Országos Előválasztási Bizottság

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2021. november 21., 21:37-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az OEVB tagjai. Középen Pákozdi Éva, a Számoljunk együtt vezetője, jobbról a második Béres András, az OEVB Párbeszédes tagja. A többieket nem ismerem, mert bemutatkozni nem tudnak. Az is rejtély, hogy a hatok miért heten vannak.

A 2022. évi országgyűlési választáson közösen induló hat párt az előválasztás feladatainak országos szintű koordinációjára, az előválasztás operatív megszervezésére és a kapcsolódó szervezési feladatokban a szükséges döntések meghozatalára létrehozott egy testületet, az Országos Előválasztási Bizottságot (OEVB). Az OEVB-be mind a hat érintett párt 1–1 főt delegált, akiket pártjuk felhatalmazott az előválasztás kapcsán felmerülő szervezési feladatok kapcsán a döntésekre az OEVB keretein belül. Az OEVB dönt minden, előválasztással kapcsolatos alapvető szervezési, operatív, technikai kérdésben.

Az OEVB jelenlegi[1] tagjai:

Az OEVB-ben továbbá tanácskozási joggal részt vesznek az országos hatáskörrel nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, vagyis a Liberálisok, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az Új Kezdet Párt és az Új Világ Néppárt.

Az OEVB döntéseinek végrehajtására, illetve az előválasztás adminisztratív háttérmunkáinak elvégzésére a hat párt létrehozta az Országos Előválasztási Irodát (OEVI), amely keretében minden pártból több adminisztratív segítő végzi az OEVB-től kapott feladatokat.

A 106 választókerületben az előválasztások megszervezésére létrejöttek a helyi előválasztási bizottságok (HEVB), amelyben szavazati jogú delegáltakat az egymással együttműködő hat párt, valamint azok a jelöltek delegálhatnak, akik a hat párt egyikének sem élvezik a támogatását (jelenleg[1] 34 ilyen jelölt van).

Az ajánlásgyűjtés során a jelöltek a HEVB-nek adják le az ajánlásaikat. A HEVB először az átadás-átvétel keretében megszámolja, hogy összesen hány ívet és ajánlást vett át, majd az eljárás második szakaszában elvégzi az ajánlások formai ellenőrzését, végül pedig az érdemi ellenőrzését. Mindhárom szakaszt legalább két ellenérdekelt tag részvételével kell elvégezni. Az ellenőrzés eredményét a HEVB rendes ülése állapítja meg és erről a döntéséről az OEVI-t az ülés jegyzőkönyvének megküldésével tájákoztatja.

Az OEVI ellenőrzi, hogy a HEVB az ellenőrzést szabályszerűen végezte el, a döntését szabályszerűen és az ellenőrzés eredményének megfelelően hozta-e meg. Ha ezeket helyesnek látja, akkor határozatban engedélyezi a jelölt indulását a választáson és gondoskodik a jelölt szavazólapon való elhelyezéséről. Ha a HEVB a fentiek során hibát vétett, akkor instruálja, hogy hogyan javítsa ki a döntését. Ha ez nem lehetséges, akkor a HEVB helyett maga végzi el a jelölt ajánlásainak ellenőrzését.

A miniszterelnök-jelöltek átadás-átvételi ügyintézését és ellenőrzését maga az OEVI végzi el. Az ellenőrzés eredménye alapján pedig az OEVB határozatban engedélyezi a miniszterelnök-jelöltek indulását.

Saját tapasztalatok

A bizottság egyhangú szavazással dönt.

A bizottság megalakulásakor deklarálta, hogy a 2021-es előválasztás jogi kérdéseiben nem a Civil Választási Bizottság fog dönteni,[2] („Az ő 2019-es tapasztalataira építve…”) bár bevonta őket a bizottság munkájába több támogató civil szervezettel együtt.[3] A közleményeket azonban csak a hat párt írja alá, ami azt jelenti, hogy a civileknek nincs szavazati, csak véleményalkotási joguk.

A bizottság a jelölti viták számára a július 26. és október 10. közötti időszakot jelölte ki az esélyegyenlőség érdekében. Július 26-án kezdődik ui. a jelentkezés az előválasztásra.[4]

A bizottság közleményekben közli a döntéseit a sajtóval, de azokat még a saját honlapján sem teszi közzé.

Jegyzetek

Forrás