„Fasizmus” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
8. sor: 8. sor:
* saját felsőbbrendűséget hirdető ideológia (Oroszország esetén: „a harmadik Róma”)
* saját felsőbbrendűséget hirdető ideológia (Oroszország esetén: „a harmadik Róma”)
* élettérelmélet, mint a politikai cselekvés indoka (russzkij mir, [[közel-külföld]])
* élettérelmélet, mint a politikai cselekvés indoka (russzkij mir, [[közel-külföld]])

Umberto Eco olasz filozófus 14 pontban foglalta össze a fasiszta állam ismérveit:<ref>[https://www.facebook.com/kupakoipaprika/posts/pfbid02XCggBnQVr3JKRTyHwcX3xnRwVcLWws2LjXmgWVrwsR3Jn7rsbRzrayA8z2vtn9m8l Facebook/Paprika blog] 2026. febr. 19.</ref>
# Hagyománykultusz, visszatérés az aranykorba, a dicső múltba nézés, mindehhez a modernizmus, a liberalizmus és felvilágosodás elvetése szükséges;
# A vallás vagy legalábbis valamilyen okkultista pótlék beemelése a nemzeti politikába;
# A cselekvés kultusza – mindegy, hogy mit lép a politikus, de ne látsszon döntésképtelennek;
# Az egyet nem értés megbélyegzése, az ellenzék általános hazaárulónak minősítése, ezzel a nemzetfogalom kisajátítása;
# Félelmek generálása, általában az idegengyűlölet tudatos erősítése;
# Az ellenzék idegenszívűnek minősítése és minden ellenzéki kísérlet államrenddel szembeni fellépésnek titulálása;
# A külső és belső ellenség szerepének, hatalmának és céljainak felnagyítása, torzítása, amiket általában összeesküvés-elméletekkel oldanak meg, ám a kijelölt ellenség mindig kevés reális veszélyt jelent, különben fennáll a veszély, hogy visszaüt;
# „A küzdelemért él és nem az életért küzd”, a lényeg a háborús hangulat, a mozgósítás, amivel a híveket ugrásra készen lehet tartani;
# „Tömegelitizmus”, azaz populista és elitista egyszerre, élen a Vezérrel;
# Hősiesség kultusza;
# Szexizmus, a fasiszta rendszer hangsúlyozza a „férfiasságát”, miközben a nők szerepe a családra redukálódik;
# Közösségelvűség akár az egyéni szabadságjogok teljes elvetésével, ám a közösség érdekeit egy szűk kör nyilatkoztatja ki;
# A fasiszta rendszer mindig a többség akaratára hivatkozik, minden ellenérvet erővel söpör le az asztalról;
# A parlamentarizmus elvetése, mivel a többség akaratának érvényesítéséhez elegendő egy szűk uralkodó réteg, ami ismeri a tömegigényeket és ki is elégíti azokat.
== Jegyzetek ==
<references/>


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap jelenlegi, 2026. február 20., 11:22-kori változata

Fasizmus2.jpg

A fasizmus kritériumai:

  • totális, a teljes lakosságot ellenőrző titkosszolgálat
  • karizmatikus, leválthatatlan vezető államilag finanszírozott kultusza
  • saját felsőbbrendűséget hirdető ideológia (Oroszország esetén: „a harmadik Róma”)
  • élettérelmélet, mint a politikai cselekvés indoka (russzkij mir, közel-külföld)

Umberto Eco olasz filozófus 14 pontban foglalta össze a fasiszta állam ismérveit:[1]

  1. Hagyománykultusz, visszatérés az aranykorba, a dicső múltba nézés, mindehhez a modernizmus, a liberalizmus és felvilágosodás elvetése szükséges;
  2. A vallás vagy legalábbis valamilyen okkultista pótlék beemelése a nemzeti politikába;
  3. A cselekvés kultusza – mindegy, hogy mit lép a politikus, de ne látsszon döntésképtelennek;
  4. Az egyet nem értés megbélyegzése, az ellenzék általános hazaárulónak minősítése, ezzel a nemzetfogalom kisajátítása;
  5. Félelmek generálása, általában az idegengyűlölet tudatos erősítése;
  6. Az ellenzék idegenszívűnek minősítése és minden ellenzéki kísérlet államrenddel szembeni fellépésnek titulálása;
  7. A külső és belső ellenség szerepének, hatalmának és céljainak felnagyítása, torzítása, amiket általában összeesküvés-elméletekkel oldanak meg, ám a kijelölt ellenség mindig kevés reális veszélyt jelent, különben fennáll a veszély, hogy visszaüt;
  8. „A küzdelemért él és nem az életért küzd”, a lényeg a háborús hangulat, a mozgósítás, amivel a híveket ugrásra készen lehet tartani;
  9. „Tömegelitizmus”, azaz populista és elitista egyszerre, élen a Vezérrel;
  10. Hősiesség kultusza;
  11. Szexizmus, a fasiszta rendszer hangsúlyozza a „férfiasságát”, miközben a nők szerepe a családra redukálódik;
  12. Közösségelvűség akár az egyéni szabadságjogok teljes elvetésével, ám a közösség érdekeit egy szűk kör nyilatkoztatja ki;
  13. A fasiszta rendszer mindig a többség akaratára hivatkozik, minden ellenérvet erővel söpör le az asztalról;
  14. A parlamentarizmus elvetése, mivel a többség akaratának érvényesítéséhez elegendő egy szűk uralkodó réteg, ami ismeri a tömegigényeket és ki is elégíti azokat.

Jegyzetek

  1. Facebook/Paprika blog 2026. febr. 19.

Forrás

Kapcsolódó lapok