Koronavírus (gyógyítás)

Egy főre jutó halálozási statisztika. EU-átlag és Magyarország.
Forrás: Ez a lényeg. Ezzel a világon a második legrosszabb helyen állunk.

Ez a szócikk a covid19 vírus elleni védekezésről ill. gyógyításról szól a tudomány 2020. júniusi állapota szerint. E cikkben koronavírus vagy egyszerűen vírus néven hivatkozunk a covid19 vírusra, és covid néven az általa okozott betegségre.

A személyes – szerencsére csak közvetett – élményeimet egy másik szócikkben írtam le.

A betegség

A covid az endothelium vírus okozta betegsége.

Az endothelium az ereket belülről beborító, egy-két sejt vastagságú „bélés”, aminek legfontosabb feladata a véralvadás meggátlása az érrendszeren belül, de endokrin (hormonkiválasztó) funkciója is van.

A fertőzés következtében az erekben – elsősorban a hajszálerekben – véralvadás, mikrotrombózis^en keletkezik, aminek következtében az ér trombózis utáni része által ellátott sejtek oxigén nélkül maradnak és elpusztulnak.

A vírus leggyakrabban a légzőrendszeren át jut a szervezetbe, és ott kezd fertőzni, ezért gondolták korábban, hogy a légzőrendszer betegsége. A vírus más módon is tud fertőzni, pl. a nyálkahártyákon keresztül (gyomor- és bélrendszer, szem).

A tüdőt ért fertőzés következtében károsodnak a tüdőhólyagocskák hajszálerei, a hólyagocskák elpusztulnak, és nem képesek az oxigén/szén-dioxid cserére. Ezen a lélegeztetés sem segít, sőt, árt, azáltal, hogy a túlnyomás károsítja a még ép tüdőhólyagocskákat is. A betegek többségénél sokkal hatásosabb (mellesleg: olcsóbb is) az oxigén befújása az orron keresztül, mert az oxigéndús levegőből a még ép tüdőhólyagocskák több oxigént képesek megkötni. (Persze ha ez sem elég, nem marad más választás, mint a lélegeztetés.)

A más szerveket ért fertőzés és a mikrotrombózisok magyarázzák az olyan furcsa tüneteket, mint pl. az íz- és szagérzékelés elvesztése.

A korábbi feltételezésekkel szemben tehát a covid nem a tüdő és a légúti rendszer betegsége, és nem is gyulladásos betegség, bár a fertőzés előrehaladtával gyulladás is keletkezhetik.

A betegség fokozottan veszélyezteti azokat, akiknek már korábbi, az endotheliumot érintő betegségük volt: infarktus, agyvérzés (a kettő lényegében nem különbözik egymástól), cukorbetegség (ami ugyancsak károsítja az endotheliumot, ezért jár együtt gyakran az előző kettővel).

Kezelés

A betegségnek a fertőzés lefolyása alapján két, elég jól elkülöníthető fázisa van. Az első fázis a vírus terjedése a szervezetben; az okozott kár ekkor még kevés. A második fázisban a kettő megfordul, és a károk már az egészséget, sőt, az életet is veszélyeztetik, így a károk csökkentése válik fontosabbá.

A vírus szaporodása és az endothelium károsodása ellen teljesen más gyógyszereket kell használni. Ez korábban nem volt világos, ezért felül kell vizsgálni az egyes szerekre korábban kimondott hatásosságot vagy épp hatástalanságot.

Első fázis

A legfontosabb feladat időben észrevenni a fertőzést. Ez a magyar egészségügy mai állapota mellett egész egyszerűen képtelenség. Az észleléshez gyakori tesztek kellenek, és az, hogy a teszteredmény gyorsan elkészüljön. E cikk írásakor a teszteredmény elkészülte kb. egy hét, és a minta levételére is napokat vagy még többet kell várni. Ennyi idő alatt vagy legyőzte a szervezet a vírust, vagy az elszaporodott, és a beteg már régen a második fázisban van. Az egészségügy nem győzi a szükséges tesztek elvégzését, és a kormány még azt sem árulja el, hol van a szűk keresztmetszet (minta, a mintavételt elvégző ember, laborkapacitás). Még a szakemberek is csak találgatnak hiteles információ híján.

A hatósági ár megállapítása sem használt a tesztelésnek: a magánklinikáknak ennyiért nem éri meg tesztelni, így sokan sem az állami, sem a magánszektorban nem tudják elvégeztetni a tesztet.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint annyi mintát kell venni, hogy a fertőzöttek száma 5% alatt maradjon. Ez a szám nálunk a cikk írásakor 10% körül mozog, és minden jel arra mutat, hogy csak azért nincs még több fertőzött, mert az egészségügy nem tud több tesztet elvégezni. Így viszont esély sincs az 5% betartására, és könnyen kezelhetetlen méretű lehet a járvány.

Felsorolok két első fázisbeli gyógyszert, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a mai Magyarországon hatástalanok: mire beadnák őket, a beteg már régen nincs az első fázisban. Legfeljebb egy-egy szerencsés betegnek használnak, aki a fenti problémákon túljutott.

Remdesivir

infúzióban adható, nagyon drága gyógyszer. Egyesek magyar fejlesztésnek és csodaszernek, mások az egyetlen hatásos, nálunk kapható szernek tartják, pedig ennél jobb (és olcsóbb) első fázisbeli szerek is vannak. Infúzióban kell beadni, azaz kórházban. Márpedig kórházba az kerül, aki már súlyosan megbetegedett, azaz a második fázisban van. (Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem mindenütt.)

Hidroxiklorokin^en

régi, malária elleni szer. A covid ellen az tette népszerűvé, hogy Trump amerikai elnököt is ezzel kezelték, amikor megfertőződött, és ő erről többször nyilatkozott is. A Zn²⁺ sejtbe jutását segíti. A cink katalizál a vírus szaporodását gátló folyamatokat.

Második fázis

2020 júniusában úgy tűnik, hogy a vírus oxidatív stresszt okoz, ami aktivizálja a von Willebrandt véralvadási faktort^en. A faktor által okozott véralvadás következményei a mikrotrombózisok. Ebből adódik a védekezés módja:

1. véralvadásgátló
2. nagy dózisú C-vitamin az oxidatív stressz ellen
3. valamilyen szteroid típusú gyógyszer (pl. tocilizumab^en az extrém immunreakció (citokin vihar) kivédésére.

A legegyszerűbb véralvadásgátló, az aszpirin ez esetben hatástalan. Hatásosnak tűnik a heparin, dipiridamol, defibrotid^en, de leginkább az acetilcisztein^en, ami vény nélkül kapható köptető. A vírus ellen azonban több nagyságrenddel nagyobb adagban, infúzióban kell adni, így otthoni kezelésre alkalmatlan.

Nyájimmunitás

Tömeges járvány esetén, ha a lakosság viszonylag nagy része védettséget szerez (akár oltással, akár azzal, hogy kigyógyult a betegségből), csökken a még védetlen lakosság veszélyeztetettsége, hiszen egyre kisebb az esélye annak, hogy fertőző személlyel találkozik. Az így szerzett közösségi védettség vagy nyájimmunitás annál erősebb, minél többen szereztek védettséget, de függ a kórokozótól is.

Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy a covid esetén a legtöbb közösségben nem alakul ki a nyájimmunitás. Svédországban a nyájimmunitásra számítva nem hoztak vírus elleni intézkedéseket, elszaporodott a vírus, és utólag kellett meghozni ezeket.

Oltás

Az oltás előkészíti a szervezetet a későbbi fertőzés leküzdésére. Az immunrendszer aktivizálja azáltal, hogy ártalmatlan formában „megmutatja” a szervezetnek a kórokozót. Az immunrendszer rövidebb-hosszabb ideig „emlékszik” a kórokozóra, így valódi fertőzés esetén gyorsan mozgósítható.

A világon eddig 23 olyan esetet ismernek, amikor valaki kétszer is megkapta a vírust. Ez azért fontos, mert az első fertőzés ugyanúgy ellenanyag termelését indítja el, mint az oltás. Ha kétszer lehet fertőződni, az azt jelentené, hogy akkor oltás sem létezik. Az eddigi 23 eset az összes fertőzéshez képest elhanyagolható. Az viszont aggasztó, hogy a gyógyulás után viszonylag kevés emberben lehet kimutatni az ellenanyagot.

Az immunrendszer fehérjéket ismer fel, ezért az oltás egy, csak az adott kórokozóban megtalálható fehérjét tartalmaz.

A vírus egy vagy néhány gént tartalmaz RNS formában, valamint a beépülést segítő fehérjéket (enzimeket). A vírus lényege az RNS, de az immunrendszer a fehérjéket ismeri fel.

Vírus elleni oltáskor gyakori, hogy az eredeti vírust egy másik, szaporodni képtelen vírusra (pl. adenovírusra) cserélik ki az oltóanyagban. Így az nem fertőz, viszont az immunrendszer reagál rá. A másik lehetőség valamilyen módon legyengíteni a kórokozót, bár ezt inkább baktérium elleni oltásokban alkalmazzák.

Érdemes tudni, hogy az immunrendszer sokkal hatékonyabban működik alvás közben, mint ébren, mert az ébrenléti hormonok (epinefrin, norepinefrin, izoprotenerol) gátolják a vírust elpusztító CD8-sejtek működését, viszont elősegítik az immunrendszer számára fontos interleukin-12 (IL-12) termelését.

Jelenleg több oltóanyagot is fejlesztenek, és könnyen lehet, hogy az időseket mással kell majd oltani, mint a fiatalokat. Az oltások gyakorisága sem világos még.

RNS-oltás

A szervezet fehérjéinek leírása a DNS-ben van, a sejtmagban. Az új fehérjét a sejtben több helyen megtalálható riboszómák állítják elő, a DNS-ből kapott másolat alapján. A másolat hírvivő RNS (mRNS) formájában kerül a sejtgyártás színhelyére. A vírus úgy fertőz, hogy a szervezet mRNS-ét a sajátjára cseréli ki. Ezáltal a szervezet a nem a saját, hanem a vírusban leírt fehérjét állítja elő, amit aztán az immunrendszer felismer és megtámad.

Ugyanezt a módszert lehet használni oltásra is. Az ilyen oltás egy mesterséges vírus, ami a covid valamelyik, csak rá jellemző fehérjéjét gyártatja le a szervezettel, viszont szaporodásra képtelen. Így csak elhanyagolható mennyiségű fehérje keletkezik, de arra elég, hogy az immunrendszert aktivizálja, ami előállítja a vírus elpusztításához szükséges ellenanyagot, a különböző típusú T-sejteket.

Így működnek az új típusú oltóanyagok, köztük a covid ellen fejlesztés alatt állók egy része is.

Bevizsgálás

Az oltás veszélyes dolog, ezért igen szigorúak a bevizsgálás követelményei.

A 0. fázisban laboratóriumi és állatkísérleteken vizsgálják, hatásos-e az anyag, ill. találnak-e elfogadhatatlan mellékhatást.

Az 1. fázisban néhányszor tíz emberen kísérletezik ki a legkisebb hatásos mennyiséget (hogy a mellékhatásokat minimalizálják).

A 2. fázisban százas, a 3-adikban ezres populáción próbálják ki. Ha minden rendben, kiadják a forgalmazási engedélyt, és százezres populáción vizsgálják meg a hatást.

Tesztelés

Az iskolai lázméréses tesztnek semmi értelme. Ha a szülő lázcsillapítót ad be, a gyereket nem szűrik ki, ráadásul a gyerekeknél gyakori, hogy a fertőzöttek (fertőzők) lázcsillapító nélkül sem lázasak.

Jelenleg háromféle teszt van forgalomban:

• polimeráz láncreakciós teszt (PCR): a vírus örökítőanyagát mutatja ki. Pontos, drága, lassan ad eredményt.
• antigén alapú: rövidebb ideig mutatja a vírus jelenlétét, de negatívnak mutathat pozitívakat is (fordítva kevésbé)
• antitest alapú: a már lezajlott fertőzést mutatja.

A covidnak az a furcsa tulajdonsága, hogy a fertőzöttek 70–80%-a nem fertőz tovább. Az ún. szuperterjesztők viszont sok embernek adhatják tovább a vírust. A tünetek megjelenése után 8–10 nappal már nagyon kevesen fertőznek, ugyanakkor az érzékeny PCR-teszt gyakran még pozitívnak mutatja őket.

Ebből az is következik, hogy a kontaktkutatásokat fordítva kellene végezni: nem azt nézni, hogy a fertőzött kivel érintkezik, hanem azt, kitől kapta a vírust. A szuperterjesztő gyors felderítése ui. sokkal fontosabb, mivel a legtöbb fertőzött úgysem fertőz meg másokat. Erre viszont alkalmas az antigén alapú teszt. Ha a kontaktkutatáskor mindenki negatív, valószínűleg nincs veszély. Ha több pozitív is van, lehet, hogy gócot találtunk, és a negatív gyorstesztűeken is célszerű elvégezni a PCR-tesztet.

Teszteredmények

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy annyi tesztet kell végezni, hogy a pozitív tesztek aránya ne érje el az 5%-ot. A 12%-os érték kritikus, és az elégtelen tesztelést jelzi. A WHO azt ajánlja, hogy amennyiben nem elégséges a PCR teszt kapacitás, akkor akár az állatorvosi laborokat is be kell állítani, és/vagy nemzetközi segítséget kell kérni.

Magyarország 2020. október 17-én a heti csúszóátlagban elérte a 12%-ot. A fertőzöttek napi aránya 13,81% volt. Az EU-ban Bulgária után Magyarországon tesztelnek a legkevesebbet. A pozitív tesztek aránya nálunk a legnagyobb egész Európában.

Ez az a pont, ahol nemzetközi segítséget kell kérni!

Ugyancsak október 17-i hír, hogy miközben Magyarország még a járvány kézben tartásához szükséges teszteket sem képes elvégezni, Szlovákia az egész lakosságot le akarja tesztelni. Nem biztos, hogy ennek van értelme, de jól mutatja a két ország egészségügye és kormánya közötti ég és föld különbséget.

„	Nem azért nem emelkedik a fertőzöttek száma, mert megállt a járvány. Hanem azért, mert elértük a tesztelési kapacitás felső határát.	”
– Oroszi Beatrix

„	Október 5-én az elmúlt időszak egyik legalacsonyabb teszt számmal (6424), minden idők legmagasabb pozitív arányával (14%) büszkélkedhet a hazai járványkezelés.	”
– Dr. Kunetz Zsombor MBA Facebook-oldala 2020. október 5-én.

Forrás

A vírusról:

• Nem az, amire gondoltak. YouTube (2020. jún. 4.) (videó) A covid az endotélium betegsége.
• Egy egészen hihetetlen felfedezés… YouTube (2020. júl. 5.) (videó) A covid lefolyásának két fázisa.
• Nincs gyógyszer - csak az immunrendszered. YouTube (videó)
• Oltás. YouTube (videó) Az oltások működése, a koronavírus elleni vakcinák jelenlegi választéka.

Járvány:

• Szurovecz Illés: Mire jó az antigénteszt, amit bevetnének Magyarországon a koronavírus ellen? 444.hu (2020. okt. 14.)
• Szurovecz Illés: Jakab Ferenc szerint gyorsvonatként rohanunk a vesztünkbe, a lázmérés pedig értelmetlen így. 444.hu (2020. okt. 1.)
• Nagyon veszélyes járványügyi helyzetre figyelmeztet a kormánynak szakértő matematikus professzor. 444.hu (2020. aug. 31.) A kormányt jobban aggasztja a gazdaság..
  • a határzár semmit nem ér
  • a tesztelés lassú és tünetmenteseket nem is tesztelnek
  • a fertőzöttek sokkal fiatalabbak (a medián 31 év)