Rendkívüli jogrend

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. november 30., 13:59-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Forrás)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rendkívüli jogrendek
Elrendelő Rendeletalkotó
Hadiállapot OGY ⅔ kormány
Szükségállapot OGY ⅔ kormány
Veszélyhelyzet kormány kormány

2022. november 1-jével, a 9. alaptörvény-módosítással háromféle rendkívüli jogrend keletkezett, de az elrendelési helyzetek száma nem csökkent, a kormány jogköre viszont kizárólagossá vált. A rendkívüli jogrendben hozott rendeletek a rendkívüli jogrend megszüntetése után és hatályban maradnak. Az Alkotmánybíróság nem bírálhatja el a rendkívüli jogrendben hozott kormányintézkedéseket.

2020. március 11. óta gyakorlatilag megszakítás nélkül rendkívüli jogrend van Magyarországon. Először a covid, aztán annak megszüntetése után azonnal a háborús veszélyhelyzet miatt. Az a normális, ami nem normális.

2022. november 1. előtt

Miután az összes járványügyi korlátozást feloldották, tarthatatlanná vált a járvány miatti egészségügyi válsághelyzet. Pártunk és kormányunk viszont úgy beleszeretett a rendkívüli jogrendbe, és abba, hogy parlament nélkül alkothat törvényerejű rendeleteket, hogy új veszélyhelyzetet talált ki arra az esetre, ha szomszéd országban háború van. Ennek érdekében az alaptörvényt is módosították.

A 2022. május 31-ével véget érő egészségügyi válsághelyzetet a háború miatti veszélyhelyzet váltotta fel. Ráadásul az egészségügyi veszélyhelyzet ürügyén számos olyan intézkedést hozott a kormány, aminek semmi köze nem volt a járványkezeléshez. Pl. adókat és költségvetést módosított.[1] A Helsinki Bizottság erről terjedelmes listát állított össze.[2]

2022. szeptember 1-jén már 4 veszélyhelyzet van:

  • háború miatt[3]
  • aszály miatt – semmit nem találtam a kihirdetésről (A szocializmusnak 5 ellensége van: a kapitalizmus és a négy évszak. Hofi Géza)
  • energia miatt. Kormányhatározattal hirdették ki, ami nem is jogszabály![4]
  • tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

Covid

Searchtool right.svgAz előzményeket lásd a Koronavírus szócikkben

A kormány november 11-től rendkívüli intézkedéseket vezetett be,[5] ezzel beismerve, hogy hibás volt az eddigi védekezési stratégia,[6] amiben a gazdaság működőképessége volt gyakorlatilag az egyetlen szempont. Három nappal a bejelentés előtt a miniszterelnök még arról beszélt, hogy nem zárják be az iskolákat.[7] Tömeges gyorsteszteket vezetnek be, amit néhány nappal korábban a fővárosnál még kritizáltak.[8] Ugyanakkor a templomi szertartásokat nem korlátozzák.[9] A profi focibajnokságot folytatják zárt kapuk mellett.

Mire a színházak felkészültek a 6 nappal korábbi rendeletre, hogy csak minden harmadik székre ültessenek nézőket, betiltották az előadásokat.[10]
Olyan rossz a helyzet, hogy a fociszezon vége előtt meg kellett hozni a korlátozásokat.

Az intézkedések életbe lépése előtt (10-én éjfél előtt pár perccel) a kormány benyújtott néhány törvényjavaslatot, sőt, alaptörvény-módosítást is, amiről sejtette, hogy felháborodást fog kelteni. Veszélyhelyzetben viszont nem lehet tüntetni.

Az intézkedéseket 30 napra szánják. Ezzel az a probléma, hogy kb. ennyi idő kell a hatás felméréséhez. Vagyis 30 nap múlva még nem fogják tudni eldönteni, fenn kell-e tartani a korlátozásokat.

A kormány folyamatosan titkolja a vírusadatokat,[11] és már csak az oltásban reménykedik.

Jogszabályok. magyarkozlony.hu (2020. nov. 11.):

Jogszabályok

  • 40/2020. (III. 11.) Kormányrendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről
  • 282/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
  • 286/2020. (VI. 17.) Kormányrendelet a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól
  • 2020. évi CIX. tv. A koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről
  • 484/2020. (XI. 3.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről
  • 484/2020. (XI. 10.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
  • 485/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről
  • 486/2020. (XI. 10.) A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről
  • 513/2020. (XI. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról. Idősek idősávja.

November 11-én éjjel fegyveres katonák cirkáltak Budapest utcáin.[12] Orbán a tévében azt mondta, hogy a rendőröket védik. De miért és ki ellen kell a rendőröket védeni?

Különleges jogrend

Az 9. módosítása 3 különleges jogrendet hagyott meg. Ezek egyike a szükségállapot, ami az alkotmányos jogrend elleni békés fellépés esetén is bevezethető. Bevezettek egy új fogalmat, az „összehangolt védelmi tevékenységet”, aminek alapján még azelőtt be lehet hívni embereket katonának, hogy a hadiállapotról szóló törvényt a parlament elfogadta volna.[13]

Searchtool right.svgLásd még: alaptörvény

Az alaptörvény 9. módosítása előtt

Az alaptörvényben az alábbi fajta különleges jogrendek szerepelnek:

  • hadiállapot
  • megelőző védelmi helyzet (hadiállapot előtt)
  • terrorveszélyhelyzet
  • váratlan támadás
  • szükségállapot (zavargások)
  • veszélyhelyzet

Ezek közül jelenleg[14] csak az utóbbi van érvényben.

Van még két hatályban levő, de alaptörvénybeli felhatalmazással nem rendelkező, különlegesnek szánt jogrend:

  • egészségügyi válsághelyzet
  • tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet

Különleges jogrendben a kormány fegyverhasználati joggal bevetheti a hadsereget (beleértve az egészségügyi válsághelyzetet is).[15] Ez a paragrafus 2020. június 18-tól hatályos. A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a Magyar Honvédség (fegyveres) közterületi járőrszolgálatot lát el.

A hadsereget az éjszakai kijárási tilalom miatt vetették be fegyveresen, csakhogy a kijárási tilalom teljesen indokolatlan volt. A szabadban ui. gyakorlatilag nem terjed a vírus, csak zárt térben. Az értelmetlen jogszabályokat viszont mindig nagy erőkkel hajtják végre.

Veszélyhelyzet

Nem járványügyi helyzetre, hanem ipari katasztrófák és természeti csapások elhárítására szolgál. Az alapjogok korlátozására, a törvények hatályának felfüggesztésére, a törvénnyel ellentétes kormányrendeletek meghozatalára jogosítja fel a kormányt. Korlátozható minden szervezet működése az Alkotmánybíróság kivételével.

A kormány rendeli el és szünteti meg. Nincs határideje, az elrendeléséhez és a megszüntetéséhez a parlamentnek nincs semmilyen joga sem kötelezettsége. A veszélyhelyzetben hozott intézkedések 15 napig állnak fenn. Az azalatt meghozott intézkedések a 15 nap után még legfeljebb 90 napig érvényesek, ha a parlament meghosszabbítja őket (egyenként, nem általánosan). A veszélyhelyzet megszűnésével a hozott rendeletek hatályukat vesztik.

A járvány miatt 2020 tavaszán elrendelték a veszélyhelyzetet, amit aztán június 17-én megszüntettek, egyúttal elrendelték a járványügyi készültséget 2021. június 18-ig.[16]


A 2020. évi 12-es felhatalmazási törvény valahogy úgy értelmezhető, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatálya időben korlátozatlanná vált. Ezzel csak az a baj, hogy az alaptörvénnyel ellentétes.

Járványügyi készültség

Az elrendelése úgy történik, hogy az országos tiszti főorvos felkéri az egészségügyért is felelős minisztert, hogy tegyen előterjesztést a kormánynak a válsághelyzet elrendelésére. Nincs alkotmányos alapja, következésképp csak a kormány hatáskörébe tartozó ügyekben ügyekben lehet rendelkezni a készültség alatt (és természetesen élhet a veszélyhelyzetben kapott jogokkal).

A június 17-én elrendelt készültséget 2020. november 11-ig nem szüntették meg.

Jegyzetek

  1. ↑ dr. Sándor Zsuzsa: A veszélyhelyzet lett gránitszilárdságú az Alaptörvény helyett. 24.hu (2022. jún. 12.)
  2. ↑ Veszélyhelyzeti rendeletek önös politikai célokra. helsinkifigyelo.444.hu (2022. márc. 25.)
  3. ↑ 2022. évi VI. törvény szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról. net.jogtar.hu (2022. jún. 8.)
  4. ↑ 1335/2022. (VII. 15.) Korm. határozat az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről. net.jogtar.hu (2022. júl. 15.)
  5. ↑ Czinkóczi Sándor: Zárnak a középiskolák és egyetemek, az éttermek, kijárási tilalom lesz este 8 után. 444.hu (2020. nov. 9.)
  6. ↑ Botos Tamás: Orbán két hónapja még "szinte korlátlan" egészségügyi kapacitásról beszélt. 444.hu (2020. nov. 9.)
  7. ↑ Szurovecz Illés: Orbán azt jósolja decemberre, ami a legrosszabb forgatókönyvnek tűnt a kórházakban. 444.hu (2020. nov. 6.)
  8. ↑ Az antigén gyorstesztek nem alkalmasak szűrésre. www.nnk.gov.hu (2020. nov. 8.)
  9. ↑ Kijárási korlátozások: a templomok nyitva maradnak. www.napi.hu (2020. nov. 9.) Pedig már az első hullámban kiderült, hogy a templom (közösségben a beszéd és az éneklés) veszélyes..
  10. ↑ Kovács Bálint: A színházak egy héten át fölöslegesen dolgoztak, hogy megfeleljenek a múlt heti rendeletnek. hvg.hu (2020. nov. 9.) Pedig a hangversenyen a nézők nem énekelnek..
  11. ↑ Szurovecz Illés: Tizenegy mutató, amit nem hoznak nyilvánosságra a vírushelyzetről. 444.hu (2020. nov. 9.)
  12. ↑ Mészáros Juli: Karácsony Gergely nem érti, miért talpig fegyverben kell járőröznie a terrorelhárítóknak. 444.hu (2020. nov. 12.)
  13. ↑ Nagy Bálint: Már a hadiállapot kihirdetése előtt büntethetők lesznek, akik elkerülnék a behívást. telex.hu (2022. okt. 28.)
  14. ↑ 2020. november 11-én.
  15. ↑ 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről, 36. § (1) k)
  16. ↑ 83/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültség bevezetéséről (Wolters Kluwer)

Forrás

Különleges jogrend: a kormány ezentúl azt csinál, amit akar. helsinkifigyelo.444.hu (2022. nov. 14.)

Hírek:

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Rendkívüli_jogrend&oldid=27748”