NATO

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. március 11., 23:40-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A NATO zászlaja. Forrás: Wikipédia

A NATO katonai védelmi szövetség: addig nem cselekszik, amíg valamelyik tagországot nem éri támadás. Azért jött létre, mert a két világháború kapcsán kiderült, hogy a kétoldalú megállapodások nem adnak biztonságot. A szövetségnek nincs önálló hadserege: a tagországok hadseregeiből áll.

A szövetség azzal az előnnyel jár, hogy a tagország nem kell minden katonai képességgel rendelkezzék, elég néhánnyal.

Az EBESZ 1999-es Isztambuli Chartája felhatalmazza a tagországokat, hogy szabadon válasszák meg a szövetségi szerződéseiket.

Searchtool right.svgBővebben: Orosz-ukrán háború/Álhírek#A NATO terjeszkedése kelet felé

A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.[1]

1999-ben a már akkor is mérhetetlenül kicsi Munkáspárt orosz támogatással csináltak NATO-ellenes népszavazási kampányt.[2]

A NATO és Oroszország szárazföldi határai[3]
Ország Hossz
(km)
Norvégia 195,7
Észtország 294,0
Lettország 214,0
Litvánia 297,1
Lengyelország 232,0
Összesen 1235,8
Finnország 1340,0

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása

Törökország és Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, ezért ők az USA-val kétoldali szerződést fognak kötni.[4] Vagyis nem kapunk tőlük segítséget, ha bennünket támadnak meg. A háború egyéves évfordulóján a fidesz-frakcióban ellenállás volt mindkét országgal szemben, ezért parlamenti delegáció utazik Svédországba és Finnországba, kivizsgálni az ottani helyzetet.[5] Játsszák az eszüket.

A finn parlament elnöke nem lát összefüggést a NATO-folyamat és Magyarország uniós forrásainak befagyasztása között. Vagyis az egész cirkusz arra való, hogy megkapjuk az EU-pénzeket. Másrészt a delegációt nem parlamenti, hanem fidesz-küldöttségnek tartja, mivel ellenzéki tagja nincs.[6] Azt nyilatkozta, hogy a magyar fél nem kötötte a csatlakozást más ügyekhez, és nem támasztottak semmilyen feltételt a ratifikáláshoz. A finn politikusok Magyarországra vonatkozó kijelentéseit a szabad véleménnyilvánítás jogának tartja.[7]

A NATO és Oroszország

„ Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.[8] ”
– Olaf Scholz

Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:

  1. nem lehet több NATO-bővítés
  2. határai közelében nem történhet rakétatelepítés
  3. a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.

Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.[9]

Orbán megkérdezte Putyintól, hogy probléma-e neki Magyarország NATO-tagsága. Putyin azt válaszolta, hogy nem, csak Ukrajnáé és Georgiáé.[10] És ha az lenne?

USA

A 2022. márciusban megjelent amerikai Nemzeti Védelmi Stratégia (NDS) Kínát nevezi az Egyesült Államok első számú stratégiai kihívójának, míg Oroszországot bajkeverő, akut fenyegetéseket jelentő stratégiai ellenfélként értékeli. Az NDS szerint a Kínai Népköztársaság az USA számára „a legjelentősebb stratégiai versenytárs, amely állandó kihívást jelent.” Az Egyesült Államok önállóan és a NATO-val együttműködésben arra törekszik, hogy gyengítse a két revizionista nagyhatalom közötti stratégiai partnerséget, egymás kölcsönös támogatását.[11]

A NATO (USA?) koszovói és az iraki beavatkozására nem volt ENSZ felhatalmazás.[12]

Ukrajna

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Diószegi-Horváth Nóra: Nincs írásos bizonyíték Putyin egyik legfőbb indokára, amely a háború kirobbantásához vezetett. www.lakmusz.hu (2022. feb. 28.)

A NATO 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcstalálkozón mondta ki először, hogy Ukrajnát és Grúziát fel fogja venni a NATO-ba. Akkoriban azonban még igen kicsi volt a támogatottság: 2007-ben a lakosság 15, Grúzia orosz megszállása után is csak az ukránok 30%-a, a politikai eliten belül pedig egyedül Viktor Juscsenko elnök támogatta. A Viktor Janukovics vezette orosz orientációjú erők egyértelműen ellenezték, de még a sokak által szintén nyugati orientációjúnak kikiáltott, pragmatikus miniszterelnök, Julija Timosenko sem áll ki egyértelműen a tagság mellett.

2010-ben az oroszbarát Janukovics lesz az elnök, ezzel a csatlakozás lekerül a napirendről egészen a Krím elfoglalásáig. 2010-ben az ukrán parlament ki is mondta, hogy Ukrajna a NATO-n kívüli szövetségi státust kapjon.

A Krím elfoglalása után változott az ország véleménye, és 2017-ben az ukrán parlament célként jelölte meg a NATO-tagságot. 2020-ban Ukrajna a NATO kiemelt esélyű partnerévé vált. A NATO azonban nem vesz fel olyan országot, aminek területi vitája van más országgal, és a NATO-tagoknak egyhangúan meg kell szavazniuk az új tag felvételét (hiszen garanciát vállalnak, hogy megvédik az új tagot, ha támadás éri).[13] Ez azt jelenti, hogy Oroszország blokkolni tudja Ukrajna NATO-tagságát, amíg nincs megállapodást Ukrajna határairól.

Miután az oroszok 4 ukrán megyét álnépszavazás után a sajátjuknak tekintenek, Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.[14]

Jegyzetek

  1. ↑ D. Kovács Ildikó: Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev. 24.hu (2022. szept. 14.)
  2. ↑ Orosz Anna: Beszélgetés az ukrán-orosz háborúról Rácz Andrással. YouTube (2022. dec. 15.) (videó) 1:50:00.
  3. ↑ Kövér László tévedett, amikor a NATO és Oroszország közvetlen határairól beszélt. 24.hu (2023. márc. 4.)
  4. ↑ Káncz Csaba: Kikerülik Orbánt és Erdogant – új egyezmény jön Washingtonnal. privatbankar.hu (2023. jan. 12.)
  5. ↑ Kerner Zsolt: Hiába kérte Orbán, Kocsis szerint vita volt a NATO-bővítésből, ezért delegációt küldenek Svédország és Finnország kivizsgálására. 24.hu (2023. feb. 23.)
  6. ↑ Finnországnak nincs mondanivalója a magyar parlament küldöttségének. hvg.hu (2023. márc. 5.)
  7. ↑ Papp Atilla: A finn házelnök szerint „egyáltalán nem volt felesleges” a NATO-csatlakozásról tárgyalni a magyar delegációval. 24.hu (2023. márc. 9.)
  8. ↑ Papp Atilla: Olaf Scholz: Nem süllyed recesszióba a német gazdaság. 24.hu (2023. jan. 18.)
  9. ↑ Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az? hu.euronews.com (2022. dec. 7.)
  10. ↑ Fábián András: És ha Putyin azt mondja, lépjünk ki a NATO-ból? ujnepszabadsag.com (2023. márc. 6.)
  11. ↑ Káncz Csaba: A NATO merész lépése Ázsiában. privatbankar.hu (2023. feb. 3.)
  12. ↑ Rácz András: Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök. 444.hu (2018. márc. 18.)
  13. ↑ Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja? hu.euronews.com (2022. feb. 21.)
  14. ↑ Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba. www.vg.hu (2022. szept. 30.)

Forrás

Hírek:

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=NATO&oldid=29756”