Adó

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Általános forgalmi adó
27/12/5% terméktől függően. 27%-nál nagyobb forgalmi adó 3 országban van a világon: Bhután, Dzsibuti és Mianmar.[1]
Iparűzési adó
a bevétel kb. 2%-a (a helyi önkormányzat veti ki).
Kiskereskedelmi adó
Nettó árbevétel
sáv, MFt		 Kulcs (%)
0,5 0
30 0,15
100 1
>100 4,1
Személyi jövedelemadó
15%
Társasági adó (nyereségadó)
9%. Az állam éves bevétele kb. 800 MFt.[2]
Robin Hood adó
az energiaszolgáltatók nyereségadója. 2022. december 6-tól kezdve 41%, előtte 31% volt.[3] Vagyis az energián a társasági adóval együtt 50%-os nyereségadó van.
Kiskereskedelmi adó
a nettó árbevétel alapján kivetett adó (lásd jobbra). A covid alatt vezették be, 2022. július 1-től megemelték.[4]

Magyarországon a társasági adó 9%, ami a legalacsonyabb az EU-ban. 20% körüli adókat szoktak alkalmazni. Írország a maga 12,5%-ával adóparadicsomnak számít. Az átlagos effektív társasági adókulcs Magyarországon alig érte el a 3 százalékot (a természetesen jogszerűen járó különféle adókedvezmények miatt).

A globális minimumadó – ami ellen Orbán vétózott az EU-ban – épp ezen különbségek ellen akar fellépni.[5] A legnagyobb gazdaságok (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) viszont bevezetik, ami Magyarországnak több tízmilliárd forintos veszteséget okoz, így valószínűleg rákényszerül a bevezetésre.[6] Így is történt 2022 végén.

A globális minimumadó megvétózása miatt az USA felmondta a Magyarországgal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. A felmondást azután sem tárgyalja újra, hogy Magyarország elfogadta a globális minimumadót. Így szigetelődik el Magyarország. Ide vezet a rövid távú politika.

A 27%-os magyar ÁFA viszont a legmagasabb az EU-ban.

Szén-dioxid-adó
2023. július 31-én emelték meg jelentősen, ráadásul visszamenőleg. Vissza fogja vetni a cementgyártást és az építőipart.[7]
Földadó
az országgyűlés megtiltotta, hogy az önkormányzatok földadót vessenek ki, visszafizetteti velük a beszedett előleget. Az adóval legnagyobb mértékben Hódmezővásárhely élt, az intézkedés kifejezetten Márki-Zay Péter ellen szólt.[8]

Különadók

A 2022-es választás óta

  • repülés
  • biztosítások
  • bankolás
  • megtakarítások
  • gyógyszeripari különadó, ami eredetileg 28%,[9] 2023. júliustól 40%.
  • építőipari különadó[10]

Adóemelések

A 2022-es választás óta

  • cégautó
  • jövedéki adó
  • népegészségügyi termékadó
  • egyszerűsített foglalkoztatási adó
  • élelmiszeradó
  • szociális adó
  • szén-dioxid kvóta adó

Az adócsökkentés kormánya?

Az Orbán-kormány azt híreszteli magáról, hogy ő az adócsökkentés kormánya. Ezzel szemben a költségvetés újraelosztása ugyanúgy 47% körül van, mint 2010-ben.[11]

Adóelkerülés

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: A magyar GDP öt százalékát mentették ki magyarok offshore-számlákra. hvg.hu (2023. júl. 28.)

A nominálisan 9%-os társasági adó a valóságban 5%.

A multik által 1137 m$ nyereségátcsoportosítás érkezik Magyarországra az alacsony adók miatt, ellenben 3502 m$ nyereséget visznek ki, ami 315,2 m$ (110,5 MFt) adóveszteséget okoz évente, ami a GDP 0,2%-a.

A magyar állampolgárok offshore vagyona ugyanis 7,7 M$-t (közel 2765 MFt-t) tesz ki a szakértők szerint. Ez a GDP 4,7%-a, ami 57,5 m$ (19,85 MFt) adóveszteséget okoz.

Globális minimumadó

Az EU vezette be azért, hogy a multik ne tudjanak manipulálni azzal, hogy az adóparadicsomokban fizetik meg az adót. Előírta, hogy az adót ott kell megfizetni, ahol az üzleti teljesítmény keletkezett, és az egyes országokban legalább 15% kell legyen. Az EU-rendeletet 2023 végéig kell a nemzeti parlamenteknek elfogadniuk.

Az Orbán-kormány eredetileg megvétózta az EU-ban a globális minimumadót. Emiatt az USA felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést. Később a kormány mégiscsak megszavazta a globális minimumadót, és jelentkezett az USA-nál a szerződés felmondásának törléséért. Nem törölték.

Megjegyzés: A globális minimumadót azért ellenezte a kormány, hogy adóparadicsomként ide csábíthassa a külföldi befektetőket. A kettős adóztatás eltörlése viszont a magyarországi amerikai cégek költségeit megnövelte, ezzel együtt az áraikat is. Vagyis a rövidlátó külpolitika a céllal éppen ellentétes eredményt hozott.

Egy becslés szerint 2024-ben ez az adó kb. 100 MFt adótöbbletet hozhat a magyar költségvetésnek.[2]

Jegyzetek

  1. ↑ Facebook/Gelencsér Ferenc 2023. augusztus 6.
  2. ↑ 2,0 2,1 Drávucz Péter: Magyarország jövőre 96 milliárdos plusszal jöhet ki a globális minimumadóból? www.economx.hu (2023. nov. 9.)
  3. ↑ Brückner Gergely: Szép csendben tovább emelték a Robin Hood-adót is a benzin ársapkájának eltörlése után. telex.hu (2022. dec. 9.)
  4. ↑ Kovács Nikoletta: A kiskereskedelmi adót is érintik az extraprofit adók. adopraxis.hu (2022. jún. 23.)
  5. ↑ Lehoczki Noémi: Ebben a versenyben mi csak veszíthetünk, ezért kell a globális minimumadó. merce.hu (2022. jún. 21.)
  6. ↑ Fontos csatát veszíthet az Orbán-kormány az EU-ban, tízmilliárdok tűnhetnek el. 24.hu (2022. okt. 13.) A globális minimáladó miatt.
  7. ↑ Haász János: Újabb visszamenőleges hatályú adót vetett ki az Orbán-kormány. 444.hu (2023. júl. 31.)
  8. ↑ Visszafizetteti a kormány a földadót az önkormányzatokkal, mutatjuk, ki mennyivel tartozik. www.napi.hu (2023. júl. 31.)
  9. ↑ Sándorné Új Éva: A gyógyszergyártók különadója. 5percado.hu (2023. jan. 24.)
  10. ↑ G7: Új ellenséget talált a cégvilágban a magyar kormány. 24.hu (2023. aug. 6.)
  11. ↑ Surányi György: Az elmúlt negyed évben a magyar gazdaság teljesítménye a leggyengébb. Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János YouTube (2023. aug. 18.) (videó)

Forrás

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Adó&oldid=32952”