Politika:Szankciók

A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy

• a benzinárstoppot 2021. november 11-én
• az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én

vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.

A gázra nincs szankció – a gázszállításokat az oroszok korlátozták. A tengeren szállított nyers kőolajra van, a kőolajtermékekre 2023. februártól lesz.

A nyersolajra vonatkozó szankciók Magyarországot nem érintik, mert csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem. A 8. szankció pedig Oroszországból nem EU-országba szállított olajra ír elő ársapkát, ha a szállító EU-ország.

2023. február 5-től a finomított kőolajtermékekre van szankció, ami Magyarországot is érinti (lásd alább).

Az energiahordozók közül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól és a tankerekben szállított olajra 2022. december 5-től.

A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül. 2023. január 27-én az Európai Tanács újabb fél évvel, július 31-ig meghosszabbította a szankciókat, ugyancsak egyhangúan (azaz tartózkodás nélkül, hiszen a nem szavazat vétónak minősülne).

„	Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.	”

A magyar kormány az Európai Bizottságot szokta kárhoztatni a szerinte rossz szankciókért. A Bizottságnak azonban nincs döntési jogköre: javaslatokat tesz és végrehajtja a döntéseket. A szankciók ügyében az Európai Tanács dönt egyhangú szavazással – vagyis Magyarországnak is el kell őket fogadnia.

A szankciókat Putyin háborúja váltotta ki. Ha kivonul Ukrajnából, azonnal meg is szűnnek a szankciók. Talán nem Európát kellene hibáztatni ezért, hanem a háborús bűnös Putyint.

Kb. 1000, főleg amerikai cég vonult ki Oroszországból a háború kitörése után minden kormányzati vagy EU-nyomás nélkül, mert úgy gondolták, a vevőik elfordulnának tőlük, ha az agresszorral üzletelnének.

Andor László volt EU-biztos szerint az európai inflációnak az ⅓-áért felel a háború (és nem a szankciók). A nagyobbik felét a covid utáni rossz európai gazdaságpolitika okozta (a gazdaság túl gyors felpörgetésének a szándéka, miközben a kereskedelmi útvonalak és kapcsolatok megszakadása miatt a gazdaságok erre nem voltak képesek). Putyin nem véletlenül időzítette erre az időszakra Ukrajna megtámadását. Magyarországon sok más probléma is volt, pl. a választás előtti osztogatás. Róna Péter szerint a magyar inflációnak csak 3–5%-át okozza a háború, Surányi György szerint legfeljebb 10%-át.

Az Európai Unió elsősorban gazdasági/politikai szervezet, hadserege nincs. Az európai befolyásának fenntartására csak gazdasági eszközei vannak, ezért nem fogja abbahagyni a szankciós politikát akkor sem, ha az EU-állampolgárok ellenezni fogják. Ehelyett meggyőző kampányokat fog indítani. Oroszországnak viszont semmilyen más eszköze nincs Ukrajna „visszaszerzésére”, mint a katonai erő: soft powere (képessége, hogy vonzóvá tegye magát az ukránok számára) nincs, pénze sincs.

Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai

2021-ben

• Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
• az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.

A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.

A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.

A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.

Magyarország olajimportjának 65, Szlovákiáénak 90%-a orosz. A kettő együtt az EU olajimportjának 12%-a. A legnagyobb importőr az EU-ban Németország 25%-kal.

Problémák a szankciókkal

Az EU alapszabálya szerint szankcióhoz az összes ország szavazata kell.

2023. február 5.

Ettől a naptól tilos Oroszországtól vett vagy orosz kőolajból finomított termék exportja. Kőolajat csövön továbbra is vehetünk Oroszországtól, de az abból készült dízelolajat (ez a legnagyobb mennyiségű finomított termék) csak országon belül értékesíthetjük.

Ez a Mol pozsonyi és szászhalombattai finomítója között okoz problémát. Az előbbi főleg dízelt, az utóbbi főleg benzint állít elő az orosz kőolajból, és a Mol a két finomítója között sem szállíthat.

A finomítók viszont eladhatnak saját termelésű és (tengeren szállított) nem orosz olajból készült dízelt és benzint. A kétféle eredetű terméket nem kell külön tárolni, a tömegmérlegelv alapján döntik el az exportálható mennyiséget.

A megkötésnek az az értelme, hogy a csövön olcsó olajhoz jutó országok ne jussanak árelőnyhöz (amiből a Molnak eddig komoly haszna származott).

A szankciók eddigi eredményei

2021-ben még 123 orosz név szerepelt a Forbes dollármilliárdosokat összesítő listáján, 2022 végén már csak 88 orosznak volt több mint egymilliárd dolláros vagyona. A háború miatt bevezetett szankciók hatására 68 orosz milliárdos lett szegényebb.

A brenti és orosz kőolaj között hordónként 30–35$ különbség is van, holott a háború előtt 1–2$ volt csak a különbség. 2023. január elején az orosz olaj ára a fele a brentinek a szankciók miatt. Az árkülönbség nő.

Putyin bevallotta, hogy fájnak a szankciók Oroszországnak. 2022 végén azt mondta, hogy

• az orosz gazdaság teljesítménye 2,9%-kal csökken, jövőre 0,9%-ra mérséklődik a csökkenés.
  Megjegyzés: Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár szerint az EU 2023-ban 0,5%-kal nőni fog, Oroszország viszont 4–5%-kal csökkenni, Holoda Attila szerint sokkal hosszabb lesz a hatása Oroszországra.

• 2022-ben 12,2% lehet az infláció, ami a jövő év első három hónapjában 5% alá kerül éves szinten. A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 5,5% körüli éves inflációra számít ′23-ban
• az orosz jegybank szerint a GDP 2022-ben 3–3,5%-kal, ′23-ban 1–4%-kal zsugorodik. De mitől, ha marad a háború?

Az EU a 2014-es háború után már kivetett szankciókat, elsősorban a fejlett technológiákra vonatkozóan. A szankciók eredményeit ezektől kezdve kell nézni.

Az orosz gazdaság 2022-ben 4–6%-os recesszióba került, pedig az olajszankciók csak decemberben fognak életbe lépni.

Az eredmények 2014-től 2022. november elejéig:

• Oroszország 4 helikopterrel felszerelt támadóhajót akart venni Franciaországtól, márpedig akkor Odessza biztosan elesik
• szankciók nélkül lenne egy csomó Szuhoj-57-es vadászrepülőjük, így csak 15 készült, egy már összetört
• szankciók nélkül gyártottak volna egy csomó T-14 Armata harckocsit (talán a világ legjobb harckocsija), de így túl drága. A 2014-es terv szerint több mint 1000-et gyártottak volna.
• a szankciók miatt Oroszo. nem tudja pótolni a harcokban elhasznált/elvesztett fegyvereit: robotrepülőgépek, harci helikopterek.

• 

  Az orosz export/import csökkenése

• 

  Az orosz GDP csökkenése

• 

  Az orosz GDP csökkenése 2022-ben

• 

  A Gazprom exportja 2020–22 között

Oroszország 15 M㎥ gázt adott el 2022-ben Kínának. Európába évi 160–200 M㎥-t a háború előtt. Vagyis az ázsiai export nem tudja pótolni az elvesztett európait.

Légiközlekedés

A polgári légiközlekedés 75%-át az Airbus és Boeing uralja, aminek az alkatrész-utánpótlását szankciók sújtják. 2023 elején az oroszok már kénytelenek kannibalizmushoz folyamodni.

A szankciók miatt újraindították a Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását, de ezekért az orosz légitársaságok korábban sem lelkesedtek, ráadásul az Szuhoj motorja francia együttműködéssel készül, amit szintén sújt a szankció. A teljesen orosz motor 2023-ban kap majd gyártási engedélyt.

Személyautó-gyártás

A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek. A háború előtti 60 autómárkából 2022. decemberre 14 maradt, ebből 3 orosz gyártmányú (Lada, GAZ, UAZ), a többi kínai. A nyugati autókat ún. párhuzamos importtal szerzik be közvetítő országokon keresztül (Dubaj, India, Kína vagy Dél-Amerika), majd Örményországon vagy az iráni Anzalin keresztül szállítják Oroszországba. Mindez körülbelül 20%-os áremelkedéssel jár.

Az orosz személyautókat légzsák, ABS biztonsági rendszer (=blokkolásgátló fék), automata váltó és érdemi elektronika nélkül forgalmazzák.

2022 novemberében Oroszország és Irán megállapodást kötött 30,000 autó szállítására 300 m$ értékben. Az iráni autók 20 éves Citroen és Peugeot konstrukciók. Az irán elleni szankciók miatt ők sem tudnak modern alkatrészeket beszerezni, az autók balesetveszélyesek, az alkatrészek egy részét használt autókból veszik. A háború előtt Oroszországban havii 100.000 személyautót adtak el. (Portfolio)

Forrás

• Nagy Zsolt: Egyre látványosabban alakul hadigazdasággá Oroszország. g7.hu (2023. feb. 1.)
• A nyilvános nyomás ellenére még mindig több mint 550 nemzetközi cég van jelen Oroszországban. furgehir.hu (2023. jan. 23.) 1389-ből, különböző mértékben.
• Nem tudnak saját fejlesztésű processzorral szerelt konfigurációkat építeni az oroszok a nemzetközi szankciók miatt. ipon.hu Tajvanról akartak importálni, de ők nagyjából az i386-os processzor teljesítményére korlátozták le az exportálható processzort. Ez 25 évvel ezelőtti technológia..
• Gyévai Zoltán: Hatályba lép a kilencedik szankciós csomag: lényegében megszűnik az orosz műsorszórás az EU-ban. www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 17.)
• Iván András: Az EU megállapodott az orosz olajra kivetett ársapkáról. telex.hu (2022. dec. 2.)
• Feltámasztották a Moszkvics autómárkát, évi 100 ezer példány a cél. telex.hu (2022. nov. 24.) Az orosz gépkocsigyártásról.
• Szegő Iván Miklós: Így hatnak a szankciók: gazdasági mozgósításra kényszerült Oroszország. 24.hu (2022. okt. 28.)
• Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. telex.hu (2022. okt. 21.) Kirill pátriárka levételét a szankciós listáról az Orosz Ortodox Egyház Magyarországi Egyházmegyéje kérte.
• Jabronka Richárd: Itt van a nyolcadik Oroszország-ellenes szankciós csomag – Orbánék is megszavazták. ellenszel.hu (2022. okt. 5.)
• Balogh József energetikai szakértő: A szankció penicillin, nem bunkósbot. 444.hu (2022. szept. 28.)
• Balogh József energetikai szakértő: A kis gömböc kalandja az olajszankcióval. 444.hu (2022. máj. 13.)
• Barnóczki Brigitta: Több száz multi üzletel úgy Oroszországban, mintha mi sem történt volna. telex.hu (2022. okt. 11.) Magyarországról a Richter, a Mol, a Herendi porcelángyár és a Sanatmetal gyógyászati implantátumokat gyártó cég.

Összefoglalók:

• Szabó Krisztián: Az EU-s szankciók hatása Oroszországra – 2. rész. atlatszo.hu (2022. dec. 14.)
• Szabó Krisztián: Az EU-s szankciók hatása Oroszországra – 1. rész. atlatszo.hu (2022. dec. 13.)
• Haszán Zoltán: Orbán szerint Magyarország sosem szavazta meg a szankciókat, pedig de. 444.hu (2022. nov. 18.) A cikk lényege csak előfizetéssel olvasható.
• Teczár Szilárd: Egy helyen az Oroszország elleni összes szankció, és hogy mit mondott a magyar kormány, amikor megszavazta őket. www.lakmusz.hu (2022. okt. 15.)
• Szabó András – Panyi Szabolcs: Orbán a háborúban. www.direkt36.hu (2022. okt. 21.)

A szankciók hatása Oroszországra

• Nóra Shenouda: Az EU kiterjesztette Iránnal szembeni szankcióit az Oroszországnak szállított drónok miatt. hu.euronews.com (2022. dec. 12.)
• Szegő Iván Miklós: Így hatnak a szankciók: gazdasági mozgósításra kényszerült Oroszország. 24.hu (2022. okt. 28.)
• Káncz Csaba: Putyin jól benézte európai játszmáját. privatbankar.hu (2022. okt. 2.) Elveszítette az EU-t, eddigi legnagyobb gazdasági partnerét.
• Előd Fruzsina: Hiába sulykolják Orbánék, nem igaz, hogy Putyin járt jól a szankciókkal. telex.hu (2022. szept. 22.)
• Magyari Péter: Azzal szembesítették Orbán tanácsadóját, hogy az oroszok elleni szankciók működnek. 444.hu (2022. szept. 14.)
• Rácz András: Egyre nagyobb bajban van az orosz hadiipar, a szankciók lenullázzák a fejlesztéseket és a modernizációs terveket. 444.hu (2022. aug. 10.)
• Weiler Vilmos: Elfogadta az EU az oroszok elleni hetedik szankciócsomagot. telex.hu (2022. júl. 21.)
• Czinkóczi Sándor: A gazdasági adatok alapján Oroszországnak jobban fájnak a szankciók, mint az EU-nak. 444.hu (2022. júl. 18.)
• Gazda Albert: Bulgária bezárta a kikötőit az orosz hajók előtt. 444.hu (2022. ápr. 17.) Olaszország és Románia után.
• Az EU teljes légterét lezárják az orosz repülőgépek előtt, fegyverszállítmányt küld az EU Ukrajnába. telex.hu (2022. feb. 27.)
• Tóth Gergely – Körömi Csongor: A nyugati hatalmak orosz bankokat kapcsolnak le a SWIFT-ről. telex.hu (2022. feb. 26.)

A szankciók Magyarországon

• Szalai Bálint: Olyan szankció ellen pörög a kampány, ami soha nem létezett. www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 8.)
• Király Béla: Újabb adat, amely a magyar kormány állításait cáfolja. mfor.hu (2022. nov. 22.)
• Diószegi-Horváth Nóra: Csúsztat, jósol, manipulál: mondatonként ellenőriztük Orbán Viktor konzultációs levelét. www.lakmusz.hu (2022. okt. 25.)
• Jelentősen nőtt az Oroszországra kivetett szankciókat elutasítók aránya. A Medián kutatása 24.hu (2022. okt. 25.)
• Álhírekről és nem létező szankciókról akarnak „konzultálni” a magyarokkal Orbánék. nyugatifeny.hu (2022. okt. 15.)
• Orbán és a „brüsszeli szankciók”. Lakner & Ceglédi YouTube (2022. okt. 1.) (videó)
• Jabronka Richárd: Árnyékkormány: Orbán Viktor és az elmúlt 12 év a hétszeres gázáremelés felelőse. ellenszel.hu (2022. szept. 30.)
• Czinkóczi Sándor: Orbán Viktor ma már úgy emlékszik, hogy a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot. 444.hu (2022. szept. 30.)
• Előd Fruzsina: Hiába sulykolják Orbánék, nem igaz, hogy Putyin járt jól a szankciókkal. telex.hu (2022. szept. 22.)
• Diószegi-Horváth Nóra: Energiadiktatúra: tényleg korlátozná brüsszel, hány fok lehet a lakásodban? www.lakmusz.hu (2022. máj. 4.) Azóta kiderült, hogy nem a lakásban, hanem középületekben, és nem Brüsszel, hanem – többek között – a magyar kormány.

Kapcsolódó lapok

• Orosz-ukrán háború
• Energiaárak