Elios-ügy

Innen: Politika
(Politika:Elios-ügy szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jól beállított LED-es utcai lámpák. Nem Magyarországról, hanem a Wikipédiáról.
Az Elios-ügy által érintett települések. Forrás: atlatszo.hu

Az Elios-ügy vagy Tiborc-ügy a magyar politikai élet egyik nagy port kavart korrupciógyanús ügye. Több városban ugyanaz a cég végezte a közvilágítás korszerűsítését, melynek egyik célja az energiatakarékos, LED alapú utcai lámpák használata volt, a lakosság azonban azt érzékelte, hogy a projekt végén az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak.

A korszerűsítés jelentős EU-támogatással történt. Magyarországgal szemben több ügyben felmerült a gyanú a pénzek nem megfelelő felhasználására, ezért az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatokat indított. Ezek egyike lett a 35 közvilágítási projekt.

A pályázatok kiírása

Az OLAF a környezet és energia operatív program keretében megvalósított harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektet vizsgált. Ezeket 2009 szeptemberében, illetve 2012 decemberében írták ki épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítésére, valamint 2014 szeptemberében a közvilágítás energiatakarékos átalakítására.

A pályáztatás során felmerült szabálytalanságokról már 2015-ben cikkezett a magyar sajtó,[1] sőt, rendőrségi vizsgálat is indult.[2]

Az OLAF által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál: a 2012-es csomagba tartozó pályázatokat úgy írták ki, hogy a feltételeknek csak az Elios Innovatív Zrt. vagy konzorciuma feleljen meg. Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva. Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.[3]

Végül 2019. február közepén a magyar kormány úgy döntött, le sem adja az Elios-projekt számláit az Európai Bizottságnak, hiszen úgysem fizetnék ki.[4] Ez azt jelenti, hogy az eredetileg EU-s pénzből finanszírozott projektet a magyar költségvetés fizeti ki. A bejelentésben nem volt szó róla, hogy a magyar ügyészség nem talált bűncselekményre utaló jelet.

Műszaki problémák

LED-es utcai lámpa sötétben. Forrás: Wikipédia

A hagyományos lámpák (villanykörték) a felhasznált energia legnagyobb részét hőtermelésre pazarolják, fény előállítására csak 2–5%-nyi energia jut. A fénycsöveknél sokkal jobb a helyzet: 20–25%.

Az Európai Unió a környezetvédelem érdekében jópár éve kitűzte a világítás korszerűsítését. Néhány évvel ezelőtt Magyarországon is bevezették az energiatakarékos égőket, melyek a fénycsővel azonos elven és hatékonysággal működnek: ugyanannyi fény előállításához kb. tizedannyi energiát használnak fel a hagyományos izzóhoz képest.

A LED-es égők még hatékonyabbak, ui. hőtermelés nélkül állítják elő a fényt. Igen népszerűek pl. kerékpárok világításához, elemlámpákhoz. Van viszont két hátrányuk: jóval kisebb a fényerejük (ez már az energiatakarékos égőknél is probléma), és csak irányított fényt tudnak előállítani, szórt fényt nem, emiatt utcai lámpákhoz csak gondosan beállított, bonyolult fényvisszaverő elemek használatával alkalmasak. Az elemek beállítása viszont igen munkaerőigényes, következésképp drága, és minden bizonnyal ez nem történt meg megfelelően, ezért érzékeltek túl kevés fényt az emberek.

Az Elios és Tiborcz István

Az Elios Innovatív Zrt. 2009-ben jött létre ES Holding Zrt. néven. 2010-ben E-os Innovatív Zrt.-re, majd 2013-ban az elhíresült Elios Innovatív Zrt.-re változtatta a nevét.

Az alakuláskor a cégnek két tulajdonosa van: Tiborcz István és egy magyar cég mögé bújtatva egy brit virgin-szigeteki offshore-cég, amit 2009 decemberétől egy ciprusi offshore vált fel.

2010-től a Közgépen keresztül az akkori kormánypárti oligarcha, Simicska Lajos is jelen volt tulajdonosként a cégben, amiből két évvel később kiszállt, de osztalékot nem vett ki.

A cég egyik alapítója Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István, aki egészen 2015 májusáig változó formákban szerepet vállalt a cégben:

  • 2009-ben közvetett tulajdonos volt, egyben aláíró ügyvezető és igazgatósági tag
  • 2010-től már nem volt tulajdonos, de maradt az igazgatóság tagja
  • 2012 júniusától 2014 januárjáig igazgatótanácsi tag
  • 2014 áprilisától ismét közvetett tulajdonos 50 százalékos tulajdonnal
  • 2015. április végén eladja az Elios-beli érdekeltségeit a West Hungária Bau Kft.-nek.

Tevékenység, bevételek

A cég az alapítás évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot.

2009-től 2013 végéig összesen 300 millió forint osztalékot termelt a cég, 2014-ben és 2015-ben – tehát már Simicska kilépése után – összesen már majdnem 1,5 milliárd forintot. 2014-ben, amikor Tiborcz István 50 százalékos tulajdonra tett szert az vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket.

Az Elios bevételeinek túlnyomó része (az Átlátszó.hu szerint 84%-a[5]) uniós finanszírozású projektekből származott, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése volt. Az első nagy összegű tendert, ami később referenciául is szolgált az Eliosnak, 2010 márciusában nyerte el a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen. „Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. (...) Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt.” – nyilatkozta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2017 novemberében.[6]

Az Elios elleni magyarországi nyomozások

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet az a Sistrade Kft. készített elő, melynek tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársa, egy időben az Elios résztulajdonosa volt. Egy közzétett hangfelvétel szerint az Elios már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna.

Az első feljelentést 2014-ben tették. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen és az OLAF is vizsgálni kezdte a közvilágítás-rekonstrukciókat finanszírozó KEOP 5.5.0/A/12 és KEOP 5.5.0/K/14 programokat, amiket iparági források szerint az Eliosra „írtak ki”. A nyomozás nem talált bűnre utaló nyomot, és 2016-ban lezárták. Ezután kezdett foglalkozni – Jávor Benedek beadványára – az OLAF a kérdéssel, itthon pedig Schiffer András akkori LMP-s képviselő tett újabb feljelentést.

Az OLAF-jelentés

Polt Péter. Forrás: 444.hu

Az OLAF 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán.[7][8]

2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást indított az ügyben.[9] 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.[10] (Ez ismét felveti Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez.[11])

Az OLAF úgy reagált a magyar rendőrség bejelentésére, hogy az „nem érvényteleníti az OLAF megállapításait és bizonyítékait. Ennek megfelelően később pénzügyi jóvátételt is kérhetnek a tagállamtól.”[12] Más szóval a visszakövetelt 13 milliárd „nem az Eliost és tulajdonosait érinti hátrányosan, hanem a magyar adófizetőket.” Az Európai Számvevőszék eközben az OLAF jogköreinek bővítését kéri, hogy az Európai Ügyészségből kimaradó országok se úszhassák meg büntetlenül a korrupciót.[13]

A közvilágítás ügyében Siófok városa is érintett volt. A nyomozás lezárása után a polgármester úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség semmilyen papírt nem kért tőle.[14] Hódmezővásárhely is érintett volt, de őket sem kereste meg a rendőrség.[15] Ezek után felmerül a kérdés, mit vizsgált a rendőrség, és milyen alapon hozta meg a döntését.

Még a nyomozás megszüntetése előtt a váci közvilágítás ügyét leválasztották a „nagy ügyről”, így azt tovább vizsgálják, bár ennek híre csak utóbb jutott el a médiába.[16]

Az Elios-ügyet az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága is vizsgálja, ahová meghívták Polt Pétert is. Ő nem ment el.[17]

Tájékoztatás

Az OLAF folyamatban levő ügyben nem hoz nyilvánosságra adatokat, csak az érintett kormánynak küldi el a jelentését, a 24.hu internetes újságnak viszont sikerült megszereznie a jelentést.[3]

Az ügyről sem a kormány,[18][19] sem a Fidesz nem hajlandó a közvéleményt tájékoztatni. Ehelyett a párt frakcióvezetője Gulyás Gergely levélben utasította fideszes politikustársait (elsősorban az egyéni választókerületekben induló képviselőjelölteket), hogy mit hazudjanak, ha kérdéseket kapnak az üggyel kapcsolatban.[20][21]

Miután a közszolgálati tévé 2018. november 12-ig egyetlen szót sem ejtett az Elios-ügyről, ezért Hadházy Ákos független képviselő tüntetést hirdetett december 9-ére a Kunigunda utcai tévé-székház elé.

Kartellgyanú

Az Európai Bizottságnak kartellgyanú esetén joga van hozzá, hogy az ország hatóságaitól független vizsgálatot indítson, még akkor is, ha az érintett cégek nem pályáztak uniós támogatásra, feltéve, hogy a gyanú érinti az Unió piacát. Viszont értesítenie kell a magyar versenyhivatalt, sőt kérni, hogy járjon közbe a magyar bíróságnál, mivel e nélkül nem lehet házkutatást tartani.[22]

Március közepén az Európai Bizottság meglepetésszerű ellenőrzést tartott öt cégnél az Elios-ügy kapcsán. Már az OLAF-jelentésben felmerült a kartellgyanú, de a magyar hatóságok ezt alaptalannak találták. Ezúttal a Bizottság nem bízta a magyar hatóságokra a vizsgálatot.[23]

Későbbi fejlemények

2020 elején a bíróság kötelezte a gyáli önkormányzatot, hogy adja ki az általa az Eliostól megrendelt szerződés adatait. Könnyen lehet, hogy ez a precedens-per megnyitja az utat a többi szerződés adataihoz való hozzáféréshez. A pert a Transparency International indította.[24]

Jegyzetek

  1. Pethő András – Vorák Anita: Orbán öt éve harcol az EU-val. Legszűkebb köre addig gazdagodott belőle. direkt36.hu (2015. feb. 26.)
  2. Vorák Anita: Így kaptak Tiborczék szabad utat a milliárdokhoz. direkt36.hu (2015. márc. 11.)
  3. 3,0 3,1 Kerner Zsolt: Így csalt Orbán vejének cége – megszereztük az OLAF jelentését. 24.hu (2018. feb. 7.)
  4. Bevallotta a minisztérium: Óriási összeget bukunk Tiborcz lámpái miatt. nyugatifeny.hu (2019. feb. 13.)
  5. Tiborcz-botrány: az Elios közbeszerzéses bevételeinek 84 százalékát az EU fizette. mno.hu (2018. feb. 24.)
  6. Batka Zoltán: Lázár: közösen találtuk ki! nepszava.hu (2018. feb. 10.)
  7. Vitéz F. Ibolya: 13 milliárdos büntetés lehet Orbán vejének üzletéből. 24.hu (2018. jan. 22.)
  8. Kálmán Attila: Jogi lépéseket javasol az OLAF Tiborcz István volt cége ellen. 24.hu (2018. jan. 12.)
  9. A Pest Megyei Főügyészség nyomozást rendelt el az Elios Innovatív Zrt. ügyében. vs.hu (2018. jan. 22.)
  10. Rényi Pál Dániel: Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség. 444.hu (2018. nov. 6.)
  11. Az illetékes EP-bizottság elnöke meglepőnek nevezte az Elios nyomozás megszüntetését. hu.euronews.com (2018. nov. 7.) Ingeborg Grässle (Néppárt). „Az eredmény erősíti a magyar bűnüldöző hatóságok függetlenségével kapcsolatos kételyeket… Magyarország és az uniós támogatások több más nagy kedvezményezettje sem csatlakozott az Európai Ügyészséghez
  12. Batka Zoltán: Reagált az OLAF: fenntartja az Eliosszal szembeni gyanút. nepszava.hu (2018. nov. 8.)
  13. Brüsszel nem enged: ha az Elios “ártatlan”, az adófizetők fizethetik a korrupció árát. olkt.hu (2018. nov. 23.)
  14. Albert Ákos: Elios ügy: a rendőrség a siófoki önkormányzattól be sem kérte a közbeszerzési papírokat. 444.hu (2018. nov. 8.)
  15. Batka Zoltán: Elios-ügy: más várostól sem kérték be a dokumentumokat. nepszava.hu (2018. nov. 9.)
  16. Mégsem zárult le még teljesen az Elios-nyomozás. hvg.hu (2018. nov. 17.)
  17. Bohus Péter: Polt Péter: Sajnos nem tudok eleget tenni a meghívásnak. index.hu (2019. feb. 19.)
  18. Molnár Zoltán: Agyonhallgatja a kormány Orbán vejének botrányát. 24.hu (2018. jan. 17.)
  19. Medvegy Gábor: Lázár szerint a választási kampányt akarják befolyásolni a Tiborcz-üggyel: Magyarázatot vár az OLAF-tól és az Európai Bizottságtól. 24.hu (2018. feb. 2.)
  20. Hutter Marianna – Vég Márton: Tiborcz-ügyben is válságkommunikációs sorvezetőt kaptak a fideszes politikusok. mno.hu (2018. feb. 16.)
  21. Magyari Péter: Minden fideszes jelölt megkapta, hogy mit hazudjon, ha Tiborczról kérdezik. 444.hu (2018. feb. 16.)
  22. Vitéz F. Ibolya: A hatóságok lerázták az Elios-ügyet, a bíróságnak elég volt a brüsszeli gyanú. 24.hu (2019. ápr. 10.) A cikk több példát hoz az OLAF-jelentésben már felmerült kartellgyanúra.
  23. Kugyela Tamás – Brückner Gergely: Rajtaütésszerű ellenőrzést tartott az Eliosnál az Európai Bizottság. index.hu (2019. ápr. 9.)
  24. Bírósági döntés tört utat az Elios-szerződések eltitkolt adataihoz. nepszava.hu (2020. jan. 8.)

Források

További információk

Kapcsolódó lapok