Politika:Hogyan tovább 2022
2018-ban az akkor közvélemény-kutatások szerint a választók ⅔-a ellenzéki összefogást akart, és ebbe a kormánypártok szimpatizánsai is beleértendők. Az ellenzék meg nem akart. Meg is lett az eredménye.
A pártok 2022-ben is a saját útjukat járták, teljesen elszakadtak a civilektől és a valóságtól. Ennek ellenére a civilek segítették őket – amikor épp engedték nekik.
A politika komoly dolog. Nem szabad a pártokra bízni. Mi, civilek, megrendelőként kell viselkedjünk a pártok felé, elvégre mi fizetünk. A szavazatunkkal.
Axiómák
A 2022-es választáson azt tapasztaltuk, hogy
- a pártok nem tudnak maguktól összefogni
- a civilek össze tudnak fogni a pártok érdekében is (Nyomtass te is!, aHang, TASZ, stb., néhányan már a korábbi választásokon ott voltak, de most a pártok kiszorították őket, pl. Civil Választási Bizottság, Számoljunk együtt, hogy ne legyen civil kontroll felettük. Az utóbbi helyett inkább maguknak szerveztek a 2022-es választásra egy civil összefogást, a 20k22-t.)
A pártok emberei a civilektől kapják a felhatalmazást, hogy képviseljék őket, következésképp a civilek kell megszabják az összefogás feltételeit.
Állítások
- A 2026-os összefogást a civileknek kell megszervezniük, mert a pártok képtelenek rá.
- Az ellenzéket nem lehet leváltani, mert politikusnak lenni szakma, és a tapasztalatra szükség van (ennek hiányát láttuk Márki-Zay Péternél), de a jelölteket már a jelölés időszakában el kell számoltatni. Lehetővé kell tenni, hogy a civilek ugyanolyan eséllyel méressék meg magukat az ellenzékben, mint a pártok képviselői.
- Az előválasztáson pártok ill. „profi” képviselők részvételét csak komoly indokkal lehet megtagadni, de ebben a civilek döntenek, nem a pártok (lásd az Új Világ Néppárt kálváriája). A korábban elkövetett politikai hibák előre eldöntött idő után elévülnek, a nem politikaiak (pl. gyűlöletkampány kisebbségek ellen) nem, vagy jóval hosszabb idő után.
- Előválasztásra szükség lesz, de ennek szabályait nem a pártok döntik el, hanem a civil összefogásnak meg kell állapodnia a pártokkal. A szabályok elsősorban a civil összefogás érdekeit szolgálják, csak másodsorban a pártokét. Magyarul: nincs frakcióbaülési kényszer, a visszalépésekkel kapcsolatos taktikázást megfelelő szabályokkal a minimálisra kell szorítani. Ha a civilek úgy döntenek, lehet több X-es szavazás.
- Az előválasztáson – az igazihoz hasonlóan – célszerű egyéni jelöltekre és listákra szavazni, de nem célszerű miniszterelnök-jelöltre. Erről jó előre dönteni kell. Az összellenzék miniszterelnök-jelöltjét a legerősebb párt adja.
- Az ellenzéknek önálló, pozitív kampányt kell folytatnia. Az pl. nem kampány, hogy nem fogunk lopni. Az már kampány, hogyan akarjuk megakadályozni a lopást (pályázati rendszer, Európai Ügyészség, stb.) Az nem kampány, hogy nem akarunk atomerőművet.[1] Az már kampány, hogy milyen módon, milyen lehetőségek közül választjuk ki és oldjuk meg a hosszú távú energiaellátást.
- A civil összefogásnak szüksége van megbízott vezetőre már az összefogás elején, aki a kezdetektől irányítja és szervezi a kampányt (beleérve az előválasztást), és akit a civil összefogás időről időre beszámoltat, szükség esetén leválthat. Az összefogás vezetője lehet politikus, később lehet az egyik párt miniszterelnök-jelöltje, ha úgy dönt, de lehet civil is, aki egyeztet a pártokkal. A szakmai kérdések kivételével a civilek döntenek.
- A választási programot területenként felosztva civilek és a pártok szakértői együtt készítik el.
- A civilek és pártok összefogásával meg kell teremteni egy önálló ellenzéki sajtót, lehetőség szerint elektronikusat is, meg kell szervezni a nyomtatott sajtó terjesztését, lakossági fórumok tartását vidéken, már most, a 2022-es választás után, egyébként képtelenség behozni a fidesz előnyét. Ehhez kell a korán megbízott vezető.
- Meg kell teremteni egy egységes ellenzéki médiafelületet, ahol az összefogás eseményei megtalálhatók hírek, tanulmányok, videók, listák formájában, az összefogásban részt vevő szervezetenként. Erre a felületre kerülnek az előválasztásra jelentkezések és eredmények is. A cél az, hogy minden, az összefogással kapcsolatos adat, hír itt megtalálható legyen, ami az ellenzék működése során több szervezetet is érint.
Ellenzéki szimbólum
Az összefogáshoz az kell, hogy az embereket összekösse valami. Célok. Személyek. Szimbólumok. De nincs semmi ilyen, és még csak törekvés sincs rá.
Elvont célok vannak. A legfőbb cél a fidesz leváltása. De a legfőbb célt más, piti ügyek előzik meg. Ráadásul a civilek számára a fidesz leváltása nem cél, hanem eszköz. A jobb élet a cél.
Kell egy (két választás között akár több) ellenzéki vezető. Kommunikáció kell. Kálmán Olga ATV-s műsorvezető koráról azt nyilatkozta, hogy lasszóval kellett fogni a nyilatkozni hajlandó ellenzéki poltikusokat, akik közben a sajtó hiányáról panaszkodtak.
Miért nincsenek szimbólumok? Eleinte o1g jelvényt hordtam, de még az ellenzék szimpatizánsainak jó része sem tudta, mi az.
Az egyik tüntetésen egy hatalmas SZTRÁJK! jelvényt osztogattak. Jó ideig hordtam, jobb híján, pedig nyugdíjas vagyok.
A 2019. január 2-i várbeli tüntetésen[2] Tordai Bencének javasoltam az o1g-t ellenzéki szimbólumnak. Nem tetszett neki: negatív tartalmú, és azt mondta, van jobb ötlete. Azóta is várom. Hónapokkal később egy másik tüntetésen azt mondta, hogy nem foglalkoznak vele.
Az o1g tényleg nem jó. De miért nincs jobb?
2022 januárjában az összellenzék úgy döntött, nem csinál szimbólumot, mert a szavazólapra nem kerülhet fel. (!) Még erre sem képesek. Ennyire szűklátókörűek. Ezt is a civileknek kell megoldaniuk, és rájuk kényszeríteni az ingyen reklámot.
A Soros-tízezres kitűnő ötlet volt a Kutyapárttól. Az ellenzéket össszefogó szimbólumnak nem jó, de a Soros-terv paródiájának igen. (Utóbb meg is büntették érte őket.)
Egy javaslat azt írná trikóra, hogy „Nem Orbánra szavaztam”.[3]
Haraszti Miklós véleménye
A kudarc okai:[4]
- Orbán két okból juthatott teljhatalomhoz: az aránytalan választási rendszer, amivel 53%-os szavazási aránnyal ⅔-hoz lehetett jutni, és a túl könnyű lehetőség az alkotmánymódosításra. Mindkettő még a rendszerváltás sara.
- Nem volt ellenzéki összefogás. Együtt indulás volt, de nem volt közös sajtó (még weblap sem), közös kassza, közös e-mail-cím. Márki-Zay-jal közös sajtótájékoztató is csak háromszor.
- Az ellenzék nem is akart igazán kormányozni. Egyrészt minimális többségnél többre nem volt esélye, amivel nagyon nehéz lett volna ekkora koalícióban kormányozni, másrészt Márki-Zay-jal sem akartak.
- Az ellenzék sem törődött a technológiai átalakulások miatt egyre nagyobb tömegű leszakadókkal. Márpedig ha nincs szociálpolitika, az emberek az erős államtól – Orbántól – várják a megoldást.[5]
- A jelenlegi pártrendszeren keresztül nem tud megújulni a társadalom, mert a választási rendszeren keresztül azok ülnek be a parlamentbe, akik elrontották a demokráciát, és szemmel láthatóan nem tudnak változni.
A jövő:
- A jelenlegi választási szabályok mellett nem lehet Orbánt leváltani, hiszen az egész illiberalizmusa arra épül, hogy a szabályok a hatalma megtartását szolgálják.
- Egy jelentős válság – akár nálunk, akár Európában – ki fogja váltani a fékek és ellensúlyok iránti igényt, és az a rendszer részévé válik, csak nem biztos, hogy a mi életünkben.
- Az elmúlt 10 évben kiépült egy igen színes civil társadalom, beleértve a pártokat segítő civil szervezeteket. Márki-Zay Péter kapcsán kiderült, hogy ha a civilek pártok mögé állnak, nagyobb sikert érnek el, mint a pártok összefogásával.
- A civileknek kell rákényszeríteniük a pártokat a változásra, ahogy Ukrajnában, Szerbiában, vagy akár nálunk 1989-ben történt. A pártok maguktól nem fognak változni: az előválasztás megmutatta, hogy őket csak a frakciójuk mérete érdekli, ami még a választási győzelemnél is fontosabb. A magas fizetés teszi őket megélhetési politikusokká.
Herényi Károly
| „ | Kellenének megjegyezhető mondatok egy kampányban. | ” |
| „ | Sok ez a párt, és egyformán nem mondanak semmit. | ” |
| „ |
|
” |
Lakner Zoltán
Az ellenzék egy dologtól retteg nagyon: a politizálástól.
Jegyzetek
- ↑ Paks 2-vel más bajok is vannak: a lakossági egyeztetés hiánya, titkolózás, műszaki problémák, újabban az Oroszország elleni embargó.
- ↑ 2019. január 2. Orbán Várba költözésének napja volt.
- ↑ Facebook/Zsuzsa Tóth 2022.05.13.
- ↑ Megújulás, mint '89-ben, a civil társadalomból jöhet. Bolgár György interjúja Haraszti Miklóssal hirklikk.hu (2022. máj. 5.)
- ↑ A szolidaritás elfelejtésére Orbán volt a válasz. Bolgár György interjúja Róna Péterrel hirklikk.hu (2022. ápr. 27.)
Forrás
- Rényi Pál Dániel: Ezt nincs értelme így folytatni, húznunk kell egy vonalat. Interjú Hadházy Ákossal 444.hu (2022. ápr. 26.)
- Czinkóczi Sándor: Hadházy a sajtóból tudta meg, hogy nem veszik be a Momentum frakciójába. 444.hu (2022. ápr. 29.) Hadházy csak reklámnak kellett a Momentumnak. Fekete-Győr pedig megint elszabadult: nem szabad vezető pozícióba engedni.