Népszavazás

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. november 27., 17:00-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Atlétikai stadion)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Népszavazást a választások után legkorábban 40 nappal lehet kezdeményezni (azaz aláírást gyűjteni).

Stadionépítés

Puskás Stadion.
Forrás: Facebook

A stadionépítések elleni népszavazást Hadházy Ákos munkatársa, Kassai Dániel kezdeményezte még 2019 májusában. A Kúria októberben hitelesítette.[1] Utóbb a kezdeményezéshez csatlakozott a Momentum is.

A népszavazási kérdés ez volt:

Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksári Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?

Atlétikai stadion

A 2023. augusztus 19–27. közötti atlétikai világbajnokság lebonyolítására épül. Tervezett költsége 2019. november 25-én 130 MFt, de eddig minden ilyen beruházás többe került a tervezettnél, különösen, ha időre kellett elkészülnie. Mivel a költségeket az egész ország állja, Hadházy Ákos országos népszavazást kezdeményezett, bár a stadion Budapesten lesz.

A kormány a Karácsony Gergellyel folytatott megbeszélésen megígérte, hogy nem építi meg a stadiont, ha a főváros ezt nem akarja.

A tervezett stadion legnagyobb része a IX. kerület területén van. Az új polgármester, Baranyi Krisztina kezdettől ellenezte az építést, elsősorban azért, mert a hatalmas monstrumot egyetlen versenyre építik, utána csak versenyzők fogják használni, és elfoglalja a kerület gyönyörű dunaparti részét és a kilátást. Azzal a feltétellel hajlandó megadni az építési engedélyt, ha a tervet átalakítják, és a stadiont és a környékét a verseny után tömegsportra teszik alkalmassá.[2] A Momentum ezt is támogatja.

A másik érintett önkormányzat a csepeli (XXI. kerület). Ők 11:5:1 arányban támogatják a tervet.[3]

A népszavazás indításával Hadházy és a Momentum megvárja a főváros ill. a kormány válaszát. Ha lesz népszavazás, a 200,000 aláírás összegyűjtése várhatóan januárban kezdődik.

A Momentum elnöke, Fekete-Győr úgy igyekszik beállítani az ügyet, mintha azt a Momentum kezdeményezte volna, aki attól tart, hogy a kormány nem fogja betartani az ígéretét.[4]

November 26-án Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina öt feltételt támasztottak a támogatásra:

  1. a stadiont és a környékét a verseny után tömegsportra teszik alkalmassá
  2. 50 milliárd a kerületek járóbeteg ellátásának fejlesztésére
  3. Budapesti Nagyerdő létesítése a diákvárossal
  4. a költségek átláthatósága
  5. a szerződések nyilvánossága,

és mindezek (!) határozatba foglalása. A fővárosi közgyűlés november 27-én elfogadta az előterjesztést.

A kormány még a főváros döntése előtt úgy reagált, hogy eldőlt a stadionügy, és a feltételeket javaslatoknak tekintik.[5] Az elfogadás hírére elkeseredetten reagált Kassai Dániel, a népszavazás elindítója.[6] Másnap kormányhatározatban jelent meg a stadion megépítése és a környékének Baranyi Krisztina által kért rendezése, de a másik 4 kérésről semmi. Karácsony Gergely úgy reagált, hogy „kezdetnek jó”, „a miniszterelnök adott szava szerint a Fővárosi Közgyűlés döntései jelentik a kiindulópontot”.[7]

A vagyonnyilatkozatok szigorúbb ellenőrzése

Hadházy Ákos (munkatársának, Kassai Dánielnek) másik népszavazási kezdeményezése.[1] A népszavazási kérdés szövege:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek