Parlamenti választás 2022.

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. április 16., 09:06-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Választási csalások)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mandátumok
Fidesz-KDNP 135
DK 16
Momentum 11
MSZP 10
Jobbik 9
Párbeszéd 7
LMP 4
Mi Hazánk 6

A választás egyéni eredménye   Országos listák

Az ellenzéki összefogás összesen 57 fős.

Egy újságcikk azt állítja, hogy az ellenzéki összefogás mindenütt csökkentette az ellenzék támogatottságát.[1] Persze nagy kérdés, mi az ok, és mi az okozat.

Az EBESZ szerint nem voltak egyenlőek az esélyek.[2] Az pedig a választási rendszer csődje, hogy az erdélyi levélszavazat-botrányra a választásokért felelős szervezet azt bírta nyilatkozni, hogy ő csak Magyarországon tud érvényt szerezni a választási szabályoknak.[3][4] Hadházy Ákos a Kúriához fordult az ügyben, ami jóváhagyta a döntést.[5]

Kolozsváron az EBESZ is súlyos szabálytalanságokat talált. Volt, aki egyedül 10 szavazatot adott le, a megmaradt szavazólapokkal nem számoltak el, a civilek gyűjtötte borítékokhoz nem mellékeltek névjegyzéket.[6]

A Vajdaságban a szavazólapokat valahogyan megkaparintotta a Vajdasági Magyar Szövetség a szerb postától, és ő kézbesítette. Az aktivistái megvárták a kitöltést, sőt, agitáltak. Az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt azon a címen, hogy a panasztevő nem volt érintett, ezért nem volt joga az AB-hez fordulni.[7]

Egyelőre nem kapunk hírt gratulációkról. Hallottunk Putyinról, Marie Le Penről, Matteo Salviniról, a cseh miniszterelnökről, és Szijjártótól Törökországról és Kínáról.[2]

Márki-Zay valószínűleg nem fog beülni a parlamentbe, viszont a kérdésre gyurcsányozott egyet.[8]

Áder János május 2-re hívta össze az új parlament ülését.[9]

Forrás: Facebook/Erika Király

Adatok

57.623-an szavaztak külképviseleten.[10]

A 2022-es adatok csak a feldolgozott szavazókörökre vonatkoznak. Csak a belföldi szavazatokat vesszük figyelembe, az átjelentkezésekkel és a külképviseleti szavazással együtt.

Részvétel
2022
választás		 2022 nép-
szavazás		 2018
a választópolgárok száma 7.466.088 7.759.175 7.933.815
érvényesen szavazott listára 5.175.944 3.521.894 5.469.726
megjelentek aránya 69,32% 45,39% 68.94%
az ellenzéki lista szavazatszáma 1.804.587 2.693.520
az ellenzéki lista szavazataránya 34,86% 49,24%
az fideszlista szavazatszáma 2.717.308 2,607,990
a fideszlista szavazataránya 52,50% 47,68%

A fennmaradó (12%) listás szavazat kb. felét a Mi Hazánk, a negyedét a Kutyák vitték el. Az ellenzéki lista támogatottsága 14,4%-kal csökkent 2018-hoz képest.

A népszavazásra

  • érvényesen szavazott 3.521.894 (44,46%)
  • nemmel szavazott 3.252.183 (92,34%)
  • érvénytelenül 1.591.007 (20,08%)
  • nem szavazott 2.809.316 (35,46%)

Az ellenzéki vereség okai

MZP: „Csak lefelé.”[11]

  • Márki-Zay az előválasztással leváltotta az ellenzéket, aztán előjött a 7. frakcióval, miközben a hat párt a listáról sem tudott megegyezni.
  • Nincs az ellenzéket összetartó erő. Orbán leváltása a szavazók nagy rétegében nem cél, legfeljebb eszköz.
  • a Jobbik egykori szavazói átmentek a Mi Hazánkhoz
  • a háborúról Márki-Zay mondott egy félre(nem)érthető mondatot, amit a fidesz „természetesen” torzítva adott tovább, és erre az volt a válasz, hogy tessék végighallgatni a videót. Amit nem lehet, mert MZP állandóan dumál. Az eredmény: a háborús uszító Orbánt a szavazók a béke garanciájának látták.
  • MZP tévedése, hogy a csalódott fideszeseket (a „fidesz-árvákat”) kell megnyerni.
  • MZP kis túlzással többet árulózta szövetségeseit, mint amennyiszer bírálta ellenfeleit.
  • az ellenzék a fidesz kampányfogásait ismételgette: rezsicsökkentés, családtámogatások, kerítés. És ígért egészség- és oktatási minisztériumot, ami nagyon nem érdekli a választót, sőt. Nem a várólisták eltörlését vagy ingyenes egyetemi hozzáférést, extra nyelvóra elérhetőségét ígérték, hanem a megoldást hozó intézményt.
„ Amikor egy eszköz válik céllá, akkor lehet tudni, hogy valójában nincsen cél.[11] ”
  • „Gyurcsány a mai napig olyan népszerűtlen, hogy a Fidesz automatikusan teszi rá a bélyeget mindenkire, aki szembe jön.” Talán itt sem kellene a fidesz-propagandát ismételgetni.

Az összellenzék rendelt egy közvélemény-kutatást az esélyekről 2021 decemberében. Az eredmény: 46:34%-os fidesz fölény. Az ellenzék elmismásolta és agyonhallgatta a kutatást.[12]

A választáson az derült ki, hogy a Jobbik 6–6,5%-os párt, mint a 2019-es EP-választáson volt. A közvélemény-kutatók úgy becsülték, hogy 4 év alatt az ⅓ morzsolódott le, valójában a ⅔. Miközben a Jobbik nélküli ellenzékre 350 ezerrel többen szavaztak, a Jobbik elveszítette az akkor 1 millió szavazóját. A 350 ezer többletet alighanem a ő megmaradt szavazóik adták.

„ Muszáj elmondanom mit gondolok az elmúlt másfél hét ámokfutásáról. Péter, el kell mondjam neked szemtől szemben, és szerintem ez a legegyszerűbb és legjobb alkalom rá, hogy egész egyszerűen nem tartalak alkalmasnak a miniszterelnöki pozícióra.

Az, ami itt történt az elmúlt napokban, hogy szinte minden napra jutott valamilyen valótlanság, olyan vádaskodás, amit nem tudtál bebizonyítani és aztán ott maradt az emberek fülében. Ez egész egyszerűen nekem morálisan elfogadhatatlan. Nagyon nagy a politikai nyomás, és úgy látom, hogy nem bírod ezt a politikai nyomást.

Az, ami most itt történik az előválasztáson, az a tizede annak, ami lesz majd a nagykampányban. Ehhez sokkal erőteljesebb, sokkal erősebb mentális állóképesség kell. Ezzel a mentalitással szét fogod verni az ellenzéki megállapodást és összefogást.

”
– Dobrev Klára, az előválasztás miniszterelnök-jelölti vitáján

Tanulságok

Identitáspolitika: érzelmi – általában nacionalista – alapú. A fidesz ezt kisajátította magának, ezért az ellenzéknek jóléttel kell küzdenie ellene.

Az ellenzék szavazói a korábbiaknál aktívabbak voltak, ezért az ellenzék úgy gondolta, többen vannak, mint korábban.

Ha az ellenzék úgy definiálja magát, hogy ő a nem Fidesz, akkor soha nem lesz elég szavazója, mert ezzel nem tudja megszólítani a bizonytalanokat.Ők csak akkor fognak az ellenzékre voksolni, ha azt gondolják, hogy az ellenzéknek van saját jövőképe, van története az országról, azaz hogy az ellenzék jobb, mint a Fidesz.

Az emberek számára a demokrácia a jólétet jelenti, az ellenzék pedig elitistává vált. Jól mutatja ezt a budai kerületek elhódítása. Ma az átlagos ellenzéki szavazó egy felső-középosztálybeli ember, akinek személyesen nem ezek a problémái, mégis van társadalmi felelősségérzete.

Az önkormányzati választás a ciklus félidejében lesz. Addigra össze kell álljon az ellenzéki egység, és a következő választási úgy kell maradjon.


Márki-Zay hitelesen tudta megtestesíteni az ellenzéki elit elleni kritikákat, de nem tudott érdemi politikát csinálni belőle.[13]

Választási csalások

A választókörökben nem voltak tömeges csalások. Nagyon valószínű, hogy eddig sem, de ezt most a kiképzett ellenzéki delegáltak lehetetlenné tették.

Tágabb értelemben vett választási csalások:

  • kampány:
    • az állami szervekre nem vonatkoznak a kampányszabályok, holott demokratikus országban részt sem vehetne a kampányban. Az állami „tájékoztatás” (pl. az oltásregisztrációkor megszerzett e-mail-címekre) nem minősül jogilag kampánynak, és közpénzből zajlik.
    • az ellenzék 4 évenként 5 percet kap a közmédiában, miközben pl. Márki-Zay 5 percének napján 9-szer vetítették le Orbán március 16-i beszédét. Az ellenzék vagy meg sem jelenik a közmédiában, vagy hazugságokat terjeszt róla a közmédia, és a kormány (=fidesz) propagandaüzeneteit szajkózza
    • az írott sajtó szinte teljesen a kormány kezében van, ami fidesz-propagandát terjeszt
    • a fidesz-propaganda állami pénzből, az év minden napján, fizetett hirdetésekből ömlik, miközben az ÁSZ fellép az ellenzék kampányköltései ellen.
  • tömeges csalások a szavazókörök környékén is vannak (utaztatás, szavazatvásárlás)
  • a szegény emberek kormányfüggőségben élnek (közmunka, funkcionális analfabetizmus)
  • a jogrendszer nem kezeli a választási visszaéléseket
    • a panasz beadásakor meg kell jelölni a pontos paragrafust, amit a bejelentő szerint megsértettek, egyébként formai okok miatt dobják vissza, és (videós) bizonyítékokat várnak
    • nemleges bizonyítékot várnak (a panaszos bizonyítsa be, hogy nem jött a mozgóurna)
    • csak akkor ismétlik meg a szavazást, ha bizonyított panasz van annyi visszaélésre, ami az eredményt megfordítaná
    • az együtt-indulási kényszer miatt az ellenzék alulreprezentált a választási bizottságokban
    • a választási eljárási törvény nem kényszeríthető ki Magyarország határain kívül. Kérdés, mitől hiteles az onnan származó eredmény.

Hogyan tovább?

A nyitó ülésre akkor szabad csak elmenni, ha az ellenzék garanciákat kap.

„ Szabad belépés a közintézményekbe, parlamenti vizsgálóbizottságot kisebbségből is lehessen indítani,… konszenzussal kiválasztott vezető kerüljön a közmédia élére.[14] ”
– Hadházy Ákos
„ Az előző (2018–22-es) ciklusban is voltak a válságok, volt totális kudarccal végződő járványkezelés, volt oroszbarát háborús hozzáállás, és már most látható, hogy beindult az infláció. Ezeket nem élné túl a kormány, ha nem azok a játékszabályok lennének érvényben, melyeket Orbánék kialakítottak.[14] ”
– Hadházy Ákos

Saját vélemények:

  • kapcsolt lista nélkül nem szabad indulni 2026-ban
  • saját tévé
  • az Új Világot fel kellene venni az összefogásba
  • ceterum censeo: jelvény.

Határidők

Szavazatszámláló naptár.png
  • február 12–25: 500 aláírás gyűjtése.[15] Pipa.png
  • márc. 16–25. SzSzB tagok bejelentése.
  • február 27–márc. 25. Átjelentkezési időszak.

Közvélemény-kutatások

Március 9-én a Závecz azt mérte, hogy Márki-Zay jóval kevésbé népszerű, még a párt nélküliek között is, mint Orbán. A felmérés még az orosz-ukrán háború kitörése előtt készült.[16] Márki-Zay erre „valamelyik párt” és a Telex összeesküvésével reagált, és azzal, hogy ő közvélemény-kutatást még sohasem nyert, viszont mindhárom választást igen, amin elindult.[17]

Karácsony Gergely a közvélemény-kutatások alapján legalább 57, de akár 65 egyéni ellenzéki győzelmet jósol.[18] A tényleges eredmény: 18 egyéni mandátum.

A közvélemény-kutató cégek utolsó jóslatai:[19]

  • Medián: Fidesz–ellenzék 50-40 (választani tudók)
  • Závecz Research: 50-46 (biztosan résztvevő)
  • Századvég: 49-44 (a választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők körében)
  • Nézőpont: 49-41 (aktív szavazók)
  • IDEA: 50-45 (biztos szavazó pártválasztók)
  • Republikon: 35-33 (összes megkérdezett)
  • Publicus: 33-31 (összes megkérdezett)

A tényleges eredmény 53–35% lett.

Az előválasztás két fordulója között a Medián még egyenlő szavazatarányt jósolt:

A Medián felmérése 2021. szeptember 29. és október 8. között

Ugyancsak a Medián adatai szerint 2021 októberétől 2022. március végéig az ellenzéki közös lista elvesztette a szavazóinak hatodát.[20]

Kampánytémák

A szakterületek kommunikátorai
Terület Felelős
Önkormányzatiság Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere.
Egészségügy Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa.
Munkavállalói jogok és érdekek Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese.
Rendvédelem Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere.
Oktatás Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa és képviselőjelöltje.
Gazdaság Király Júlia, az MNB volt alelnöke.
Alkotmányozás, közjog Fleck Zoltán jogász-szociológus.
Szociális ügyek Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke.
Egyházi ügyek Lukácsi Katalin hitoktató végzettségű egykori KDNP-s.
Sport Steinmetz Ádám egykori olimpiai bajnok vízilabdázó, a Jobbik parlamenti képviselője.
Nemzetpolitika Fazakas Attila
Igazságügyi reform Magyar György
Külpolitika és Európa politika Szent-Iványi István
Honvédelem Vadai Ágnes

Az ellenzék választási programját 26 szakértő dolgozta ki.[21]

Ellenzéki:

A fidesz a kampányának jó részét állami pénzből finanszírozza:[24]

  • nemváltós népszavazás
  • 13. havi nyugdíj
  • családtámogatások
  • fiatalok szja-mentessége
  • közmunka.

Márki-Zay 5 percet kapott a köztévében, ahol aznap 9-szer játszották be Orbán március 15-i beszédét.

Az ellenzék irányt tévesztett a kampányával: a saját híveit célozta meg bonyolult nyelvezettel, az alacsony végzettségűeket hidegen hagyó témákkal (alkotmányozás, az oktatási rendszer átalakítása). Ők a saját megélhetésükkel foglalkoznak, nagypolitikával csak napi pár percet: nem olvasnak bonyolult fejtegetéseket.[20]

Egyeztetési fórumok az ellenzékben:

  • a pártelnöki találkozók
  • az ezt megelőző előkészítő egyeztetések
  • programalkotói tanács
  • a kommunikációs vezetőkn csoportja, vezető Simon András
  • kampánycsapat, vezető Zaránd Péter

Az előválasztás után feszültségek vannak az ellenzéken belül.[25] Ez volt a fidesz célja, amikor egy pártba kényszerítette őket. A választók 65%-a elégedetlen az összellenzék teljesítényével. A Momentum gyorsítani szeretne, szerintük a DK és a Jobbik lassítani.[26]

Márki-Zay kampányfőnöke Péterfi Judit.[27]

Zaránd Péter, a kampánycsapat vezetője
A Medián felmérése a 4 legfontosabb kampánytémáról

Népszavazás

Bár a pártok nem kampányoltak érvénytelen szavazásért (épp ellenkezőleg: agyonhallgatták a népszavazást), csak civil szervezetek, az ellenzék 90%-a mégis érvénytelenül szavazott. Vagyis a civilek jobban meg tudták szólítani a választókat, mint a pártok?

Az érvénytelen népszavazás után a Nemzeti Választási Bizottság megbírságolt 16 szervezetet, mert érvénytelen szavazásra buzdítottak. Ez jogi nonszensz. Érvénytelenül szavazni szabad mindenütt a világon, sőt, Angliában külön lehetőség van rá népszavazáson és választáson is: egyik sem a fentiek közül: NOTA (None of the Above). Az érvénytelen szavazás sehol a világon nem jogszerűtlen. Nálunk sem: a választási törvényben sincs olyan, hogy tilos lenne érvénytelenül szavazni. Ha meg nem tilos, akkor szabad buzdítani rá.

Az Alkotmánybíróság korábban már kimondta, hogy az érvénytelen szavazás legális lehetőség, amikor valaki kifogásolta, hogy a kormány társadalmi célú reklámban szavazásra buzdított.[28]

A véleményszabadság alkotmányos alapjog, amit csak nagyon ritkán lehet korlátozni.

Searchtool right.svgBővebben: Sajtó#A véleménynyilvánítás szabadsága

2016-ban a Kutyapárt már pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán a kvótanépszavazás érvénytelenségére buzdító kampánya kapcsán.

A Kúria megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.[29]

Előválasztás

A 2022-es választásra készülve az ellenzék két fordulós előválasztást tart(ott).

Márki-Zay Péter elsőként felálló szakértői csapat az alkotmányjogi.[30]

Az ellenzék két választási szlogenje:[31]

  • Legyen Magyarország mindannyiunké!
  • Egységben Magyarországért – ez lesz a közös lista neve a szavazólapon.[32]

Juhász Péter két esetet is talált, amikor más nevében lehet szavazni a levélszavazással.[33]

Billegő választókerületek

Az ellenzék nemcsak billegő, hanem „biztosan” megnyert körzetekben is veszített.

A leginkább billegő választókerületek:[34]

Leginkább billegő választókerületek eredményei 2018
Vker Részvétel
%		 Különbség
Összell. - fidesz %
Pest 3. (Szentendre) 75.63 2.98
Veszprém 3. (Tapolca) 69.46 4.13
Fejér 1. (Székesfehérvár) 75.37 3.73
Hajdú 1. (Debrecen) 71.20 3.62
Heves 1. (Eger) 70.64 2.79
Szabolcs 2. (Nyíregyháza) 64.02 1.50
Nógrád 1. (Salgótarján) 65.68 1.15
Borsod 3. (Ózd) 57.61 0.77
Zala 3. (Nagykanizsa) 68.61 0.83
Veszprém 1. (Veszprém) 73.51 -30.68

Szentendrén 0,2% a különbség az ellenzéki összefogás javára.

Egy másik listát közöl a billegő körzetekről a VálaszOnline.[35]

A felső ábrán az ellenzék és a fidesz támogatottsága a 2018-as választás óta. Forrás: Vox Populi 2022. február 12.

A Mi Hazánk az oltásellenes kampányával meghaladta a 3%-ot, a Kutyák 2,5–3% között vannak 2021. december végén.

Választási esélyek 2021. május 16-án. Forrás: Facebook/Választási földrajz - Electoral geography

Kamupártok

2014-ben a kamupártok 3%-ot, 2018-ban már csak 1%-ot kaptak.[36] (Az összellenzék, a fidesz összesen és a Kutyák 98,78%-ot kaptak.)

  • MEMO (Gattyán György pártja)

Az előválasztás utóhatásai

Az előválasztás második fordulóját Márki-Zay Péter nyerte, de a Publikus Intézet szerint nem tudott új szereplőket bevonni az ellenzéki politizálásba, mindössze átrendezte és aktivizálta/deaktivizálta az ellenzéki szavazókat. A már ellenzékben levő szimpatizánsait bírta rá arra, hogy elmenjenek, mert Karácsony visszalépésvel esélyt láttak, hogy nyer. A bizonytalanok közül is csak nyáron, az előválasztás indulásakor csatlakozott 7–8% az ellenzékhez az összefogás láttán, utána már nem.[37]

A Momentum elnöke, Fekete-Győr András lemondott a rossz miniszterelnök-jelölti szereplése miatt. Helyére Donáth Annát választották, aki nem ért egyet Márki-Zay kampánystratégiájával. Egyrészt azzal nem, hogy az ellenzék látszólag nem csinál semmit, másrészt a migránsszámlálóval, mert az ellenzék nem élhet a fidesz kampánymódszereivel.[38] A Google keresésszámlálója szerint október 23-án, az előválasztás után a fidesz átvette a figyelmet, és azóta is vezet a keresésekben.[39] Pedig pont azt vártuk, hogy a megválasztott miniszterelnök-jelölt újabb lökést ad az ellenzék kampányának.

Valaki azt javasolja, hogy az első félidőben MZP, a másodikban Dobrev legyen a miniszterelnök.[40]

Jegyzetek

  1. ↑ Haszán Zoltán: Az összefogás mindenhol csökkentette az ellenzéki pártok népszerűségét. 444.hu (2022. ápr. 4.)
  2. ↑ 2,0 2,1 Tarolt a Fidesz a legszegényebb településeken, Putyin is gratulált Orbánnak. 24.hu (2022. ápr. 4.)
  3. ↑ Miklósi Gábor: Ami a levélszavazási rendszerrel történt, az a választási rendszer csődje. 444.hu (2022. ápr. 3.)
  4. ↑ Szily László: Alkotmányos válságot okozhat, hogy a választási bizottság vizsgálni sem hajlandó a határon túl történt csalásgyanús történéseket. Hadházy Ákos válaszolt a 444.hu kérdésére 444.hu (2022. ápr. 3.)
  5. ↑ Kiss Imola: A Kúria egyetértett a Nemzeti Választási Bizottsággal abban, hogy nincs lehetőség a levélszavazás tisztaságának ellenőrzésére. 444.hu (2022. ápr. 10.)
  6. ↑ Mészáros Juli: Dán megfigyelők az erdélyi levélszavazásról: Sok esetben egynél több szavazólapot dobtak be, anélkül, hogy a tisztviselők megállították volna őket. 444.hu (2022. ápr. 7.)
  7. ↑ Előd Fruzsina: Nem vizsgálta meg érdemben az Alkotmánybíróság a vajdasági szavazólap-kézbesítés miatti panaszt. telex.hu (2022. ápr. 6.)
  8. ↑ Márki-Zay Péter: Hódmezővásárhelyre fogok fókuszálni. 24.hu (2022. ápr. 4.)
  9. ↑ Farkas György: Áder János május 2-ára hívja össze a parlament alakuló ülését. 24.hu (2022. ápr. 12.)
  10. ↑ 88 százalékos volt a részvétel a nagykövetségeken. 24.hu (2022. ápr. 4.)
  11. ↑ 11,0 11,1 Pető Péter: Csak lefelé: Orbán padlóra küldte ellenzékét, amely ennél többet nem veszíthetett. 24.hu (2022. ápr. 4.)
  12. ↑ Tóth Gergely: A rejtélyes közvélemény-kutatás, ami alapján már most oda lehet adni a győzelmet Orbán Viktornak. telex.hu (2021. dec. 17.)
  13. ↑ Biró Marianna: Karácsony Gergely: Nem az összefogás okozta a vesztünket, hanem annak a hiánya. telex.hu (2022. ápr. 13.) → Karácsony Gergely
  14. ↑ 14,0 14,1 Spirk József: Hadházy Ákos: Nincs más lehetőség, mint hogy mindent másképp csináljunk. 24.hu (2022. ápr. 5.)
  15. ↑ Íme a legfontosabb tudnivalók a 2022-es parlamenti választásról. 24.hu (2022. jan. 11.) Ez esetben nem szórakozik a 24.hu a sütikkel..
  16. ↑ Závecz: A vidéki szavazók Karácsonyt és Fekete-Győrt is jobban kedvelik Márki-Zay Péternél. telex.hu (2022. márc. 8.)
  17. ↑ Cseke Balázs: Márki-Zay Péter szerint valamelyik ellenzéki párt és a Telex állhat a Závecz-felmérés mögött. telex.hu (2022. márc. 9.)
  18. ↑ Kósa András: Teljes hülyeség, hogy nincs esélye az ellenzéknek! Interjú Karácsony Gergellyel azonnali.hu (2022. márc. 28.)
  19. ↑ Dull Szabolcs: A kampány, ahol a háború elnyomta a botrányokat – elemzés öt pontban. telex.hu (2022. ápr. 2.)
  20. ↑ 20,0 20,1 Róna Dániel: A populizmus hiánya. 24.hu (2022. ápr. 4.)
  21. ↑ Fehér János: Az ellenzék közzétette, ki az a 26 szakértő, akik kidolgozták a kormányprogramjukat. telex.hu (2022. jan. 26.)
  22. ↑ Brückner Gergely: Az óriási számlagyár, amely miatt állami és NER-es cégeknél volt házkutatás, de ismert MSZP-s politikusok is belekeveredtek. telex.hu (2022. márc. 9.)
  23. ↑ Vig Emese: Kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely mellett. telex.hu (2022. márc. 31.)
  24. ↑ Dull Szabolcs: A kampány, ahol a háború elnyomta a botrányokat – elemzés öt pontban. telex.hu (2022. ápr. 2.)
  25. ↑ Nagy Gergely Miklós: Beragadt az ellenzék: törés és feszültség van Márki-Zay stábja és a pártok közt, és nem csak ez a baj. 24.hu (2022. jan. 12.)
  26. ↑ Kerényi György: „A közös sikert gátolják azok a pártok, amelyek visszatartják az aktivistáikat”. Interjú Donáth Annával, a Momentum elnökével www.szabadeuropa.hu (2022. jan. 12.) „Nem lehet egyszerre kormányt és ellenzéket váltani.”
  27. ↑ Molnár Zoltán: Fidesz-győző polgármester, ex KDNP-s és volt jegybankár Márki-Zay beszélő fejei közt. 24.hu (2022. jan. 4.)
  28. ↑ 19/2016. (X. 28.) AB határozat a Kúria Kvk.IV.37.934/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről. net.jogtar.hu (2016. okt. 18.)
  29. ↑ Barnóczki Brigitta: A Kúria szerint nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak. telex.hu (2022. ápr. 15.)
  30. ↑ Miklósi Gábor: Gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozás. 444.hu (2021. nov. 29.)
  31. ↑ Pál Tamás: Két választási szlogent is kitaláltak az ellenzéki pártok. telex.hu (2021. dec. 21.)
  32. ↑ Haász János: Márki-Zay: Ha bárki vezércserét szeretne az ellenzék élén, az a Fidesz beépített árulója. telex.hu (2021. dec. 22.)
  33. ↑ Fehér János: Juhász Péter szerint erdélyi Demokrácia Központokban más nevében is lehet szavazni a magyarországi országgyűlési választáson. telex.hu (2021. dec. 22.)
  34. ↑ Magyar Éva: Ebben a tíz városban dőlhet el a választás. rtl.hu (2022. feb. 12.)
  35. ↑ A Fidesz megy „csak felfelé”, vagy jöhet trendforduló? – a billegő körzetek mítosza. www.valaszonline.hu (2022. feb. 23.)
  36. ↑ Harkai Péter: Inkább médiahekk, mint fidesztroll – Horn Gábor nem tart Gattyán fellépésétől. hirklikk.hu (2022. jan. 6.)
  37. ↑ Pulai: az ellenzék az alternatíva narratíváját építi, míg a Fidesz a meg nem választott miniszterelnök-jelöltre puffogtat. Riporter: Német Péter hirklikk.hu (2021. nov. 25.)
  38. ↑ Csatári Flóra Dóra: Donáth Anna nem ért egyet Márki-Zay Péter eddigi kampánystratégiájával. telex.hu (2021. dec. 4.)
  39. ↑ Szalai Bálint: Az előválasztás óta nem tudja visszaszerezni a figyelmet az ellenzék. www.szabadeuropa.hu (2021. dec. 30.)
  40. ↑ Félidős miniszterelnök: MZP-t 2024-ben váltsa le Dobrev Klára. varosikurir.hu (2022. jan. 5.)

Forrás

Összefoglalók

Esélyek

Eredmények

Reakciók, utózöngék

Vox Populi:

Jelöltek

Lebonyolítás

Népszavazás

Szakpolitikai tervek

Egyéb

Az előválasztás utózöngéi

Nagyobb távlatú áttekintés a magyar politikáról

További információk

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Parlamenti_választás_2022.&oldid=24165”