Ukrajna
Az ukrán ortodox egyház 2023. szeptember 1-től áttér a gregoriánus naptárra.[2]
Gazdaság
Az oroszok szisztematikus rombolása ellenére az elektromos hálózat működik. 2023. áprilisban az energiaügyi miniszter újra engedélyezte a lakosság ellátásán felül termelt áram exportját.[3]
A teljes 2022-es évben az infláció 26,6% volt, az élelmiszeráraké 34,4%, az üzemanyagoké 70%, mert a sok generátor miatt hiány alakult ki.[4] A GDP 2022-ben 29,2%-kal esett vissza.[5]
2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.[6]
A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott 18 M€-s hitelt.[7] December 10-én a hitel kikerült a tervezetből, így már Orbán is elfogadta azt.[8] De honnan lesz pénz?
A háború előtt Ukrajna adta a világ búzatermelésének 12 százalékát, a kukorica 16 százalékát, és durván felét a napraforgóolajnak. Ezzel a negyedik legnagyobb gabonaexportőr volt az USA, Argentína és Oroszország után. A mezőgazdasági termékek aránya az exporton belül 41 százalék volt, ami a GDP 14 százalékának felelt meg. A mezőgazdaság volt az ország legfontosabb iparága.[9]
Kárpátalja
2017-ben a kárpátaljai magyarok száma 130 ezer volt. A háború következtében valószínűleg sokan menekültek el a szülőföldjukről, ahogyan ez a délszláv háború idején is történt a Délvidéken.[10]
Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[11] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[12]
Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.[13] Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.[14] Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.[15]
Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy ha Oroszország elfoglalta volna Ukrajnát, és Szlovákia és Magyarország szomszédja lenne, a magyarok Szlovákia területéből is kaptak volna részt.[16]
Nyelvtörvény, kisebbségi törvény
Fico ugyanolyan nyelvtörvényt hozott Szlovákiában, mint ami miatt Ukrajnára haragszunk. Fico mégis Orbán kebelbarátja maradt.[17]
Ukrajnában az oroszok és ukránok aránya 95%, a szlávoké 96%, az összes többi 4%, mindegyik 1% alatt. Az orosz nemzetiségűek aránya 17%, és kb. a duplája orosz anyanyelvű.
A krími tatárok ¼ milliónyian vannak. Helyi szinten a magyarok, románok, oroszok és a krími tatárok érik el a 10%-ot. Ukrajnában 10%-hoz kötik a nemzetiségi jogokat. Korábban az orosz nyelv volt a meghatározó a közéletben, művészetben, de az oroszul beszélők nagy része is ukrán nemzetiségű volt.
A kisebbségi törvényt 1992-ben hozták.
Az 1989–2012 között érvényben levő nyelvtörvény teljes szabadságot adott, és ezzel kiszorította az ukrán nyelvet az orosz kárára.
A 2012-es nyelvtörvény a Velencei Bizottság szerint nem védő, sőt kiszorítja az államnyelvet. Egyedül a legfőbb állami vezetőknek kellett (volna) megtanulniuk ukránul. A törvény a megyei szinten 10%-ot meghaladó kisebbségeknek ad megyénként jogokat. A gyakorlatban ez a magyar, román és tatár kisebbségre vonatkozott, még a lengyelre sem.
A 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye 2018-tól megszüntette a nemzetiségi iskolákat. Az ukrán iskolákban viszont lehet nemzetiségi osztályokat indítani. A nemzetiségi osztályokban duális oktatás van 2023. szeptembertől: a tárgyak egy részét ukránul kell oktatni. Ez szerzett jogok megvonása. Ez az iskolák 11%-át érintette, mert a többi már ukrán tannyelvű volt. Az oktatási törvény nem előidézi, hanem felgyorsítja a már létező folyamatot. A Velencei Bizottság azt kifogásolta, hogy az egyes kisebbségek között más az ukrán és nemzetiségi nyelv aránya.
A 2019-es (állam)nyelvtörvény erősíti az államnyelvet. Európában ma egyetlen állam sincs, ahol az államnyelv ismerete nélkül teljesen boldogulni lehet. A környező országok közül a kárpátaljai magyarok ismerték a legkevésbé az államnyelvet.
A 2022-es kisebbségi törvény a 2017-es és 2019-es törvény összefoglalása. A román és magyar kormány együtt fordult a Velencei Bizottsághoz a kisebbségi jogok miatt. A románok viszont nem támadásként használják a kisebbségi kérdést, és csak zárt ajtók mögött hozzák elő.
Jegyzetek
- ↑ Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
- ↑ Döntött az ukrán ortodox egyház: mostantól ők is decemberben ünneplik a karácsonyt. hvg.hu (2023. máj. 24.)
- ↑ Hercsel Adél: Hatalmas előrelépés: ismét áramot exportálhat Ukrajna. www.napi.hu (2023. ápr. 8.)
- ↑ A magyarhoz hasonlóan az eget veri az éves infláció Ukrajnában. privatbankar.hu (2023. jan. 14.)
- ↑ Varga Csenge: Ennyivel esett vissza Ukrajna GDP-je. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
- ↑ Solti Hanna: Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság. 444.hu (2022. nov. 29.)
- ↑ Márton Balázs: A magyar kormány vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. telex.hu (2022. dec. 6.)
- ↑ Megváltozott feltételek: Magyarország megszavazta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurót. hu.euronews.com (2022. dec. 11.)
- ↑ Tunkli Dániel: Míg Magyarország az olcsó liszt ellen lobbizik, az ukrán mezőgazdaság az életéért küzd. telex.hu (2023. feb. 16.)
- ↑ Élő Anita: Már 11,5 millió magyar sincs a Kárpát-medencében – lesújtó friss adatok. www.valaszonline.hu (2023. márc. 6.)
- ↑ Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
- ↑ Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
- ↑ Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon. Nádas Péter véleménye 24.hu (2022. okt. 25.)
- ↑ A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét. kormany.hu (2022. feb. 22.) A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után.
- ↑ Szurok Dávid: Honnan támadhatnak az oroszok? index.hu (2022. feb. 13.)
- ↑ Weiler Vilmos: Szlovák külügyminiszter: Ha Putyin győzött volna, Magyarország területeket követelne Szlovákiától. telex.hu (2023. feb. 8.)
- ↑ 📝 Lakner Zoltán: Ez nem a spontaneitás világa. Riporter: Benyó Rita www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)
Forrás
- Papp Atilla: Háborús időkben sem szabadul Ukrajna a korrupciótól, amely évtizedek óta mérgezi az ország mindennapjait. 24.hu (2023. jan. 28.)
Magyar–ukrán viszony
- Riba István: Két tűz közé szorította a kárpátaljai magyarokat az orbáni politika. hvg.hu (2023. feb. 26.) A cikk szerint a decemberi kisebbségi törvény rosszabb, mint a 2019-es.
- Szily László: Felállt egy fideszes az EP-ben, kiállt az orosz agresszió ellen, Ukrajna függetlensége mellett és dicsérte az oroszok ellen ukrán oldalon harcoló magyarokat. 444.hu (2023. feb. 16.) Bocskor Andrea, aki kárpátaljai.
- Irházi János: Románia határidőt javasolt Ukrajnának a kisebbségi törvény módosítására. 24.hu (2023. jan. 26.) A románok nem erőből akarják megoldani a kérdést.
- Ághassi Attila: Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről. telex.hu (2022. dec. 13.)
- Kerner Zsolt: Azon röhögnek az ukránok, hogy Orbán Viktor nem merte leírni, ki verte le ’56-ot. 24.hu (2022. nov. 5.) Ők verték le.
- Kiderült: A magyarok 65 százaléka orosz agressziónak tartja az ukrajnai háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 30.)
- Barnóczki Brigitta: Ukránbarát és oroszpárti tüntetés zajlott egyszerre Budapesten. telex.hu (2022. ápr. 30.) A Telex tudósítója szerint az oroszbarát tüntetésen 200-an, az ukránbaráton 1000-en voltak.
- Gusztustalan ügyben támogatták Putyint a Fidesz képviselői az EP-ben. nyugatifeny.hu (2022. ápr. 7.) Nem szavazták meg az orosz oligarcha-vagyonok elkobzását és a pénzmosásban érintettek fekete listára kerülését.
- Szabó Dániel: Áll a bál a NATO-ban Magyarország miatt, folyamatosan vétóz ukrán-ügyben a kormány. www.napi.hu (2022. feb. 4.)
Ukrán nyelvtörvény
- Rácz András: Az új ukrán nyelvtörvény nem a magyar nyelv betiltásáról szól. www.politicalcapital.hu (2019. ápr. 29.)
- Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései. hvg.hu (2022. jan. 16.) A 2019-es nyelvtörvényről van szó.
- Mától kötelezi a kárpátaljai magyarokat az elhíresült nyelvtörvény. hvg.hu (2019. jún. 16.) Porosenko írta alá a 2019-es nyelvtörvényt, közvetlenül Zelenszkij hivatalba lépése előtt. A törvény kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetések és a vallási szertartások kivételével.
- Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában. hvg.hu (2019. máj. 19.)
- Kijev nem változtat többet a nyelvtörvényen Magyarország kedvéért. hvg.hu (2020. jún. 12.) A 2017-es nyelvtörvényről van szó, ami előírja, hogy minden ukrán állampolgárnak beszélnie kell ukránul. Ezt a magyarok sohasem kifogásolták.
- Panyi Szabolcs: Bement egy tucat diplomata a magyar külügybe. Feszült vita lett belőle Ukrajna miatt. www.direkt36.hu (2020. feb. 13.) Magyar ellenkezés a NATO-ban az ukrán nyelvtörvény miatt.
További információk
- Ukraine in Maps. www.mtafki.hu (2008) Többek között 100-évenkénti térképek Ukrajnáról. ISBN 978-963-9545-16-8
- Ukrajna földrajzi adatai Dr. Jaszevin Viktor ukrán ügyvéd szerint
- A Magyarországra menekülők számára. ukrainehelp.hu (2022. márc. 10.)
Hírek:
- Pápa: Költs kevesebbet karácsonyra, küldd a különbséget az ukránoknak! www.szabadeuropa.hu (2022. dec. 14.)
- Pál Tamás: Ferenc pápa a holodomorhoz hasonlította az ukrán nép mostani helyzetét. telex.hu (2022. nov. 23.)