„Koronavírus (gyógyítás)” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
218. sor: 218. sor:
 
* fehérjealapú: vírus vagy vírussal fertőzött sejtekből tisztított fehérjék vagy vírusszerű részecskék (örökítőanyag nélküli vírusfehérjék)
 
* fehérjealapú: vírus vagy vírussal fertőzött sejtekből tisztított fehérjék vagy vírusszerű részecskék (örökítőanyag nélküli vírusfehérjék)
 
Újabb: nincs szükség a vírus tenyésztésére
 
Újabb: nincs szükség a vírus tenyésztésére
* vírusvektor: pl. adenovírus-szekvencia egy részét a vírus szekvenciájával cserélik ki, hogy immunválaszt idézzen elő. Lehet szaporodóképes, ilyenkor megfertőzi az antigént előállító sejteket. Vagyis a szervezet képzi az antigént és az ellenanyagot is.
+
* vírusvektor: pl. adenovírus-szekvencia egy részét a vírus szekvenciájával cserélik ki, hogy immunválaszt idézzen elő. Lehet szaporodóképes, ilyenkor megfertőzi az antigént előállító sejteket. Vagyis a szervezet képzi az antigént és az ellenanyagot is. B- és T-sejtes immunitást is okoznak. Általában egyszeri beadás kell.
* nuklein alapú
+
* nuklein alapú: többszöri beadás kell.
  +
** DNS: az antigént kódolják
  +
** mRNS
 
* antigént tartalmazó
 
* antigént tartalmazó
   

A lap 2020. december 6., 11:35-kori változata

Ez a szócikk a covid19 vírus egészségügyi kérdéseivel (védekezésről ill. gyógyításról) szól a tudomány 2020. júniusi állapota szerint.

Egy főre jutó halálozási statisztika. EU-átlag és Magyarország.
Forrás: Ez a lényeg. Ezzel a világon a második legrosszabb helyen állunk.[1]

E cikkben koronavírus vagy egyszerűen vírus néven hivatkozunk a covid19 vírusra, és covid néven az általa okozott betegségre.

A vírus 2020. őszi 2. hulláma nem a márciusi első hullám folytatása, hanem egy kívülről behurcolt új vírus, ami nyilván az utazási korlátozások és nyaralások következménye.[2]

A betegség

A covid az endothelium vírus okozta betegsége.

Az endothelium az ereket belülről beborító, egy-két sejt vastagságú „bélés”, aminek legfontosabb feladata a véralvadás meggátlása az érrendszeren belül, de endokrin (hormonkiválasztó) funkciója is van.

A fertőzés következtében az erekben – elsősorban a hajszálerekben – véralvadás, mikrotrombózisen keletkezik, aminek következtében az ér trombózis utáni része által ellátott sejtek oxigén nélkül maradnak és elpusztulnak.

A vírus leggyakrabban a légzőrendszeren át jut a szervezetbe, és ott kezd fertőzni, ezért gondolták korábban, hogy a légzőrendszer betegsége. A vírus más módon is tud fertőzni, pl. a nyálkahártyákon keresztül (gyomor- és bélrendszer, szem).

A tüdőt ért fertőzés következtében károsodnak a tüdőhólyagocskák hajszálerei, a hólyagocskák elpusztulnak, és nem képesek az oxigén/szén-dioxid cserére. Ezen a lélegeztetés sem segít, sőt, árt, azáltal, hogy a túlnyomás károsítja a még ép tüdőhólyagocskákat is. A betegek többségénél sokkal hatásosabb (mellesleg: olcsóbb is) az oxigén befújása az orron keresztül, mert az oxigéndús levegőből a még ép tüdőhólyagocskák több oxigént képesek megkötni. (Persze ha ez sem elég, nem marad más választás, mint a lélegeztetés.)

A más szerveket ért fertőzés és a mikrotrombózisok magyarázzák az olyan furcsa tüneteket, mint pl. az íz- és szagérzékelés elvesztése.

A korábbi feltételezésekkel szemben tehát a covid nem a tüdő és a légúti rendszer betegsége, és nem is gyulladásos betegség, bár a fertőzés előrehaladtával gyulladás is keletkezhetik.

A betegség fokozottan veszélyezteti azokat, akiknek már korábbi, az endotheliumot érintő betegségük volt: infarktus, agyvérzés (a kettő lényegében nem különbözik egymástól[3]), cukorbetegség (ami ugyancsak károsítja az endotheliumot, ezért jár együtt gyakran az előző kettővel).

Megelőzés

Védekezés a covid ellen fidesz-módra.
Forrás: Facebook/Best of Orbán - a legegyenesebb görbetükör

A terjedésnek három módja van:[4]

  • beszédből vagy köhögésből származó cseppek útján, amelyek a közelben állók szemébe, szájába vagy orrába kerülhetnek
  • szennyezett felületek által (ez a fertőződés legritkább módja)
  • aeroszol vagy porlasztott cseppek útján, amelyek kilégzésből származnak, és füsthöz hasonló módon a levegőben maradnak általában 100μ-nál kisebb mikrocseppek formájában. Ez különösen akkor veszélyes, ha valaki előadóművészi vagy sporttevékenység miatt erőltetett légzést végzett.

Pl. a covidos tanár az osztály felét fertőzi meg három tanóra alatt. Ha mindenki maszkot hord, akkor csak az ötödét. Ezzel együtt is a fertőzéseknek csak 6 százaléka származik iskolákból.

  • távolságtartás
  • zárt terek kerülése, szellőztetés
  • maszkhasználat
  • fertőtlenítés (Dettol: benzalkónium-klorid)
  • az immunrendszer erősítése: C-vitamin, 2000-3000 egység D-vitamin, cink és szelén.[5]

Fontos a fentiek együttes használata: ezekkel gyakorlatilag elkerülhető a fertőzés.

A D-vitamin különösen a téli hónapokban fontos, amikor a kevés napsütés miatt a szervezet keveset tud előállítani, pedig az immunrendszernek fontos kelléke.

Oltás egyelőre nem létezik, ezért az azzal kapcsolatos dolgok külön fejezetben találhatók.

A fertőzés három leggyakoribb oka:[6]

  • háztartáson belül (különösen, ha munkába vagy iskolába járók élnek egy fedél alatt), beleértve ítéletvégrehajtási intézmények, a csoportos szállások (hajléktalan- és idős szállások), ápolási otthonok
  • giga események: kóruspróbák, istentiszteletek, esküvők. Veszélyes helyszínek a húsüzemek.
  • nemzetközi utazások.

Magyarországon egyedül a sporteseményekre és a szabadtéri gyűlésekre írták elő a maszkhasználatot 2020. október 23-ától,[7] a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, Farkas Örs mégis büszkén posztolt maszk nélküli képet magáról az október 24-i Fradi-Újpest mérkőzés helyszínéről.[8]

Egy újabb kínai kutatás szerint a fertőződés esélye:

  • háztartásokban 7,2 százalék
  • háztartáson túli családi kontaktoknál 1,7 százalék
  • szociális/baráti kapcsolatok esetében 0,9 százalék
  • a közösségi/utcai kontaktok esetében 0,4 százalék.

A megfertőződött a 2–8. nap között fertőzhet tovább másokat. Az elsődleges fertőzöttek 15 százaléka adta tovább a fertőzést a kontaktok 80 százalékának – a maradék 20% máshonnan kapta el.[9]

Maszk

A maszkok összehasonlítása.
Forrás: Qubit.

Azok a maszkok, amelyeken szelep van, csak azt védik, aki viseli.[10]

Egy egyszerű maszk 95 százalékos, a sebészi maszkoké 95–98, a speciális – FFP2, FFP3 – maszkok 99 százalékos védelmet nyújtanak.[11]

Ha a fertőzés a maszk ellenére bekövetkezik, a maszk a súlyosságát csökkenti azáltal, hogy kevesebb vírus jut be a szervezetbe. A sál viszont nem fogja fel a cseppeket, csak kisebbekre szabdalja; ez viszont akár rosszabb is lehet, mintha egyáltalán nincs az arcon semmi.[12]

A vírus 0,1 μm, és 1–10 μm átmérőjű cseppekben jut ki a levegőbe, ahol hosszú ideig tud lebegni. (Az emberi hajszál 80 μm átmérőjű.) Már egy egyszerű póló szövete is felfogja a 2μ méretű cseppek 80%-át, és kb. harmadára csökkenti az eljutási távolságot. Természetesen a többrétegű maszk még jobb, különösen a hibrid maszok (szövet és selyem rétegekből állók).

Az egyszer használatos sebészi maszkok háromszor hatékonyabbak a szövetmaszknál, mivel baktériumszűrőjük van. Ezek 95–98%-osak, attól függően, milyen szorosan simulnak az arcra. A gumipántos, fülre erősíthető fele olyan jó. Az N95, KN95, FFP maszk jobban simul az arcra, ezért hatékonyabb.

Kezelés

A betegségnek a fertőzés lefolyása alapján két, elég jól elkülöníthető fázisa van. Az első fázis a vírus terjedése a szervezetben; az okozott kár ekkor még kevés. A második fázisban a kettő megfordul, és a károk már az egészséget, sőt, az életet is veszélyeztetik, így a károk csökkentése válik fontosabbá.

A vírus szaporodása és az endothelium károsodása ellen teljesen más gyógyszereket kell használni. Ez korábban nem volt világos, ezért felül kell vizsgálni az egyes szerekre korábban kimondott hatásosságot vagy épp hatástalanságot.

A lefolyás a terhelés mértékétől és az immunrendszer állapotától függ. A cukorbetegség, a hideg, szeles idő rontja az immunrendszer működését.

  • 1. nap: megfertőződés
  • 3. nap: a vírus replikálódása elkezdődik. Ezen a napon a legfertőzőbb a beteg. Ezért fontos a karantén. Még nincsenek tünetek.
  • 5. nap: tünetek megjelenése: köhögés, íz- és szagvesztés, láz, fájdalmak, fáradtság, nehéz légzés, zavartság, hasi problémák.
  • 7. nap: a vírus bejut a tüdőbe, légzési problémákat okoz. Ekkor kerül kórházba a beteg.
  • 8-9. nap: fordulópont. Van aki gyógyulni kezd, van, akinél citokin vihar keletkezik, ami újabb gyulladásokat okoz.
  • 10-11. nap: intenzív osztály napokra, akár hetekre. Angliában a betegek 20%-a 28 napnál többet tölt intenzív osztályon. Dexametazont kap az immunrendszer gátlására, ami a halálozást ⅓-ával csökkenti. Véralvadásgátlókat kap.

Minél hamarabb megvan a (pozitív) teszteredmény, annál hamarabb lehet elkezdeni a kezelést.

Az utóbbi időben az intenzív kezelés hatékonysága jelentősen nőtt minden csoportban (idősek, kísérőbetegségűek) az orvostudomány fejlődése miatt. Pl. a lélegeztett beteg hasra fektetésével még a dexametazon előtt 42%-ra csökkent a lélegeztettek halálozási aránya.

Nemcsak orvosi okok lehetnek, hanem pl. a maszkviselés, ami csökkenti a vírusterhelést.

Első fázis

A legfontosabb feladat időben észrevenni a fertőzést. Ez a magyar egészségügy mai állapota mellett egész egyszerűen képtelenség. Az észleléshez gyakori tesztek kellenek, és az, hogy a teszteredmény gyorsan elkészüljön. E cikk írásakor[13] a teszteredmény elkészülte kb. egy hét, és a minta levételére is napokat vagy még többet kell várni. Ennyi idő alatt vagy legyőzte a szervezet a vírust, vagy az elszaporodott, és a beteg már régen a második fázisban van. Az egészségügy nem győzi a szükséges tesztek elvégzését, és a kormány még azt sem árulja el, hol van a szűk keresztmetszet (minta, a mintavételt elvégző ember, laborkapacitás). Még a szakemberek is csak találgatnak hiteles információ híján.

A hatósági ár megállapítása sem használt a tesztelésnek: a magánklinikáknak ennyiért nem éri meg tesztelni, így sokan sem az állami, sem a magánszektorban nem tudják elvégeztetni a tesztet.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint annyi mintát kell venni, hogy a fertőzöttek száma 5% alatt maradjon. Ez a szám nálunk a cikk írásakor[13] 10% körül mozog, és minden jel arra mutat, hogy csak azért nincs még több fertőzött, mert az egészségügy nem tud több tesztet elvégezni. Így viszont esély sincs az 5% betartására, és könnyen kezelhetetlen méretű lehet a járvány.

Felsorolok két első fázisbeli gyógyszert, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a mai[13] Magyarországon hatástalanok: mire beadnák őket, a beteg már régen nincs az első fázisban. Legfeljebb egy-egy szerencsés betegnek használnak, aki a fenti problémákon túljutott.

Remdesivir

Egyszálú RNS-vírusok elleni prodrug. 2009-ben hepatitis C ellen fejlesztették ki, de nem jött be. Vészhelyzetben használták fel 2018-ban, az ebolajárványban, de Kongó szerint nem olyan hatékony, mint más gyógyszerek. In vitro (laboratóriumi mintákban és egerekben) SARS ellen is működött 2018 márciusában.

Nagyon drága szer. Infúzióban kell beadni, azaz kórházban. Márpedig kórházba az kerül, aki már súlyosan megbetegedett, azaz a második fázisban van. (Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem mindenütt.)

A WHO 11260 fős vizsgálatában alig mutatta hatékonynak. A gyártó 1062 fős vizsgálatra hivatkozva ezt kétségbe vonja. A vizsgálati jelentés összefoglalójában mortalitást nem említenek, csak azt, hogy a placebóhoz képest rövidíti a gyógyulási időt. Egy hónappal később egy másik vizsgálat 7333 kórházban kezelt koronavírusos beteget vizsgált, és ugyanerre jutott.[14]

Az FDA törzskönyvezte. Egyesek magyar fejlesztésnek (a Richter gyártja) és csodaszernek, mások az egyetlen hatásos, nálunk kapható szernek tartják, pedig ennél jobb (és olcsóbb) első fázisbeli szerek is vannak.

A magyar Operatív Törzs megvásárolta a Richter teljes remdesivir-készletét, én engedélyezte az indikáció előtti használatát.[15]

Favipiraviren

Szlávik János azt mondja, Magyarországon elérhető.[5]

Hidroxiklorokinen

Régi, malária elleni szer. A covid ellen az tette népszerűvé, hogy Trump amerikai elnököt is ezzel kezelték, amikor megfertőződött, és ő erről többször nyilatkozott is. A Zn2+ sejtbe jutását segíti. A cink katalizál a vírus szaporodását gátló folyamatokat. A vele való kísérleteket leállították, mert a kísérletező cég nem volt hajlandó megengedni, hogy az adatait független szakértők vizsgálják. Utóbb súlyos mellékhatások is kiderültek.

A WHO 11260 fős vizsgálatában hatástalannak bizonyult.

Ivermektinen

Féreg, sőt, ízeltlábúak elleni szer, elsősorban állatokban. In vitro erős vírus elleni aktivitást mutat, beleértve a covid19-et. Több dél-amerikai országban kormányzati engedélyt is kapott a covid19 ellen. Igen jól bevált Afrikában, a folyami vakság ellen, de sok más parazita ellen is. A covid19 ellen viszont egy nagyságrenddel nagyobb adagban hatásos, ami félő, hogy túl sok, de gyakori, hogy in vivo a szerek másképp hatnak az immunrendszerrel való kölcsönhatás és a vírus in vitro-tól eltérő koncentrációja miatt. További vizsgálatok kellenek, és nem zárható ki, hogy használható lesz a vírus szaporodásának gátlására. Egy kb. 300 fős bangladesi vizsgálatban igen jól bevált, de az nem volt kettős vakpróbás.

A WHO és az FDA is külön nyilatkozatban figyelmeztetett az ivermektin veszélyes használatára és alkalmatlanságára a Covid-19 betegségben.[16]

Lopinavir/Litonaviren

AIDS elleni gyógyszer. Covid-19 ellen a WHO 11260 fős vizsgálatában hatástalannak bizonyult.

Interferon

Második fázis

Bradykinin kaszkád az ACE/ACE2 rendszerben

A kezelés feladata ekkor már a fertőzés okozta gyulladásos folyamatok csökkentése.

Daniel Jacobson 2020 áprilisában covid19-es betegek tüdőfolyadékában hasonlította össze az enzimeket a Summiten szuperszámítógéppel, és az ACE ill. ACE2 rendszer közötti egyensúly felborulását vette észre: az ACE szintje valamivel alacsonyabb, az ACE2 szintje viszont közel 200-szorosa volt a kontrollcsoportbeli értéknek. Az ACE2 a vírus által használt felszíni fehérje a sejtbe jutáshoz.

Az ACE/ACE2 rendszer egyik fontos komponense a bradikininen nevű peptid, ami az erek áteresztőképességét fokozza, vérnyomásesést és értágulatot vált ki, és folyadék felhalmozódását eredményezi a szövetekben és a szervekben. Ez a folyadék, ill. a belőle keletkező hialuronsav hidrogél tölti meg a tüdőt és akadályozza az oxigéncserét. A boncolási eredmények megerősítik, hogy a covidban meghaltak tüdejének súlya akár négyszerese a szokásosnak. (A vírus egyúttal a hialuronsav előállításának szabályzását is megzavarja.)

A felesleges bradikinin más elváltozásokat is okozhat, pl. káliumhiányt, aminek a következménye érödéma, hirtelen szívhalál, csökkent kognitív funkció lehet.

Ez a bradikinin-hipotézis, ami a covid látszólag össze nem függő tüneteinek magyarázatával és már jóváhagyott gyógyszerekkel való kezelési lehetőségekkel is szolgál. Jacobson a eredményeket júliusban publikálta.

A bradikinin vihar nem zárja ki a citokin vihar lehetőségét (lásd alább), bár ma már vannak ellenérvek is a citokin viharral szemben.

2020. szeptemberben az USA-ban az Icatibanten nevű gyógyszert tanulmányozzák a bradikin vihar megelőzésére, amit korábban az örökletes angioödéma ellen használtak. Egy másik kutatás a Lanadelumabenot és a Kallikreinent vizsgálja. Valószínű, hogy többfajta hatásmechanizmusú gyógyszer egyidejű használata kell majd, mert a vírusnak is sokféle hatása van. Ide tartozik a D-vitamin is, mely szintén szerepet játszik a bradikinin rendszerben.

2020 júniusában úgy tűnik, hogy a vírus oxidatív stresszt okoz, ami aktivizálja a von Willebrandt véralvadási faktorten. A faktor által okozott véralvadás következményei a mikrotrombózisok. Ebből adódik a védekezés módja:

  1. véralvadásgátló
  2. nagy dózisú C-vitamin az oxidatív stressz ellen
  3. valamilyen szteroid típusú gyógyszer (pl. tocilizumaben az extrém immunreakció (citokin vihar) kivédésére.

A legegyszerűbb véralvadásgátló, az aszpirin ez esetben hatástalan. Hatásosnak tűnik a heparin, dipiridamol, defibrotiden, de leginkább az acetilciszteinen, ami vény nélkül kapható köptető. A vírus ellen azonban több nagyságrenddel nagyobb adagban, infúzióban kell adni, így otthoni kezelésre alkalmatlan.

A lábadozó betegek ellenanyagban gazdag vérplazmája a kísérletek szerint nem hatásos.[17]

Kórház

Otthoni karantén.
Forrás: Facebook/Miklós Hargitai

Minden fertőző osztálynak – így a koronavírusosokénak is – vannak építészeti követelményei:[18]

  1. földszintes erkélyes épület legyen
  2. a kórtermek fala üvegből legyen mind a külső, mind a belső folyosó felé
  3. legyen minden kórteremhez WC/ fürdőszoba
  4. legyen az épületben röntgen, oxigén, sűrített levegő / kompresszor.

Ez lenne az elvárás minden COVID osztályon. Miért is?

  • A látogató az erkélyről láthassa a beteget, az üvegen át beszélhessenek.
  • Ne legyen lift, ahol az egészségesek és a betegek egy légtérben összezárva kénytelenek lenni.
  • A belső folyosókról a nővér ellenőrizhesse a kórteremben lévő állapotát anélkül, hogy bemenne a fertőző légtérbe.
  • Mivel a beteg nem közlekedhet a folyosón, nem keveredhet sem egészségessel, sem más betegségűvel, a kórteremben kell, hogy tisztálkodáshoz, WC-hez jusson.
  • Ha romlik a légzése, röntgent kell végezni, aminek kezelésében döntő fontossága van.
  • Oxigén kezelésnek, illetve a lélegeztető készüléknek rendelkezésre kell állni (ehhez kell a kompresszor).

Budapesten a László kórházon kívül csak a Korányi TBC szanatóriumban van ilyen osztály.

Szövődmények

Az intenzív kezelés után visszamaradhat:

  • tüdőhegesedés, az oxigénfunkció csökkenése
  • vérrögök, szívproblémák

Intenzív kezelés nélkül, akár a gyógyulásután hónapokkal is maradhatnak panaszok: fáradtság, légszomj, agyi köd, étvágytalanság.

Immunitás

Tömeges járvány esetén, ha a lakosság viszonylag nagy része védettséget szerez (akár oltással, akár azzal, hogy kigyógyult a betegségből), csökken a még védetlen lakosság veszélyeztetettsége, hiszen egyre kisebb az esélye annak, hogy fertőző személlyel találkozik. Az így szerzett közösségi védettség vagy nyájimmunitás annál erősebb, minél többen szereztek védettséget, de függ a kórokozótól is.

Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztet, hogy a covid esetén a legtöbb közösségben nem alakul ki a nyájimmunitás.[19] Svédországban a nyájimmunitásra számítva nem hoztak vírus elleni intézkedéseket, elszaporodott a vírus, és utólag kellett meghozni ezeket.[20]

Úgy tűnik, hogy a koronavírussal szembeni immunitás néhány hónapon belül elmúlik. A tünetmenteseknél rövidebb ez az idő. Ebből az is következik, hogy a terjedés lassítása a nyájimmunitás ellen szól.[21]

Egy virológus szerint az immunitás 3 ½ hónapig biztosan fennáll, de ennek elteltével – az egyén immunrendszerétől függő idő múlva – ismét el lehet kapni a betegséget. Ezt korábbi kínai tapasztalatok mutatják, de már Magyarországon is vannak, akik másodszor is megkapták.[22] Az Újpest futballistái között pl. van olyan, aki másfél hónap után kapta el másodszor a vírust.[23]

A legnagyobb baj, hogy akik enyhe tünetekkel estek át a fertőzésen, azoknál is fellépnek késői szövődmények.

Oltás

Az oltás előkészíti a szervezetet a későbbi fertőzés leküzdésére. Az immunrendszer aktivizálja azáltal, hogy ártalmatlan formában „megmutatja” a szervezetnek a kórokozót.[24] Az immunrendszer rövidebb-hosszabb ideig „emlékszik” a kórokozóra, így valódi fertőzés esetén gyorsan mozgósítható.

Aggasztó, hogy a gyógyulás után viszonylag kevés emberben lehet kimutatni az ellenanyagot.[25]

Úgy tűnik, hogy a szervezet immunitása néhány hónapig tart. Ez azt jelenti, hogy ha egyáltalán lesz majd oltás, azt néhány havonta be kell adni.[21]

Az immunrendszer fehérjéket ismer fel, ezért az oltás egy, csak az adott kórokozóban megtalálható fehérjét tartalmaz.

A vírus egy vagy néhány gént tartalmaz RNS formában, valamint a beépülést segítő fehérjéket (enzimeket). A vírus lényege az RNS, de az immunrendszer a fehérjéket ismeri fel.

Vírus elleni oltáskor gyakori, hogy az eredeti vírust egy másik, szaporodni képtelen vírusra (pl. adenovírusra) cserélik ki az oltóanyagban. Így az nem fertőz, viszont az immunrendszer reagál rá. A másik lehetőség valamilyen módon legyengíteni a kórokozót, bár ezt inkább baktérium elleni oltásokban alkalmazzák.

Érdemes tudni, hogy az immunrendszer sokkal hatékonyabban működik alvás közben, mint ébren, mert az ébrenléti hormonok (epinefrin, norepinefrin, izoprotenerol) gátolják a vírust elpusztító CD8-sejtek működését, viszont elősegítik az immunrendszer számára fontos interleukin-12 (IL-12) termelését.

Jelenleg[13] több oltóanyagot is fejlesztenek, és könnyen lehet, hogy az időseket mással kell majd oltani, mint a fiatalokat. Az oltások gyakorisága sem világos még.

Oltástípusok

Hagyományos:

  • vírusalapú: inaktivált vagy gyengített vírus.
  • fehérjealapú: vírus vagy vírussal fertőzött sejtekből tisztított fehérjék vagy vírusszerű részecskék (örökítőanyag nélküli vírusfehérjék)

Újabb: nincs szükség a vírus tenyésztésére

  • vírusvektor: pl. adenovírus-szekvencia egy részét a vírus szekvenciájával cserélik ki, hogy immunválaszt idézzen elő. Lehet szaporodóképes, ilyenkor megfertőzi az antigént előállító sejteket. Vagyis a szervezet képzi az antigént és az ellenanyagot is. B- és T-sejtes immunitást is okoznak. Általában egyszeri beadás kell.
  • nuklein alapú: többszöri beadás kell.
    • DNS: az antigént kódolják
    • mRNS
  • antigént tartalmazó

Pfizer & BioNTech vakcina

Amerikai/német mRNS vakcina. Az elsődleges kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, 95%-os a hatékonysága a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett vakcinának még az idősek között is. Nem tudni, mennyi időnként kell ismételni, de egy Facebook-hozzászólás szerint 6–8 havonta.

Az oltás két komponensű, három hét különbséggel kell beadni a kettőt. Nem tudni, meddig tart az immunitás. A cég az FDA-engedély kiadása után 2020-ben 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd vakcinát tud gyártani. Nagy hátrány, hogy −80°C-n kell tárolni, így a szállítás és tárolás probléma.[26] A szállításra a Pfizer egy speciális dobozt tervezett, amiben szárazjég tartja hidegen az oltóanyagot.[27]

Szijjártó 4,5 millió adagot rendelt, ez kb. 2,2 millió embernek elég.

Moderna

Amerikai mRNS vakcina. −20°C-on fél évig, 2–8°C-on egy hónapig tartható el. 90% feletti hatékonyságot ígér.

AstraZeneca

Brit vektorvakcina (vírusfehérje, adenovírussal beadva; ezek okozzák a legtöbb mellékhatást). Eredetileg az ebola ellen fejlesztették ki.

90%-os eredményt ígér. Kétszer kell beadni, elsőre fele akkora adagot. Ez a kísérlet során egy gyártási hiba miatt derült ki, és ezt nem jelentették be. Ez megrengette az oltás hitelét.[28]

A kormány 6,5 millió adagot kötött le, ez feleannyi embernek elég.

Sinovac

Kínai hagyományos oltás, másik neve BBIBP. A 40 év alattiakra más hatást vált ki, mint az idősekre, ennek ellenére a 3. bevizsgálási fázis kihagyásával forgalmazzák. Egyszer kell beadni. 18–19 éveseknél citokin vihart okozhat, időseknél túl kevés immunválaszt válthat ki. Normál hűtőben tárolható.

Szijjártó ½–1 millió adagot rendelt belőle.

Janssen Pharmaceutica

Belga-amerikai (Johnson & Johnson) vektorvakcina. A 3. fázisban van, a hatásossága nem ismert. Egyszer kell beadni.

Szijjártó 4,3 millió adagot rendelt belőle.

Szputnyik V

Orosz vektorvakcina, gyártója a Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Központ. A 3. fázis lezárta előtt kezdtek tömegesen oltani. A nyugati tudósoknak gyanús, hogy 40 ezer önkéntesből csak huszan fertőződtek meg. Csak a placebót kapók közül többnek kellett volna. Nem alkalmazható ízületi gyulladás, porckopás, szénanátha, élelmiszerallergia fennállása esetén. Egyszer kell beadni.

A kormány még nem döntötte el, rendel-e belőle. 10 kísérleti adag már megérkezett.

RNS-oltás

A szervezet fehérjéinek leírása a DNS-ben van, a sejtmagban. Az új fehérjét a sejtben több helyen megtalálható riboszómák állítják elő, a DNS-ből kapott másolat alapján. A másolat hírvivő RNS (mRNS) formájában kerül a sejtgyártás színhelyére. A vírus úgy fertőz, hogy a szervezet mRNS-ét a sajátjára cseréli ki. Ezáltal a szervezet a nem a saját, hanem a vírusban leírt fehérjét állítja elő, amit aztán az immunrendszer felismer és megtámad.

Ugyanezt a módszert lehet használni oltásra is. Az ilyen oltás egy mesterséges vírus, ami a covid valamelyik, csak rá jellemző fehérjéjét gyártatja le a szervezettel, viszont szaporodásra képtelen. Így csak elhanyagolható mennyiségű fehérje keletkezik, de arra elég, hogy az immunrendszert aktivizálja, ami előállítja a vírus elpusztításához szükséges ellenanyagot, a különböző típusú T-sejteket.

Így működnek az új típusú oltóanyagok, köztük a covid ellen fejlesztés alatt állók egy része is.

Bevizsgálás

Az oltás veszélyes dolog, ezért igen szigorúak a bevizsgálás követelményei.

A 0. fázisban laboratóriumi és állatkísérleteken vizsgálják, hatásos-e az anyag, ill. találnak-e elfogadhatatlan mellékhatást.

Az 1. fázisban néhányszor tíz emberen kísérletezik ki a legkisebb hatásos mennyiséget (hogy a mellékhatásokat minimalizálják).

A 2. fázisban százas, a 3-adikban ezres populáción próbálják ki. Ha minden rendben, kiadják a forgalmazási engedélyt, és százezres populáción vizsgálják meg a hatást.

Az Európai Bizottság szerint vészhelyzetben ideiglenesen engedély nélküli oltás is forgalmazható lesz az EU-ban.[29]

Tesztelés

Az iskolai lázméréses tesztnek semmi értelme. Ha a szülő lázcsillapítót ad be, a gyereket nem szűrik ki, ráadásul a gyerekeknél gyakori, hogy a fertőzöttek (fertőzők) lázcsillapító nélkül sem lázasak.

Jelenleg háromféle teszt van forgalomban:

  • polimeráz láncreakciós teszt (PCR): a vírus örökítőanyagát mutatja ki. Pontos, drága, lassan ad eredményt. Mennyiségi kimutatásra nem, csak a vírus genom (egy részének) kimutatására alkalmas.
  • antigén alapú: rövidebb ideig mutatja a vírus jelenlétét, de negatívnak mutathat pozitívakat is (fordítva kevésbé),[10] mivel csak legalább egy héttel a fertőzés után ad biztos eredményt. Miután a kormány nem győzi a PCR-teszteket, most azt próbálja elhitetni, hogy az antigén alapú teszt ugyanolyan megbízható.[30] Ez egyszerűen hazugság. Az antigén alapú teszt alkalmatlan egyének szűrésére. Csak csoportszűrésre jó, a szuperterjesztők megtalálására.
  • antitest alapú: a már lezajlott fertőzést mutatja.

A covidnak az a furcsa tulajdonsága, hogy a fertőzöttek 70–80%-a nem fertőz tovább. Az ún. szuperterjesztők viszont sok embernek adhatják tovább a vírust. A tünetek megjelenése után 8–10 nappal már nagyon kevesen fertőznek, ugyanakkor az érzékeny PCR-teszt gyakran még pozitívnak mutatja őket.

Ebből az is következik, hogy a kontaktkutatásokat fordítva kellene végezni: nem azt nézni, hogy a fertőzött kivel érintkezik, hanem azt, kitől kapta a vírust. A szuperterjesztő gyors felderítése ui. sokkal fontosabb, mivel a legtöbb fertőzött úgysem fertőz meg másokat. Erre viszont alkalmas az antigén alapú teszt. Ha a kontaktkutatáskor mindenki negatív, valószínűleg nincs veszély. Ha több pozitív is van, lehet, hogy gócot találtunk, és a negatív gyorstesztűeken is célszerű elvégezni a PCR-tesztet.

Szlovákiában az egész országot letesztelték antigén teszttel. Ennek nem sok értelme van.[31]

Teszteredmények

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy annyi tesztet kell végezni, hogy a pozitív tesztek aránya ne érje el az 5%-ot. A 12%-os érték kritikus, és az elégtelen tesztelést jelzi. A WHO azt ajánlja, hogy amennyiben nem elégséges a PCR teszt kapacitás, akkor akár az állatorvosi laborokat is be kell állítani, és/vagy nemzetközi segítséget kell kérni.

Magyarország 2020. október 17-én a heti csúszóátlagban elérte a 12%-ot. A fertőzöttek napi aránya 13,81% volt.[32] Az EU-ban Bulgária után Magyarországon tesztelnek a legkevesebbet. A pozitív tesztek aránya nálunk a legnagyobb egész Európában.[33]

Ez az a pont, ahol nemzetközi segítséget kell kérni!

Ugyancsak október 17-i hír, hogy miközben Magyarország még a járvány kézben tartásához szükséges teszteket sem képes elvégezni, Szlovákia az egész lakosságot le akarja tesztelni.[34] Nem biztos, hogy ennek van értelme, de jól mutatja a két ország egészségügye és kormánya közötti ég és föld különbséget.

Nem azért nem emelkedik a fertőzöttek száma, mert megállt a járvány. Hanem azért, mert elértük a tesztelési kapacitás felső határát.[35]
– Oroszi Beatrix
Október 5-én az elmúlt időszak egyik legalacsonyabb teszt számmal (6424), minden idők legmagasabb pozitív arányával (14%) büszkélkedhet a hazai járványkezelés.
Dr. Kunetz Zsombor MBA Facebook-oldala 2020. október 5-én.

Jegyzetek

  1. A második legrosszabbak vagyunk a világon járványvédekezésben. ezalenyeg.hu (2020. okt. 19.)
  2. Mészáros Juli: Magyar kutatók készítettek elemzést a járvány hazai történetéről és folyamatairól. 444.hu (2020. dec. 4.)
  3. Az agyvérzés szó megtévesztő: az erek elpattanása és a kiömlő vér miatti sejtpusztulás nagyon ritka. Az agyi sejtek általában az oxigénhiány miatt károsodnak, amit az agyi infarktus okoz.
  4. Így fertőződik meg maszk és szellőztetés nélkül a kocsma vagy a fél osztály. index.hu (2020. nov. 9.)
  5. 5,0 5,1 Szlávik: még több ember fog kórházba és intenzív osztályra kerülni. nepszava.hu (2020. okt. 24.)
  6. Ez a három dolog a kulcsa a vírus terjedésének. nepszava.hu (2020. okt. 23.)
  7. Itt a kormányrendelet: kötelező lesz a maszkviselés a szabadtéri gyűlésen és sportrendezvényen. nepszava.hu (2020. okt. 22.)
  8. Botos Tamás: A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője is maszk nélkül szurkolt a Fradi-meccsen. 444.hu (2020. okt. 25.)
  9. Egy új kínai kontaktkutatás szerint a leginkább fertőző időszak a tünetek megjelenése előtti szakasz. qubit.hu (2020. nov. 30.)
  10. 10,0 10,1 „Ha semmiféle szigorítás nem történik, tragédiára kell felkészülni Magyarországon". Falus Ferenc nyilatkozata a Klubrádióban hirklikk.hu (2020. okt. 28.)
  11. Szlávik: Ha két dolgot betartunk, szinte nulla a megfertőződés esélye. hvg.hu (2020. okt. 22.)
  12. Radó Nóra: Mennyire véd a maszk a koronavírus ellen, és melyik a legjobb? qubit.hu (2020. okt. 26.)
  13. 13,0 13,1 13,2 13,3 A cikk 2020. október közepén íródott.
  14. Továbbra sem javasolja a remdesivir alkalmazását a WHO. telex.hu (2020. nov. 20.)
  15. Koronavírus: új fejlemény a remdesivirrel kapcsolatban. www.napi.hu (2020. nov. 24.) Valakit nagyon megkentek a kormányban.
  16. Sarkadi Balázs akadémikus: Tudomány, gyógyítás és újságírás. mta.hu (2020. dec. 2.)
  17. Czinkóczi Sándor: Egy új kutatás szerint a vérplazma sem segít felépülni a koronavírusból. 444.hu (2020. okt. 23.)
  18. Forrás: Facebook/‎Donáth Ferenc‎
  19. Szepesi Anita: Koronavírus: ijesztő figyelmeztetés érkezett a WHO-tól. www.napi.hu (2020. okt. 13.)
  20. Komócsin Sándor: Feladták a svédek, de nem egészen. www.napi.hu (2020. okt. 19.)
  21. 21,0 21,1 Néhány hónap alatt elmúlik a koronavírussal szembeni immunitás. 444.hu (2020. okt. 27.)
  22. Reim Károly: Virológus: akár harmadszor is elkaphatjuk a koronavírust. index.hu (2020. okt. 28.)
  23. Csurgó Dénes: Több újpesti focista is koronavírusos, köztük olyanok, akik már egyszer átestek a fertőzésen. 444.hu (2020. okt. 30.)
  24. Az oltásnak passzív formája is van, amikor más szervezet által előállított ellenanyagot juttatnak az általában csökkent immunrendszerű betegnek.
  25. Szily László: Az OSC-Újbuda pólósa elmesélte, hogy halt meg majdnem a koronavírustól és töltött másfél hetet légeztetőgépen. 444.hu (2020. okt. 14.)
  26. A Pfizer állítja: 90%-os védelmet nyújt a védőoltása a koronavírus ellen. hvg.hu (2020. nov. 9.)
  27. Így tartják -70 fokon a vakcinát. www.szabadeuropa.hu (2020. dec. 4.)
  28. Szász Zsófi: Az AstraZeneca hibája lerombolhatja az oxfordi vakcina hitelét. 444.hu (2020. nov. 26.)
  29. Gabay Balázs: Biztos, hogy a kínai és orosz vakcinára kell rástartolnunk? index.hu (2020. nov. 7.)
  30. Müller Cecília: a lélegeztetőgépre kerülők fele le is kerülhet a gépről. www.napi.hu (2020. okt. 19.)
  31. Szlávik János fontos közlést tett a tömeges tesztelésről. www.napi.hu (2020. nov. 7.)
  32. Szurovecz Illés: Koronavírus: 24 újabb áldozat, közel 1700-an kórházban. 444.hu (2020. okt. 17.)
  33. Olyan keveset tesztelünk, hogy az már torzítja a statisztikát. telex.hu (2020. okt. 19.)
  34. Szurovecz Illés: Két hét múlva a teljes lakosságot letesztelik Szlovákiában. 444.hu (2020. okt. 17.)
  35. Epidemiológusok: Azért nem nő az esetszámunk, mert a tesztkapacitásunk elérte a felső határát. www.napi.hu (2020. okt. 9.)

Forrás

Oltás:

Gyógyszerek:

A vírusról:

Járvány:

Maszk:

További információk