„Parlamenti választás 2018” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
15. sor: 15. sor:
 
|}
 
|}
 
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez.
 
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez.
  +
  +
A levélszavazatok száma 2018-ban 216561, 2014-ben 128712-en szavaztak érvényesen.
   
 
Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán.
 
Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán.
   
 
2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi
 
2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi
lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást.<ref>{{CitWeb|url=https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/353-381_Toka_Gabor_valasztas.pdf|tit=A 2018. évi országgyűlési választás|aut=Tóka Gábor|date=2018-07-13}}</ref>
+
lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást.
  +
  +
2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. Emiatt az összes külföldön élő magyar 5–10 százaléka szavazott 2018-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/353-381_Toka_Gabor_valasztas.pdf|tit=A 2018. évi országgyűlési választás|aut=Tóka Gábor|date=2018-07-13}}</ref>
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==
26. sor: 30. sor:
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
 
* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/2018/05/03/valasztasi-matek-a-taktikai-szavazas-15-mandatumot-vitt-az-ellenzeki-partokhoz/|tit=Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz|aut=Gerner Péter|date=2018-05-26|misc=A taktikai szavazás szerint egyéniben az ott legesélyesebb jelöltet kell támogatni, listán a kedvenc pártot}}
 
* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/2018/05/03/valasztasi-matek-a-taktikai-szavazas-15-mandatumot-vitt-az-ellenzeki-partokhoz/|tit=Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz|aut=Gerner Péter|date=2018-05-26|misc=A taktikai szavazás szerint egyéniben az ott legesélyesebb jelöltet kell támogatni, listán a kedvenc pártot}}
  +
* {{CitWeb|url=https://kettosmerce.blog.hu/2017/09/30/minden_amit_tudni_szeretne_a_valasztasi_rendszer_igazsagtalansagarol?layout=5|tit=Minden, amit tudnod kell a választási rendszer igazságtalanságáról|date=2017-09-30}}
   
 
[[Kategória:Választás]]
 
[[Kategória:Választás]]

A lap jelenlegi, 2021. május 3., 05:19-kori változata

Ez a lap a 2014-es és 2018-as választás összehasonlításával foglalkozik.

Összesítés
Oldal 2018 2014
Listás Egyéni Listás Egyéni
5.732.283 5.047.363
Fidesz 49.27% 91 44,87% 96
Ellenzék 47.13% 15 51,47% 10

A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez.

A levélszavazatok száma 2018-ban 216561, 2014-ben 128712-en szavaztak érvényesen.

Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán.

2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást.

2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. Emiatt az összes külföldön élő magyar 5–10 százaléka szavazott 2018-ban.[1]

Jegyzetek

  1. Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. www.tarki.hu (2018. júl. 13.)

Forrás