Munka

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. március 21., 11:13-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Forrás)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A reálbérek alakulása
Reálkereset 15-22.jpg Reálkereset2 15-22.jpg

A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa.

Átlagbérek és a miniszterelnökök fizetése Magyarországon és az EU-ban
EU átlagbérek21.png EU miniszterelnöki bérek22.png


Munkaidő

Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.[1]

Munkanélküliség

Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: Portfolio.hu

2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap.[2]

2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.[3]

A munkanélküliek számának megállapítása nem egyszerű, mert a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat között komoly eltérés van. 2020. november végén az utóbbi 100 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az októberi adatokat addig egyik szervezet sem közölte, amíg meg nem jöttek a novemberi jobb adatok.

2019. november 13-án a szociális dolgozók sztrájkba léptek – volna, ha a kormány tárgyal velük a minimális szolgáltatásról. De az államtitkárnak halaszthatatlan fontos dolga akadt a megbeszélt időben, így a sztrájk elmaradt. November 30-ra tüntetést hirdettek,[4] januárban lesz sztrájk. Nem lett.

Magyarországon az aktív dolgozók száma 4,5 millió, a munkanélküliek száma 173 ezer (3,7%). 133 ezren dolgoztak közmunkában, 108 ezer ember dolgozott külföldön.[5] A Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma 2019 novemberében a KSH adatai szerint 44 ezer.[6]

2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.[7] A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).[8]

A munkanélküliség definíciója

Forrás: Portfólió

Az ILO-definíció szerint nem tekinthetőek munkanélkülinek azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni. A KSH mindig ezt az adatot publikálja.

A járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.

Az önbevallásos adatokat a KSH hónapokkal később közli, bár neki a rendelkezésére áll. A júniusi adatokat pl. októberben közölte.

2020. július második felében a munkanélküliek száma 376 300 (8.3%).[9]

Munkanélküli segély hossza.png

2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.[10]

Minimálbér

2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint).

Az EU 2025-re kötelező szabályokat ír elő a minimálbérre azokban az országokban, ahol már van ilyen. A magyar minimálbér 2022. októberben több szempontból sem felel meg az EU előírásainak.[11]

Ingázás

Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.[12]

Jegyzetek

Forrás

További információk

Kapcsolódó lapok