Gazdasági Versenyhivatal
A Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) azért hozták létre, hogy őrködjék a szabad piaci verseny felett, de 2018 után egyre inkább a verseny korlátozására, a NER-es vállalkozások előnyben részesítését végezte. Hogy a hivatal teljes arcvesztését elkerüljék, az Orbán-rendszerben kitalálták a kiemelt ill. nemzetstratégiai beruházás fogalmát, és ezek nem tartoztak a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe. A legnagyobb ilyen ügylet a KESMA volt, de már ez előtt is volt 21 üzlet, amit kivontak a GVH hatásköréből.[1]
A GVH nagyjából 2018-tól kezdve lépett fel a NER által nem kedvelt cégek ellen: külföldi kiskereskedők, építőipari cégek, bányatársaságok. Ellenük megalapozatlan eljárásokat indítottak, aránytalanul nagy bírságokkal sújtották őket, míg a fidesz-közeli cégekkel épp ellenkezőleg. Példa az ellenségesnek minősített cégre a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., ami 11 MFt-s bírságot kapott.[2]
A GVH-n belül egy szűk vezetőségi kör döntött az eljárások indításáról, ezért őket is a fidesz köreiből választották. Rigó Csaba, a GVH utolsó NER-es elnöke már a fidesz propagandájában is aktív szerepet vállalt (annak ellenére, hogy a GVH elvileg kormányfüggetlen szerv). Az ő lojalitása már szervilizmus volt, Pócs János Facebook-oldalán aktív rajongói minősítést kapott.
Jegyzetek
- ↑ Egyetlen nemzetstratégiai ügylet volt idén Magyarországon: a médiabirodalom. Megnéztük, mi volt korábban. hvg.hu (2018. dec. 7.)
- ↑ A teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellt tárt fel a GVH, rekordösszegű bírság lett a vége. www.gvh.hu (2021. okt. 22.)
Forrás
- Gazdasági Versenyhivatal (magyar Wikipédia)
- Jandó Zoltán: Szijjártó fotója az irodában, Pócs-rajongó elnök, szervilizmus, így működött a NER-ben a versenyhivatal. telex.hu (2026. szept. 24.)