvény szabályai szerint ui. a tartózkodási hely hatósága által kiállított bizonyítványt követelik meg, nem az állampolgárság szerintit. Mirkóczki Ádám, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja szerint vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni.
• Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt. 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján. Demeter Márta emiatt feljelentést tett az ügyészségen, de azt bűncselekmény hiányában megszüntették.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.

A kötvényt forgalmazó cégek

2016 szeptemberében öt cég volt jogosult a kötvények forgalmazására. Ezek egyikét jegyezték csak be Magyarországon, a másik négyet a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson. Ők kapják a kötvények után járó kamatot is, 29 ezer eurót, amit a magyar állam utal át nekik. Ezen felül 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is szednek. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami 2016-os árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként.

Források

• Wiedemann Tamás: 59 országból jött Magyarországra a húszezer letelepedési kötvényes. g7.hu (2019. jan. 16.)
• Wiedemann Tamás: Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknek. g7.hu (2018. dec. 21.)