Közigazgatási bíróság

Innen: Politika

Cél, hogy az állam elleni pereket ne független (Áder által kinevezett, már amennyire azok függetlenek) bírák, hanem a kormány által kinevezett hivatalnokok bíráljanak el. A törvényt 2018. december 12-én fogadta el a parlament.

Az igazságügyminiszter dönti el, ki lehet bíró, melyik bírót léptetik elő a Közigazgatási Felsőbíróságra és azt is, hogy melyik bíró kap magasabb fizetést.

A koncepciós perek kezdő lépése.

Úgy akarják átalakítani a közigazgatási bíráskodást, hogy a hatósági eljárás egyfokú lesz, és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, majd – a törvény által biztosított esetekben – ezután lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért.

2019. május 30-án a kormány visszalépett a tervtől, egyelőre nem tudni, miért.[1] 2019. október 31-én Varga Judit bejelentette, hogy a kormány végleg letett a tervről,[2] mivel itthon és az EU-ban is sok bírálatot kapott.[3] Ezzel Orbán beismerte, hogy vesztésre áll minden téren. A Párbeszéd javaslatára még az alaptörvényt is visszaállították a közigazgatási bíróságok előtti állapotra.[4]

A 2019. novemberi salátatörvény csökkenti a Kúria jogkörét, és az Alkotmánybíróság jogkörébe utal konkrét ügyeket, nemcsak alkotmányértelmezést. Ezzel akarja kompenzálni a közigazgatási bíróságok visszavonását.[5]

Jegyzetek

  1. Meghátrált a kormány: félretették a közigazgatási bíróságok tervét, törlik a reklámadót. nepszava.hu (2019. máj. 20.)
  2. Varga Judit: Nem lesznek közigazgatási bíróságok. 24.hu (2019. okt. 31.)
  3. Simon Zoltán: A kormánynak engednie kellett a nemzetközi bírálatok miatt. nepszava.hu (2019. nov. 1.)
  4. Ferincz Jenő: A két alaptörvény országa. nepszava.hu (2019. dec. 20.) Az alaptörvény 8. módosítása.
  5. Szurovecz Illés: A magyar bíróságok függetlenségét félti az Európa Tanács emberi jogi biztosa. 444.hu (2019. nov. 28.) A Kúriától az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülnek ítélkezési ügyek, nemcsak jogértelmezés.

Források