Rabszolgatörvény

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. január 5., 22:31-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Általános vita)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve módosításáról.[1] A javaslat a köztudatba rabszolgatörvény néven vonult be. Az osztrák sajtó BMW-törvénynek (BMW-rabszolgatörvénynek) nevezi.[2]

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. Áder János december 20-án írta alá, és már aznap ki is hirdették (2018. évi CXVI. törvény).[3]

A törvény

Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el, és még aznap megkezdődtek ellene a tüntetések. A két fő kifogás:

  • 400 óra éves túlórakeret
  • 3 évenkénti elszámolás az egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozóknak.

400 órás túlórakeret

A köznyelvi túlóra szót a törvény túlmunkának vagy rendkívüli munkaidőnek[Mt 1] nevezi. A munkáltatónak joga van túlórát elrendelni bizonyos korlátok között. A rabszolgatörvénnyel a korlátok változtak. A fogalom tartalma nem változott:

107. § Rendkívüli munkaidő
a) a munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.

A törvényjavaslat 8. §-a szerint:

Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. §
(1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat
meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el
(önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
(3)…”

A kollektív szerződés lehetővé tehet 300 órás rendkívüli munkaidőt, de ilyenkor az önként vállalt túlmunka legfeljebb 100 óra lehet.[3628 1]

Ez évi 400 óra túlórát jelent, azaz hetenként majdnem 8 órát. Ezzel visszaáll a 6 napos munkahét.

A legtöbb magyar dolgozó nem ismeri a jogait, vagy nem mer élni velük az elbocsátástól félve, így az elvileg önkéntes 150 óra nem feltétlenül valóban az.

Az Európai Unió szabályai szerint a heti (átlagos) munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát. Ebből jön ki az évi 416 = 52×48 órás keret. A 400 óra ugyan ez alatt van, viszont nem számolja bele a szabadságot és a többi munkaidőcsökkentő körülményt. (20 nap szabadság 160 óra!) Ezekkel együtt a 400 órás éves munkaidő már jóval meghaladja a heti 48 (nem szabadságon töltött) órát. Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a törvény sérti-e az Európai Uniós jogot.

3 évenkénti elszámolás

A Munka törvénykönyve szerint az elszámolási időszak hossza négy hónap, bizonyos munkakörökben 6 hónap.[Mt 2] Ez nem változott.

A törvényjavaslat 3. § szerint:

Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos
okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap."

Eddig a (3) bekezdésbeli munkaidőkeret 12 hónap volt.

Ez csak az egyenlőtlen munkaidőbeosztásban (jellemzően munkaidőkeretben) dolgozókat érinti. A fix beosztásban dolgozóknak (pl. hivatalok) továbbra is havonta számolják el a túlórákat.

Az egyenlőtlen munkaidőbeosztás azt jelenti, hogy a napi munkaidő hossza változik akár egyik napról a másikra, akár hetenként, vagy ahogyan a munkaszervezés szempontjából célszerű. A hosszabb napi munkaidőt a munkáltató kiadhatja szabadnapban (csúsztatás), vagy rövidebb idejű munkanapokban. Emiatt csak a munkaidőkeret lejártakor lehet tudni, mennyi túlóradíj jár.[4]

A 3 éves munkaidőkeret indokolatlanul hosszú (a nyugati országokban ritkán hosszabb fél évnél). Bár elvileg csak megegyezés (kollektív szerződés) esetén alkalmazható, Magyarországon kevés az erős szakszervezet, amelyik szükség esetén akár az utcára is ki tudja vinni az embereket, következésképp rossz az alkupozíciója. A 3 év nem a (magyar) munkavállaló, hanem a (külföldi) nagytőkések érdeke.

Benyújtás

2010 óta gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket – köztük a rabszolgatörvényt is – egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét.[5][6] Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek (a nagy többség számára elfogadhatók) a törvények. A rabszolgatörvényről viszont valamennyi szakszervezet úgy nyilatkozott, hogy velük nem egyeztetett senki.

A jogalkotási törvény[7] szerint ugyanis

17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt… tájékoztatni kell…

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
   aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
   ab) környezeti és egészségi következményeit,
   ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

Az Alkotmánybíróság – még az alaptörvény elfogadása előtt – több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során.[8]

Általános vita

Az általános vitát november 27-én este 8 és éjfél között tartották. Az ellenzéki képviselők kifogásolták a késői időpontot, és azt, hogy Lezsák Sándor levezető elnök az alábbi képviselőktől vonta meg a szót:

  • Demeter Márta (ismétlés)
  • Bangóné Borbély Ildikó (az ülésvezető elnök bírálata)
  • Dr. Szél Bernadett (az ülésvezető elnök bírálata)

Az Országgyűlésről szóló törvény szerint:

46. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.


49. § (1) Az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.


(3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újra.

Mesterházy Attila, Vadai Ágnes pedig egyszerűen nem kapott szót, mert az elnök feltételezte, hogy ismételni fog. A szó meg nem adása a Házszabály megsértése.[Ház 1]

Az ellenzéki frakciók ügyrendi felszólalásokban kezdeményezték a Házbizottság ill. az Ügyrendi bizottság összehívását. Másik levezető elnököt kértek, és kérték az ülés felfüggesztését, amíg a szerintük elfogult elnök szerepét tisztázzák, erre azonban nem került sor. Ez az Országgyűlésről szóló törvény megsértése:

13. § (5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.

Tordai Bence reklamálta, hogy kétperces felszólalásra nem kapott szót, de a jegyzőkönyv szerint nem volt a teremben, amikor szót kapott volna (a vita lezárásakor).

Vélemények

A törvényjavaslat benyújtása utáni első közvéleménykutatás szerint az emberek 73%-a úgy gondolja, hogy a törvény a munkáltatóknak jó, 12% szerint a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, 9% szerint a munkavállalóknak jó. A fidesz-szavazókon belül a három szám 38, 35 ill. 18%. (A fennmaradó néhány % nem tudott válaszolni.) Közben a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a törvény jó a munkavállalóknak. De miért akarja jobban tudni, mi a jó nekik, mint ők maguk?

Az emberek 66%-a ért egyet az utcai megmozdulásokkal. A fidesz-szavazókon belül ez az arány 38%.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 92%-a hallott a törvényről.[9]

A tüntetések újdonságai a korábbiakéhoz képest:

  • az ellenzék kilépett a boxzsák szerepéből, és kezdeményezni kezdett a parlamentben és az utcán is
  • 2006 óta nem láttunk ilyen heves tüntetéseket
  • a hatalom sem lépett fel ilyen keményen 2006 óta, sőt, az ellenzéki képviselők elleni erőszak azon is túlmutat

Jegyzetek

  1. Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz): T/3628. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szövege.
  2. Thorsten Benner: Sturmlauf gegen das BMW-Sklavengesetz. derstandard.at (2018. dec. 18.)
  3. Magyar Közlöny 207. szám, 2018. december 20.
  4. Fix munkaidőben gyakorlat a csúsztatás. Ez tkp. átmenet az egyenlőtlen munkaidőbeosztás felé.
  5. Somfai Peter: Törvény-keresztapák. fuhu.hu (2018. júl. 19.)
  6. Király András: A Kósa–Rogán-együttműködés kormánya. index.hu (2011. máj. 30.) „A nemzeti együttműködés kormánya kormányzásának elmúlt egy évében számtalan törvényt egyéni képviselői indítvánnyal nyújtottak be, kikerülve a kötelező egyeztetéseket.”
  7. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Wolters Kluwer (2010. nov. 29.)
  8. Értelmezni vagy félreértelmezni? nepszava.hu (2015. szept. 5.)
  9. Bohus Péter: Publicus: A többség egyetért az utcai tüntetésekkel. index.hu (2018. dec. 21.)

Források

  1. 11. § (3)

A munka törvénykönyve:

  1. 107. §
  2. 94. § (1) és (2)

Az Országgyűlésről szóló törvény:

Házszabály:

  1. 36. § (6)

Vélemények:

Házszabály: