Önkormányzat

Innen: Politika

A kormány a koronavírus elleni védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz. Miközben az egész világon a kormány támogatja az önkormányzatokat, nálunk éppen fordított a helyzet.

A 2020. december 24-i pénzeső kapcsán Magyar Önkormányzatok Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy diszkriminálják az ellenzéki önkormányzatokat. Gémesi György, a MÖSZ elnöke azt is közölte: elvárja a miniszterelnöktől, hogy az önkormányzatoknak járó támogatások ügyében is tekintse „laboratóriumnak” Ausztriát, ahol az osztrák kormány már 2,5 milliárd euróval támogatta a helyhatóságok járvány- és válság elleni védekezését.[1]

A 25 ezer főnél kisebb városokat a kormány teljes egészében kompenzálni fogja. De akkor mi értelme volt az elvonásnak? Nem lett volna egyszerűbb az adó kormányzati feléről lemondani? A 25 ezer főnél nagyobb megyei jogú városok közül 12 fideszest egyenként 1,38 MFt-vel kompenzáltak. A 25 ezer főnél nagyobb nem megyei jogú vagy ellenzéki vezetésű városok nem kaptak semmit.

Iparűzési adó

Az iparűzési adóból 830 MFt folyt be 2020-ban, az előző év alapján. Ennek a felét engedi el a kormányrendelet a kis- és középvállalkozóknak. Országos szinten ez kb. 150 MFt bevételkiesést okoz az önkormányzatoknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint.[2] A vállalatoknak ugyanakkor nem sok segítséget jelent, mivel az adójuk ½%-át engedték el.

A kormány 2020. december 19-én a felére csökkentette az iparűzési adót a 25 ezer főnél nagyobb településeken,[3] ahol 2019 őszén az ellenzék aratott győzelmeket. Ez az önkormányzatok legfőbb bevétele volt, miközben a kisvállalkozások számára elhanyagolható, néhány százalékos adó. Budapest számára ez 15–20 MFt bevételcsökkenést jelent 2021-ben. Ezzel a fidesz-szavazók sem értenek egyet, de persze őket sem kérdezte meg senki. A csökkentés 2021. elején lép hatályba.[4]

A december 19-i iparűzési megszorítás után szenteste egyedi intézkedéssel 23 megyei jogú város közül 16 kapott jelentős összegeket, köztük mind a 12 fideszes vezetésű, továbbá a kormánypárti támogatással független polgármesterű Békéscsaba. A három ellenzéki megyei jogú támogatott:

  • Eger 600 millió az egri vár fejlesztésére
  • Miskolc 700 millió önkormányzati feladatok ellátására
  • Salgótarján 400 millió városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra.

A főváros 23 kerületéből a rendeletben mindössze kettőnek jutott támogatás: a XVI.-at fideszes, a XXIII. kerületet kormánypárti támogatással független polgármester vezeti.

A kisebb településeknél is a fideszes, vagy a kormánypárt támogatásával független polgármester által vezetettek voltak előnyben, az ellenzékiek lényegében azt kapták, amit tavaly a kormány ígért: semmit.[5]

Az érintett önkormányzatok egy része tiltakozása jeléül december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolták településeiken a díszkivilágításokat.

Hódmezővásárhely megyei jogú város, az adó elengedése 600 mFt bevételkiesést okozott.

Baja 25 ezer fő fölötti, 9 MFt-s a költségvetése, ebből 700 mFt-t vontak el a fenti megszorítások.

Egyéb önkormányzati sarc

A kormány az önkormányzatoktól

  • Átütemezte a gépjárműadót, ezért az később folyik be[6]
  • Megemelte a szolidaritási hozzájárulást, Budapest esetén pl. 10 MFt-ről 35-re[7]
  • Elvette a reklámadót (még 2019-ben)
  • Elvette az idegenforgalmi adót.
  • Ingyenessé tette a parkolást, ami nehezíti a közlekedést a szabálytalanul parkoló autók miatt, rontja a levegőt, és bevételkiesést okoz a fővárosnak. Vidéki nagyvárosok is tiltakoznak ellene – többek között Győr fideszes polgármestere.[8]
  • Extra feladatokat ró rájuk, de annak anyagi fedezetét nem minden esetben biztosítja. Ilyen pl. a tömegközlekedésben a járatok sűrítése. Budapest két menetben már korábban sűrítette a járatait, ennek ellenére a kormányhivatal – vezetője a választáson leváltott IV. kerületi volt fideszes polgármester – újabb sűrítést akar.
  • megtiltotta az adóemelést, amivel a kieső bevételeket pótolhatnák

A kormány jelentősen megemelte az önkormányzatokra, különösen a Budapestre kivetett adókat, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek. Ezzel alkotmányellenes helyzetet teremtett, hiszen az önkormányzatoknak december 1-ig el kell fogadniuk a következő évi költségvetésüket, és az adóemelést tiltó rendelet csak december 3-án jelent meg. A VII. kerületi önkormányzat ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és a tiltás ellenére megemeli az adókat.[9]

Érdekképviselet

A kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés fóruma az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa.

A koronavírusra hivatkozva a kormány több esetben olyan intézkedéseket hozott, melyek az önkormányzatok bevételeit csökkentették. Budapest bevételei a kerületekkel együtt 2020-ban és várhatóan 2021-ben is 80 MFt-vel csökkennek.

Ez ügyben 2021. január 14-én egyeztetést tartottak, de az önkormányzatok nem kaptak választ rá, hogyan fogja a kormány kompenzálni a bevételkieséseiket, miközben az oltás kapcsán számít az önkormányzati fenntartású körzeti orvosi rendelőkre is.[10]

A megbeszélésen teljesen világossá vált, hogy a kormánynak nincs terve az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozó intézkedések kompenzálására. Holott a nehéz helyzetbe került

településeken él a magyar lakosság fele

– Karácsony Gergely
A kormány semmit nem kínál az elvonásokért cserébe, és két részre osztotta a magyarokat: elsődleges (kormánypárti) és másodlagos (ellenzéki) polgárokra.
– Karácsony Gergely

Jegyzetek

Forrás