Politika:Felzárkóztatás brüsszeli ellenszélben

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. október 27., 15:13-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez a szócikk Schanda Tamás Magyar Nemzetben megjelent cikkére reagál (első forrás).

Már a cikk címe is megtévesztő: brüsszeli ellenszélben. Tényleg ellenszél, hogy az EU beleszól, hogyan költjük el a tőlünk kapott pénzt?

Általános észrevételek:

  1. Trianon óta a magyar külpolitika legnagyobb problémája, hogy hatalmi tényezőnek hiszi magát. Azok az idők elmúltak, de az elmúlt 100 év nem volt elég az alkalmazkodáshoz.
  2. A cikkből süt a fidesz politikájának a jelek szerint feloldhatlan ellentmondása: miközben itthon szinte mindent megtehet, az EU-ban szinte semmit. Ez frusztrálja Orbánt, ezért az „utcaharcos” akciók. Ő csak diktálni tud, egyezkedni nem. Itthon sem teszi, még a saját pártján belül és a saját szavazóival sem. Rejtély, hogy ezt miért akarják a fidesz-szavazók.
  3. Az EU azért fogadta be a kelet-Európai országokat, mert piacot látott bennük. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.
  4. Az EU célja az egyre szorosabb együttműködés, előbb-utóbb az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló Európai Egyesült Államok létrehozása. Ez azzal jár, hogy nemzeti hatásköröket vonnak el, hogy európai szinten döntsenek. Viszont – Orbánnal ellentétben – van érdekegyeztetés. Ezt 2000-ben tanultam a köztisztviselői szakvizsgára, 4 évvel az EU-csatlakozás előtt, úgyhogy nem volt titok, és nincs min csodálkozni. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.

ad 1.

Félperifériának szánnak bennünket. Felismertük, hogy az EU-nak már nem célja felzárkóztatni a közép-európai országokat.

Nem. Ők ismerték fel, hogy a vadakat nem olyan egyszerű megszelidíteni, mint a csatlakozáskor hitték. Itt egyszerűen nem értik, hogy nem ellenség, aki mást akar, mint mi. Hogy az erősebbnek is egyezkednie kell, nem kényszeríteni. Mert ez a demokrácia.

ad 2.

Közép-Európa csak együtt erős. Felismertük, hogy összefogással sokkal több eredményt tudunk elérni Közép-Európában.

De nincs összefogás Közép-Európában, csak szöveg. Az Antall-féle Visegrádi négyek helyett Orbán-féle Visegrádi egyek vannak. Sem Mečiar, sem Fico, sem Orbán nem akar másokkal egyeztetni. A diktátorok nem szoktak.

ad 3.

Nem könyöradományról van szó. Felismertük, hogy a kohéziós politika forrásai nem támogatások, hanem kompenzációt jelentenek.

Na ez a fidesz politikájának legnagyobb disznósága. De, a kohéziós források támogatások. Lehet dicsekedni a gyorsabb növekedéssel, de a kohéziós források pont ezért vannak. A gyorsabb növekedést az EU finanszírozza. És ezt úgy teszi, hogy (bizonyos korlátok között) a tagországok kormányai dönthetnek, mire költik az EU pénzét.

A kohéziós alapot a szolidaritás jegyében hozták létre. A gazdagabb államok együttéreznek a szegényebbekkel, és támogatják őket, jogszabályban rögzített módon, 7 évre kötelezettséget vállalva.

A szolidaritás elvárás az EU-ban, de ezt a fidesz nem hajlandó megérteni. Nemcsak akkor, amikor nekünk jár valami, hanem akkor is, amikor mások vannak bajban. Például segíteni kell azokat az országokat, amik a migráció terhét viselik.

Németország az EU legnagyobb befizetője. Lehet, hogy a támogatások egy része visszajut hozzájuk, de ezeket mi adjuk vissza! A magyar GDP 80%-át külföldi vállalatok adják. Talán nem kellene a szemükre hányni, hogy EU-pénzzel csábítjuk őket. Egyrészt az EU-pénz az ő országaikból jött hozzánk, másrészt mi döntöttünk úgy, hogy visszaadjuk nekik a növekedésért cserébe. És EU-pénzből nemcsak az EU-tól vásárolhatunk, hanem pl. az USA-tól is.

A kohéziós politikát innen nézve nem természetes, hogy a bizottság megmondhatja, mire költsük az uniós forrásokat.

A Bizottság nem mondja, meg, mire költsük az EU-forrásokat, csak annyit ír elő, hogy fejlesztésekre kell költeni, és nem napi működésre. Pl. új kórházat lehet EU-pénzből építeni, de orvosokat fizetni nem.

ad 4.

Lopakodó hatáskörelvétel zajlik. Rá kellett eszmélnünk, hogy a Nyugattal és Brüsszellel szembeni komoly értékvitáink miatt a kohéziós politika nemzeti céljainkra való felhasználását korlátozzák.

A kohéziós alap célja a gazdaság korszerűsítése, a termelékenység növelése, az infrastruktúra fejlesztése, hogy az EU-állampolgárok nagyjából ugyanolyan életszínvonalon éljenek. Nyilván nagyon fáj a fidesznek, hogy nem építhet stadiont EU-pénzből, és a kohéziós alapból templomot sem.[1] A fidesz nem akar életszínvonalra költeni. Egyébként: nem muszáj elfogadni a felajánlott pénzt.

A nyomásgyakorlás másik módja a civilnek mondott hálózatok érdekérvényesítő tevékenysége.

A fidesz azt szeretné, ha minden pénz az ő kezén futna keresztül. Másképp nem tud lopni. Ezért központosít, és ezért próbálja a civil szervezeteket ellehetetleníteni. Pedig ők a demokrácia letéteményesei. Az fáj a fidesznek, hogy nem szólhatnak bele, mit csinálnak az NGO-k. Mert a fidesz mindenbe bele akar szólni.

ad 5.

Megtanultuk, hogy fel lehet vállalni az unióval szemben a nemzeti érdekek hangsúlyos képviseletét, a vitákban van mozgásterünk.

A mozgástér egyre kisebb, mert az EU demokratikus országai egyre kevésbé tűrik, hogy Orbán az ő pénzükből harcoljon az EU ellen. Ennek a csúcsa a 7. cikk szerinti eljárás Magyarország EU-ból való kizárására. A másik az EU-pénzek jogállamisághoz kötése az EU következő, 2023-ban kezdődő 7 éves költségvetésében. Erre azért van szükség, mert 2010 előtt fel sem merült, hogy az EU által jelzett pénzfelhasználási bűncselekményekre az adott tagország (Magyarország) semmit nem lép.

Az új magyar modell épp azért sikeres és eredményes, mert nem követte az uniós fősodor javaslatait,

Az új magyar modell nem sikeres. A lopás nem siker, hanem bűncselekmény. Egészségügyre a GDP-hez képest a legkevesebbet költünk az EU-ban, a megelőzhető halálesetek száma a legmagasabbak között van, a lakossági fogyasztás alapján számolt életszínvonal a legalacsonyabbak között van, itt a legnagyobb a szegények aránya. Nem az lenne a gazdaság célja, hogy jól éljenek az emberek?

Jegyzetek

  1. A műemlékvédelmi alapból igen.

Forrás