Akkord
Az akkord leírható:
- akkord módban
- a hangok kacsacsőrök közötti megadásával
- szólamonként (szimultán kifejezés).
Az akkord hangjai mindegyik esetben egyforma hosszúak, és úgy kezelendők, mintha egyetlen hangból állnának: hosszúság, gerendázás, hajlítás, stb. írható hozzájuk. A kottában bármely nem akkordbeli hang helyére írható akkord (a lilypond nyelve strukturált).
Aq megismétli az előző akkordot. Új hosszúság és más tulajdonság írható hozzá, de új oktáv nem.
Kacsacsőrös megadás
Az egyes hangokhoz megadható artikuláció és ornamentika.
A q az előző akkordot ismétli. Követheti hosszúság, gerendázás, stb., mintha megadott hang lenne.
Az akkord üres is lehet, ez esetben a hozzá megadott dinamika, artikuláció a következő hangra vonatkozik. Ez jól használható változóban levő dallam első hangjához (pl. forte).
Az akkord hangjai tetszőleges sorrendben adhatók meg (bár célszerű alulról vagy felülről kezdeni). Az első hang az előző akkord első hangjához relatív, a többi hang az akkordbeli előző hanghoz.
Az akkord hangjainak módosítása
A kottafej méretének csökkentése:
\relative c' { <e' \tweak font-size #-2 c> }
|
 |
Szimultán kifejezés
Alakja: [ \new Voice ] << { 1. szólam } { 2. szólam } … >>
(Ugyanez a sor, a két szólamot \\-sel elválasztva nem szólamot, hanem kottasort hoz létre.)
Arpeggio
Az akkord hangjai nem egyszerre, hanem egymás után hangzanak fel. Jele az akkord előtti hullámvonal:
\chordmode { bes2.:m5.8\arpeggio }
|
 |
A hangok felhangzásának sorrendje is jelölhető:
\chordmode { \arpeggioArrowDown bes2.:m5.8\arpeggio }
|
 |
Forrás
- Lilypond dok.
- Lilypond dok. (a \tweak parancs)