„Politika:Túlmunka Magyarországon” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(33 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
 
<dfn>Teljes napi munkaidő</dfn>: általában 8,<ref group="Mt">92. § (1)</ref> legfeljebb 12 óra,<ref group="Mt">92. § (2)</ref> de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben<ref group="Mt">92. § (4)</ref> vagy részmunkaidőben<ref group="Mt">92. § (5)</ref>). 8&nbsp;óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8&nbsp;óránál hosszabb munkanapokra.
  
<dfn>Teljes napi munkaidő</dfn>: általában 8,<ref group="Mt">92. § (1)</ref> legfeljebb 12 óra,<ref group="Mt">92. § (2)</ref> de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben<ref group="Mt">92. § (4)</ref> vagy részmunkaidőben<ref group="Mt">92. § (5)</ref>). 8&nbsp;óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8&nbsp;óránál hosszabb munkanapokra.
   
−
A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.<ref>Új munkajogi kézikönyv 174. old.</ref>
+
A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.<ref name="Kézi">{{CitLib|tit=Új munkajogi kézikönyv|red=KJK|loc=Budapest|ann=1995|isbn=963 222 801 4|pag=174}}</ref>
   
 
== Fogalmak ==
  
== Fogalmak ==
18. sor: 18. sor:
 
* <dfn>elszámolási időszak</dfn>: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.
  
* <dfn>elszámolási időszak</dfn>: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.
   
−
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,<ref group="Mt">97. § (4)</ref> és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.<ref group="Mt">97. § (5)</ref>
+
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,<ref group="Mt">97. § (4)</ref> és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.<ref group="Mt">97. § (5)</ref>
  +
  +
A munkaidőkeret hossza 4,<ref group="Mt">94. § (1)</ref> bizonyos munkakörökben 6&nbsp;hónap.<ref group="Mt">94. § (2)</ref> A kollektív szerződés lehetővé tehet akár 3&nbsp;éves munkaidőkeretet is,<ref name="vita3" group="Mt">94. § (3)</ref> mely a kollektív szerződés megszűnése után is érvényben marad (amíg az időkeret véget nem ér).
   
 
=== Rendkívüli munkaidő ===
  
=== Rendkívüli munkaidő ===
31. sor: 33. sor:
   
 
==== Éves korlátok ====
  
==== Éves korlátok ====
−
Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,<ref group="Mt">109. § (1)</ref> kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.<ref group="Mt">109. § (2)</ref> A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
 +
Naptári évenként 250&nbsp;óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,<ref group="Mt">109. § (1)</ref> kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.<ref name="vita400" group="Mt">109. § (2)</ref> A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
   
 
A fentieket arányosan kell alkalmazni, ha
  
A fentieket arányosan kell alkalmazni, ha
46. sor: 48. sor:
   
 
== A rendkívüli munkavégzés szabályai ==
  
== A rendkívüli munkavégzés szabályai ==
−
Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.<ref>Új munkajogi kézikönyv 174. old.</ref>
 +
Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.<ref name="Kézi"/>
   
 
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.<ref group="Mt">108. § (1)</ref> Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
  
A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.<ref group="Mt">108. § (1)</ref> Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.
54. sor: 56. sor:
 
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.<ref group="Mt">108. § (2)</ref>
  
Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.<ref group="Mt">108. § (2)</ref>
   
  ⚫
== A túlmunka szabályainak módosulása 2019. január 1-től ==
−
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.<ref>2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.</ref>
  
  +
A Munka Törvénykönyve több ponton módosult 2019. január 1-től. Ezek közül kettő komoly felháborodást okozott:
  +
* az „önként vállalt túlmunka” fogalmának létrehozása.<ref name="vita400" group="Mt"/> Korábban önkéntes alapon sem lehetett túllépni az évi 250&nbsp;órás túlmunkát.
  +
* nőtt a munkaidőkeret lehetséges hossza a korábbi 1 évről 3 évre, feltéve, hogy a kollektív szerződés ezt lehetővé teszi.<ref name="vita3" group="Mt"/>
   
  +
A törvénynek már a parlamenti tárgyalása is viharos volt, a 2018. december 12-i elfogadása után pedig tüntetés-sorozat kezdődött, mely e szócikk írásakor<ref>2017. január 7.</ref> még tart.
−
Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni,
  
  ⚫
{{bővebben|Túlóratörvény}}
−
ha
  
−
a) a munkaviszony év közben kezdődött,
  
−
b) határozott időre vagy
  
−
c) részmunkaidőre jött létre.<ref>2012. évi I. törvény 109. § (1) bek.</ref>
  
   
  ⚫
== Jegyzetek ==
⚫
== A túlmunka szabályainak módosítása 2018 decemberében ==
  
  ⚫
{{jegyzetek|oszlopok=1}}
−
{{aktuális}}
  
−  
−
A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is.
  
−  
−
A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.<ref>http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf</ref>
  
−  
−
A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
  
−
„(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”<ref>http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf</ref>
  
−  
−
=== A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása ===
  
−
A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének [[Szatmáry Kristóf]] és [[Kósa Lajos (politikus)|Kósa Lajos]] fideszes képviselők által javasolt módosítását.<ref>https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/</ref>
  
−  
−
A törvényjavaslatot [[Kövér László]] házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra [[Áder János]] köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.<ref>https://444.hu/2018/12/17/kover-laszlo-meg-nem-kuldte-tovabb-ader-janosnak-a-tuloratorvenyt</ref><ref>http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv</ref>
  
⚫
{{bővebben|Túlóratörvény}}
  
   
 
== Források ==
  
== Források ==
−
* [http://www.parlament.hu/irom41/03628/03628-0006.pdf 2018-as törvényjavaslat] (2018. december 6.)
  
−
* Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 {{ISBN|963 222 801 4}}
  
−  
−
=== A munka törvénykönyve ===
  
 
* {{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV|tit=2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről|work=Wolters Kluwer|date=2012-01-06}}
  
* {{CitWeb|url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV|tit=2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről|work=Wolters Kluwer|date=2012-01-06}}
−
{{hasáb eleje|5}}
 +
{{hasáb eleje|4}}
 
<references group="Mt"/>
  
<references group="Mt"/>
 
{{hasáb vége}}
  
{{hasáb vége}}
   
  +
* {{CitWeb|url=http://azonnali.hu/cikk/20181214_ki-mekkorat-hazudik-a-rabszolgatorvenyrol|tit=Ki mekkorát hazudik a rabszolgatörvényről?|aut=Bakó Bea|date=2018-12-14}}
⚫
== Jegyzetek ==
  
  +
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/rabszolgatorveny-tulora-nyugdij-audi-munkaidokeret.674982.html|tit=Német modellre épült a magyar munkaidőtörvény - a különbség meghökkentő|aut=K. Kiss Gergely|date=2018-12-18|misc=Szakértő: Fodor T. Gábor munkajogász}}
⚫
{{jegyzetek}}
  
−
== Kapcsolódó szócikkek ==
  
−
* [[Munkaidő]]
  
   
 
== További információk ==
  
== További információk ==
  +
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/allas/2018/11/21/munkaerohiany_tulora_ellenorzes/|tit=Túlórázni nem legális így, de kell a pénz|aut=Stubnya Bence|date=2018-11-21}}
   
−
[[Kategória:Szociális kérdések]]
 +
[[Kategória:Rabszolgatörvény]]

A lap jelenlegi, 2023. február 2., 15:08-kori változata

A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.

Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.

Teljes napi munkaidő: általában 8,[Mt 1] legfeljebb 12 óra,[Mt 2] de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben[Mt 3] vagy részmunkaidőben[Mt 4]). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.[1]

Fogalmak

Általános munkarend

A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg,[Mt 5] de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend[Mt 6]).

Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak).[Mt 7] Általános munkarend a kötetlen munkarend is.

Egyenlőtlen munkarend

Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:

  • munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
  • elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli,[Mt 8] és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.[Mt 9]

A munkaidőkeret hossza 4,[Mt 10] bizonyos munkakörökben 6 hónap.[Mt 11] A kollektív szerződés lehetővé tehet akár 3 éves munkaidőkeretet is,[Mt 12] mely a kollektív szerződés megszűnése után is érvényben marad (amíg az időkeret véget nem ér).

Rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.[Mt 13]

Searchtool right.svgBővebben: #A rendkívüli munkavégzés szabályai

Munkaidőkorlátok

A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.

Napi korlátok

A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb[Mt 14] és 12 óránál több[Mt 15] nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet.[Mt 16] Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.[Mt 17]

Éves korlátok

Naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,[Mt 18] kivéve, ha a munkáltató írásban megállapodott a munkavállalóval további, legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunkában.[Mt 19] A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.

A fentieket arányosan kell alkalmazni, ha

a) a munkaviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.[Mt 20]

A kifizetés ideje

A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kell kifizetni.

Az egyenlőtlen munkarendben (munkaidőkeretben vagy elszámolási időben) dolgozók túlmunkájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.

A rendkívüli munkavégzés szabályai

Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti („túlóra”). Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a napi munkaidőt meghaladó idejű munkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.[1]

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.[Mt 21] Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el.

Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el. A rendkívüli munkaidőre is vonatkoznak a munkaidőkorlátok.

Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.[Mt 22]

A túlmunka szabályainak módosulása 2019. január 1-től

A Munka Törvénykönyve több ponton módosult 2019. január 1-től. Ezek közül kettő komoly felháborodást okozott:

  • az „önként vállalt túlmunka” fogalmának létrehozása.[Mt 19] Korábban önkéntes alapon sem lehetett túllépni az évi 250 órás túlmunkát.
  • nőtt a munkaidőkeret lehetséges hossza a korábbi 1 évről 3 évre, feltéve, hogy a kollektív szerződés ezt lehetővé teszi.[Mt 12]

A törvénynek már a parlamenti tárgyalása is viharos volt, a 2018. december 12-i elfogadása után pedig tüntetés-sorozat kezdődött, mely e szócikk írásakor[2] még tart.

Searchtool right.svgBővebben: Túlóratörvény

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 Új munkajogi kézikönyv. Budapest: KJK. 1995. 174. o. ISBN 963 222 801 4  
  2. ↑ 2017. január 7.

Források

  1. ↑ 92. § (1)
  2. ↑ 92. § (2)
  3. ↑ 92. § (4)
  4. ↑ 92. § (5)
  5. ↑ 96. § (1)
  6. ↑ 96. § (2)
  7. ↑ 97. § (2)
  8. ↑ 97. § (4)
  9. ↑ 97. § (5)
  10. ↑ 94. § (1)
  11. ↑ 94. § (2)
  12. ↑ 12,0 12,1 94. § (3)
  13. ↑ 107. §
  14. ↑ 99. § (1)
  15. ↑ 99. § (2) a)
  16. ↑ 99. § (2) b)
  17. ↑ 92. § (2) a) és 99. § (3) a)
  18. ↑ 109. § (1)
  19. ↑ 19,0 19,1 109. § (2)
  20. ↑ 109. § (1)
  21. ↑ 108. § (1)
  22. ↑ 108. § (2)

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Politika:Túlmunka_Magyarországon&oldid=29192”