Orosz-ukrán háború

Ukrán menekültek országok szerinti megoszlása

Forrás: 444.hu

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték.

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen. Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.

A háború kezdete

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen. Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem. Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.

Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott. Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.

Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta.

A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.

Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.

Katonai kérdések

Oroszország hadserege 1 millió fő, ebből a szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.

2022. június 23.

Megérkeztek Ukrajnába azok a rakétavetők, ami kiegyenlíti az ukrán tüzérségi hátrányt.

2022. május 16.

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat. Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

Az orosz gazdaság

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen.

Katonai kiadások

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 800 milliárd dolláros.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.

Olaj, gáz

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. MAgyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

Magyar vonatkozások

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz

A háború 3. hónapja után. Forrás: Nyugati Fény

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

• Putyinbarátság
• Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
• NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
• menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet. A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül. A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.

Olaj, gáz

Forrás: Facebook/Számok - a fideszes álhírek ellenszere

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat. Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.

Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.

Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.

Az EU 6. szakncióként leállítja az orosz olajimport 90%-át. Orbán meg akarta vétózni, mert abban reménykedett, ilyen címen megkapja az eddig jogállami ügyek miatt visszatartott pénzeket. Annyit ért el, hogy nélküle vezették be az embargót, ő és néhány másik ország haladékot kapott.

Magyarország az olaj felét veszi Oroszországtól a világpiaci árnál 30%-kal olcsóbban (Oroszország eladási nehézségei miatt), viszont tovább exportál Szlovákiába, ami jelentős hasznot hoz. A magyar vétó elsősorban a Mol extraprofitját védte, amit később esetleg meg akar adóztatni.

A magyar import az orosz export kb. 2%-a.

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Az Európai Parlament egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazza, ahol az orosz katonák és az orosz vezetés által elkövetett háborús bűnök végrehajtóit vonnák felelősségre. A bizonyítékok gyűjtése már elkezdődött, azokat Ukrajna területén kívül tárolják.

Vélemények

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.

Forrás

• Kiderült: A magyarok 65 százaléka orosz agressziónak tartja az ukrajnai háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 30.)
• Ághassi Attila: Látványos mozgótérkép arról, hogyan szorultak vissza az orosz csapatok. telex.hu (2022. máj. 18.) (videó)
• Karóczkai Balázs: Oroszország először ismerte el, hogy eddig 190 000 ukrán gyereket hurcoltak el az orosz katonák. azonnali.hu (2022. máj. 13.)
• Barnóczki Brigitta: Ukránbarát és oroszpárti tüntetés zajlott egyszerre Budapesten. telex.hu (2022. ápr. 30.) A Telex tudósítója szerint az oroszbarát tüntetésen 200-an, az ukránbaráton 1000-en voltak.
• Neuberger Eszter: Amerikai konteóhívők véleménybuborékjából indult, a kreml dagasztotta igazán nagyra az ukrajnai biofegyverek elméletét. www.lakmusz.hu (2022. ápr. 27.)
• Feltörték az „orosz Facebookot”, és 12 millió címre írták meg, mi is történik Ukrajnában. hvg.hu (2022. márc. 21.)
• Rényi Pál Dániel: Most üt vissza, hogy 2015 után a kormány szétverte a menekült-ellátórendszert. Interjúnk Léderer Andrással, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársával 444.hu (2022. márc. 22.)
• Ágoston Zoltán: Az Orbán-kormány nemet mondott, nem jöhetnek Magyarországra amerikai NATO-katonák az orosz fenyegetés miatt. nepszava.hu (2022. feb. 9.)
• Oroszország megtámadta Ukrajnát, harcok Kijevnél és Csernobilnál is. telex.hu (2022. feb. 24.)
• Tóth Gergely – Körömi Csongor: A nyugati hatalmak orosz bankokat kapcsolnak le a SWIFT-ről. telex.hu (2022. feb. 26.)
• Mészáros Juli: Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű orosz bankból. 444.hu (2022. feb. 27.)
• Horváth Bence: Tömegesen tartóztatják le a háború ellen tüntetőket Oroszországban. kepek.444.hu (2022. feb. 28.)
• Az EU teljes légterét lezárják az orosz repülőgépek előtt, fegyverszállítmányt küld az EU Ukrajnába. telex.hu (2022. feb. 27.)
• Át kellett írni az orosz forgatókönyvet (a háború ötödik napja). hirklikk.hu (2022. feb. 28.) 4 napra tervezték a hadműveletet, napi 15–16 M$-ba kerül. A szankciók erősebbek lettek, mint az oroszok várták, és fegyverszállításokra végképp nem számítottak..
• Rédei Ottó: Harcok a nukleáris készültség árnyékában. hirklikk.hu (2022. feb. 27.) Még Svédország is szállít fegyvereket Ukrajnának, pl. 5000 db páncéltörő rakétát.
• Bonta Miklós: Búcsút inthetünk a keleti nyitásról szőtt álmoknak. Interjú Róna Péterrel mfor.hu (2022. márc. 1.)
• Magyari Péter: Az orosz fegyvereket bezzeg átengedte 2019-ben az Orbán-kormány. 444.hu (2022. feb. 28.) Amikor az oroszok Szerbiának szállítottak fegyvert..
• Szabó Dániel: Áll a bál a NATO-ban Magyarország miatt, folyamatosan vétóz ukrán-ügyben a kormány. www.napi.hu (2022. feb. 4.)
• Gusztustalan ügyben támogatták Putyint a Fidesz képviselői az EP-ben. nyugatifeny.hu (2022. ápr. 7.) Nem szavazták meg az orosz oligarcha-vagyonok elkobzását és a pénzmosásban érintettek fekete listára kerülését.
• Gazda Albert: Bulgária bezárta a kikötőit az orosz hajók előtt. 444.hu (2022. ápr. 17.) Olaszország és Románia után.

Fegyverek

• Koroknai Gergely: A veszteségek ellenére fokozza a bevetéseket az orosz légierő, de a hatalmas erejük mítosza már megdőlt. telex.hu (2022. márc. 26.)
• Koroknai Gergely: Javelin, Stinger, vákuumbomba – ezt kell tudni az orosz-ukrán háború valós és vélt fegyvereiről. telex.hu (2022. márc. 5.)
• Tóth Gergely: Megtört a jég: Németország óriási fegyverszállítmányt küld Ukrajnába. telex.hu (2022. feb. 26.)
• Koroknai Gergely: A Moszkva cirkálóval együtt Putyin terveinek egy része is elsüllyedt. telex.hu (2022. ápr. 15.)

A háború okai és lehetséges következményei

• Berkes Rudolf: Hazugságok a háború szolgálatában. pcblog.atlatszo.hu (2022. márc. 18.)
• Miért indított háborút Vlagyimir Putyin? Az orosz-ukrán háború előzményei. YouTube (2022. márc. 4.) (videó)
• Long Covid agyköd - mitől változott meg Putyin viselkedése? YouTube (2022. márc. 5.) (videó) A videóban a második lehetséges ok a hübrisz.
• De mit csinál Putyin Ukrajnával, ha már elfoglalta az országot? YouTube (2022. márc. 4.) (videó)

Fideszes ellenvélemények

• Csuhaj Ildikó: Védhetetlen és megmagyarázhatatlan: Novák Katalin is posztolt: az ukrán zászló színeivel írta ki. www.atv.hu (2022. márc. 18.)
• Csuhaj Ildikó: Ruszkik haza! Németh Zsolt Facebook-posztja www.atv.hu (2022. márc. 18.)

Kapcsolódó lapok

• külpolitika

További információk

• Oroszország, Putyin - és a világ. Friderikusz Sándor interjúja Sz. Bíró Zoltánnal YouTube (2021. szept. 30.) (videó)
• A Magyarországra menekülők számára. ukrainehelp.hu (2022. márc. 10.)
• Matkó György: Az oroszok által indított háborúk a II. világháború óta. www.facebook.com (2022. ápr. 22.)
• Németh Sz. Péter: Romok közé térnek haza az oroszdúlta városok lakói – a háború 82. napja képekben. telex.hu (2022. máj. 16.)