Munka
|
|
A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa.
|
|
Átlagkereset
2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban 14 732 euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, 15 381 euró volt.[1]
Munkaidő
Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.[2]
Munkanélküliség
2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap,[3] 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.[4]
2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.[5]
A munkanélküliek számának megállapítása nem egyszerű, mert a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat között komoly eltérés van. 2020. november végén az utóbbi 100 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az októberi adatokat addig egyik szervezet sem közölte, amíg meg nem jöttek a novemberi jobb adatok.
2019. november 13-án a szociális dolgozók sztrájkba léptek – volna, ha a kormány tárgyal velük a minimális szolgáltatásról. De az államtitkárnak halaszthatatlan fontos dolga akadt a megbeszélt időben, így a sztrájk elmaradt. November 30-ra tüntetést hirdettek,[6] januárban lesz sztrájk. Nem lett.
Magyarországon az aktív dolgozók száma 4,5 millió, a munkanélküliek száma 173 ezer (3,7%). 133 ezren dolgoztak közmunkában, 108 ezer ember dolgozott külföldön.[7] A Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma 2019 novemberében a KSH adatai szerint 44 ezer.[8]
2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.[9] A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).[10]
A munkanélküliség definíciója
Az ILO-definíció szerint nem tekinthetőek munkanélkülinek azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni. A KSH mindig ezt az adatot publikálja.
A járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.
Az önbevallásos adatokat a KSH hónapokkal később közli, bár neki a rendelkezésére áll. A júniusi adatokat pl. októberben közölte.
2020. július második felében a munkanélküliek száma 376 300 (8.3%).[11]
2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.[12]
Minimálbér
2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint).
Az EU 2025-re kötelező szabályokat ír elő a minimálbérre azokban az országokban, ahol már van ilyen. A magyar minimálbér 2022. októberben több szempontból sem felel meg az EU előírásainak.[13]
Ingázás
Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.[14]
Munkaerő-helyzet a covid után
Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is.
Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.
Fogalmak
- rózsaszín galléros munka
- azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben.
- kékgalléros munka
- fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások)
- fehérgalléros munka
- szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.).
Jegyzetek
- ↑ Kovács Gábor: A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika. hvg.hu (2023. máj. 22.)
- ↑ Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel a Nyugaton csökken. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
- ↑ Juhász Vanessza: 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. merce.hu (2021. aug. 8.)
- ↑ Gyévai Zoltán: Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 24.)
- ↑ 140.000 munkanélküli egy fillér támogatást sem kap az államtól, 300 ezren keresnek munkát. muon.hu (2021. jan. 2.)
- ↑ Gulyás Erika: Jogszerű a novemberi szociális sztrájk. nepszava.hu (2019. okt. 11.)
- ↑ Több mint 4 millió magyar dolgozik hazánkban. www.atv.hu (2018. nov. 28.)
- ↑ Szurovecz Illés: Majdnem 44 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik Magyarországon. 444.hu (2019. nov. 5.)
- ↑ 2.1.7.2. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
- ↑ 2.1.6. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
- ↑ Akire még Orbán Viktor is hallgat: email aHangtól 2020. július 22.
- ↑ Aláírásgyűjtő helyek
- ↑ Teczár Szilárd: Jönnek az új eu-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? www.lakmusz.hu (2022. okt. 11.)
- ↑ Bucsky Péter: Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké. g7.hu (2023. márc. 9.)
Forrás
- Sztojcsev Iván: Hét ábrán mutatjuk, miért nem működik a magyar gazdaság vendégmunkások nélkül. hvg.hu (2023. márc. 21.)
- Nagy Kristóf: Brüsszel a magyar munkavállalók oldalára áll, és új eszközt ad a kezükbe. www.napi.hu (2023. márc. 7.) Az üzemi tanácsoknak ad jogokat.
- A kormány hazudozásai a munkanélküliségről az első hullám után. www.facebook.com (2020. dec. 19.)
- Varga Dóra: Munkanélküliség: játék a számokkal. nepszava.hu (2020. nov. 27.)
- Váczi István: Földbe döngölt egy céget a kormány, majd letette előtte a fegyvert. g7.hu (2019. jan. 18.) Az Erzsébet-utalványokat forgalmazó magyar cégről van szó.
- Spirk József: Lassan kiderül, hogy a rendőrök jelentős része éhbérért dolgozik. 24.hu (2019. jan. 11.) A rendőrök körében néhány nap alatt szinte mozgalommá szélesedett az önkéntes fizetésbevallás, hogy cáfolják Kontrát Károly nyilatkozatát a rendőri fizetésemelésekről.
- Dull Szabolcs: A Fideszben egyszer már megfúrták a 400 órás túlórát. index.hu (2018. nov. 26.) Még a választások előtt került szóba.
- Nincs elég munkás? Akkor mindenki dolgozzon többet! index.hu (2018. nov. 29.)
- Pintér Bence: Már nem kell pártokat betiltani ahhoz, hogy a munkásság hangja ne hallatsszon. azonnali.hu (2018. nov. 28.) Téma: rabszolgatörvény.
- Pap Szilárd István: Nemmel szavazott a kormány a külföldön dolgozó magyarokat védő uniós hatóság felállítására. merce.hu (2018. dec. 7.)
- Rigó Anita: Másfél évtized alatt semmivel sem került közelebb a magyar életszínvonal az unióshoz. g7.hu (2018. dec. 14.)
További információk
- Csernátony Csaba: Ezt is tudja a minimálbér-emelés. www.napi.hu (2018. dec. 15.) Fél dolláros óránkénti minimálbér-emelés 2,8 százalékkal csökkentette az esélyét, hogy a szabadlábra kerülők egy éven belül ismét börtönbe kerüljenek.
- Fekő Ádám: Legyen végre az ország azoké, akik nem szeretnek dolgozni! azonnali.hu (2018. dec. 13.)