„MÁV” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
9. sor: 9. sor:
   
 
A felújításhoz szükséges eszközöket a Budapest–Belgrád vasútvonal építkezéséről kellett elvinni, ami így leállt. Az épülő kínai akkumulátorgyárak máris tiltakoztak a vasúti szállítás elhúzódása miatt.
 
A felújításhoz szükséges eszközöket a Budapest–Belgrád vasútvonal építkezéséről kellett elvinni, ami így leállt. Az épülő kínai akkumulátorgyárak máris tiltakoztak a vasúti szállítás elhúzódása miatt.
  +
  +
== Európai előzmények ==
  +
1968-tól kezdve egész Európában a közúti közlekedést kezdték fejleszteni, a vasút háttérbe szorult. Az 1972-es müncheni olimpiára építettek elővárosi vasutat, később gyorsforgalmú vasúti pályákat. (A csehek, lengyelek 250 km/h-s sebességű vonalakkal akarják magukat összekötni a Baltikummal.)
  +
  +
Nálunk a közúti fejlesztés lépést tartott az osztrákkal, de a vasúti lemaradt, ami volt, azt is EU-pénzekből finanszírozták.
  +
  +
A balatoni, székesfehérvári vonalra vettek 160 mozdonyt, és a felújítás olyan sikeres lett, hogy a tervezettnél másfélszer nagyobb lett az utasforgalom, így a vonal továbbra is kapacitáshiányos az egyvágányú szakaszok miatt. (Ez jó példa arra is, hogy át lehet szoktatni az embereket az autóról vasútra. Hasonlóan sikeres volt a budapesti fonódó hálózat és a tramtrain is.)
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

A lap 2023. október 9., 13:10-kori változata

A MÁV bejelentette, hogy 2023. szeptember közepétől 140 km-ról 100 km/h-ra csökkenti a Hegyeshalom–Bécs vonalon a vonatok maximális sebességét a pálya állapota miatt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter felháborodott az elmaradt felújítás miatt. Elbocsátotta a MÁV pályaműködtetésért felelős vezetőjét és a gazdasági vezérigazgató-helyettesét, továbbá elrendelte a pályaszakasz azonnali felújítását. A MÁV a felújítási pénzek elmaradása miatt tiltakozott, és mivel az előkészítéshez több hónap kellett volna, de Lázár azt mondta, ne dumáljanak, csinálják meg, amit mondott, és találják meg a költségvetésükben a megfelelő összeget.

Az előkészítetlenség miatt a felújítást csak vágányzárral lehetett megoldani, ami teljes káoszt okozott a vonatközlekedésben. A MÁV maga sem tudta, mennyit késnek a vonatok. Volt olyan közvetlen vonal, amin 6-szor kellett átszállniuk az utasoknak (pótlóbuszra és vissza).

Az osztrák vasút megelégelte a kiszámíthatatlan menetrendet, és lekapcsolta a magyarországi vonatokat a nemzetközi menetrendből (azaz: a csatlakozáskor nem várták meg azokat).

Megjegyzés: Az ilyen felújításokat legalább 2 évvel előre be kell jelenteni a környező országoknak.

A felújításhoz szükséges eszközöket a Budapest–Belgrád vasútvonal építkezéséről kellett elvinni, ami így leállt. Az épülő kínai akkumulátorgyárak máris tiltakoztak a vasúti szállítás elhúzódása miatt.

Európai előzmények

1968-tól kezdve egész Európában a közúti közlekedést kezdték fejleszteni, a vasút háttérbe szorult. Az 1972-es müncheni olimpiára építettek elővárosi vasutat, később gyorsforgalmú vasúti pályákat. (A csehek, lengyelek 250 km/h-s sebességű vonalakkal akarják magukat összekötni a Baltikummal.)

Nálunk a közúti fejlesztés lépést tartott az osztrákkal, de a vasúti lemaradt, ami volt, azt is EU-pénzekből finanszírozták.

A balatoni, székesfehérvári vonalra vettek 160 mozdonyt, és a felújítás olyan sikeres lett, hogy a tervezettnél másfélszer nagyobb lett az utasforgalom, így a vonal továbbra is kapacitáshiányos az egyvágányú szakaszok miatt. (Ez jó példa arra is, hogy át lehet szoktatni az embereket az autóról vasútra. Hasonlóan sikeres volt a budapesti fonódó hálózat és a tramtrain is.)

Forrás

Hírek: