Orosz-ukrán háború/Álhírek

Innen: Politika
  • A háború az USA érdeke, mert óriási ukrán földeket és más javakat vásárolt fel.
  • A háborút az USA robbantotta ki, Ukrajna nem is önálló szereplő.

A két álhír között ellentmondás van.

  • Azovsztálnál amerikai tábornok is fogságba esett. (Meg kellett magyarázni, miért tartott olyan sokáig Azovsztál ostroma: az amerikai támogatás miatt.) Minden védő fogságba esett – nem volt köztük amerikai tábornok.

Ukrajna és a nácizmus

Orosz álhír 2014 óta. Az USA nem szokott nácikat támogatni, ilyen országban befektetni (lásd az előző álhíreket). Ráadásul Zelenszkij félig orosz, félig zsidó, és náci országban nem szokott (félig) zsidó elnök lenni. Egyébként sem szokott demokratikus választás lenni (általában semmilyen nincs). Ukrajna előző elnöke és miniszterelnöke is zsidó volt.

2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,[1] aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az odesszai vérengzés 48 halottal.[2] Ez az esemény azóta is orosz hívószó az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).

2014-ben Ukrajnának elvileg 110 ezer fős hadserege volt, de ebből csak kb. 8000 volt hadra fogható. Az oroszok kelet-ukrajnai terjeszkedését a kb. 40 szélsőséges milícia állította meg, akiket 2016-ra besoroztak a hadseregbe vagy a belügy állományába. Ez történt az azovi zászlóaljjal (mára már ezred); ez a 2–3 ezer fős egység a 250 ezer fős ukrán hadseregben, egy 40 milliós országban hivatkozási alap az oroszoknak az ukránok nácizmusára.[3]

Ez az ezred által védett Azovsztál ostrománál odáig ment, hogy az orosz propaganda szerint nácik tartották fogva a gyár alatti alagutakban menedéket kereső civileket.

Az utolsó választáson a két szélsőséges nacionalista párt nem lépte át a parlamenti küszöböt.

Biológiai laborok Ukrajnában

Amit amerikaiak működtetnek, hiszen Ukrajna az ő gyarmatuk. Ezt még Szergej Viktorovics Lavrov orosz külügyminiszter is állította.[4]

Ha az USA-nak titkos laborjai vannak Ukrajnában, akkor nem robbant ki háborút Ukrajna ellen. Sokáig azt terjesztették, hogy az Azovsztált azért védik annyira az ukránok, mert alatta titkos labor van. Aztán Azovsztál elesett, és labor sehol. A terjesztő csatornák nem módosították a híreket, hanem átváltottak más álhírekre.

Az USA tényleg fizetett a Szovjetunió vegyifegyver-laborjaiban dolgozóknak, hogy ne adják el a tudásukat másnak. Ezeket a laborokat átalakították békés célokra: oltásokat, állatgyógyszereket fejlesztenek bennük.

Orosz hírforrások

A Szputnyik a Россия сегодня médiakonglomerátumhoz tartozó tévécsatorna. Az ügynökséget Putyin alapította 2013 decemberében elnöki rendelettel. Az alapító okiratában az van, hogy a feladata Oroszország állami politikájának képviselete külföldön.

Vagyis ez nem hírügynökség.

Ugyanehhez az ügynökséghez tartozik a РИА Новости és az ukrajna.ru.

Az ARTI nem ehhez az ügynökséghez tartozik, viszont a vezérigazgató azonos a Szputnyikéval.

A Krím mindig Oroszország része volt

A XVIII. század végétől volt Oroszország része.

A Szovjetunióban 15 SZSZK volt. A Krím az Orosz Föderációhoz tartozott 1954-ig, a Perejaszlavi szerződés 300. évfordulójáig. Az oroszok ezt a szerződést úgy tekintik, hogy Ukrajna ekkor csatlakozott Oroszországhoz. 1954-ben a Krímet átsorolják Ukrajnához.

A Szovjetunió felbomlásakor a tagköztársasági határok váltak országhatárokká (uti possidetis), és ezt Oroszország is elismerte:

  1. Belavezsai Megállapodás és az Alma-atai megállapodás 1991.
  2. Budapesti memorandum 1994. – Ukrajna lemondott az atomfegyvereiről, cserébe a biztonságát garantálta[5] az USA, Nagy-Britannia és Oroszország. Oroszország elismerte Ukrajna határait a meglevő határok mentén.
  3. 1997-ben Oroszország és Ukrajna rendezi az orosz flotta helyzetét, ami a Krímben állomásozott, és ebben a szerződésben is szerepel, hogy Oroszország nem kérdőjelezi meg Ukrajna határait.
  4. 1997: orosz-ukrán barátsági szerződés a határok elismerésével
  5. 2003: delimitációs szerződés a Krím és Oroszország között
  6. 2010: az 1997-es flottaszerződés meghosszabbítása

1991-ben a Dombaszban és a Krímben népszavazást tartottak a terület hovatartozásáról. Az orosz többségű Krím 54%-ban akart Ukrajnához csatlakozni.[6]

A krími népszavazást 2014 májusára tervezték, aztán előrehozták áprilisra majd márciusra, lerövidítve a kampányt, és az Ukrajnához tartozás mellett nem volt szabad kampányolni. Az ukrán törvények egyébként is tiltották a helyi népszavazást területi hovatartozásról. Ez a népszavazás minden volt, csak nem a nép döntése.

Az első komoly szankciókat Oroszország ellen nem a Krím elfoglalása, hanem a maláj gép lelövése miatt vezették be, amit szakadárok csináltak a Dombaszból, oroszoktól kapott légelhárító rakétával, hibás célbeazonosítás miatt.[7]

Ukrajnát nem jegyezték be az ENSZ-ben

„Ukrajna 1991.12.25. óta NEM jegyezte be határait. Ukrajna határainak szuverén államként történő nyilvántartásba vétele nem történt meg az ENSZ-ben.”[8]

A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.[9]

Ukrajna 1945 óta az ENSZ tagja, márpedig az ENSZ-nek csak államok lehetnek a tagjai. Ukrajna bejegyezte a nevének megváltozását: 1991. augusztus 24-én az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság neve Ukrajnára változott.[10] Oroszország több nemzetközi szerződésben elismerte a létezését (lásd fenn).

Jegyzetek

  1. 2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től Petro Porosenko Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.
  2. Balogh Gábor: Megúszhatják az odesszai mészárlás felelősei. alfahir.hu (2015. jan. 22.)
  3. Mazsolázgatás, más szóval hamis általánosítás.
  4. Kolozsi Ádám: Fact-check: a Kreml szerint az amerikaiak oroszokra targetált biológiai fegyvert fejlesztenek. telex.hu (2022. márc. 11.)
  5. A biztonsági garancia azt jelenti, hogy a garantáló nem támadja meg, de nem jelenti azt, hogy harcba száll érte, ha más megtámadja.
  6. Lamm Vanda: Az ukrajnai háború és várható következményei. YouTube (2022. nov. 23.) (videó) 1:55:00.
  7. 2014. július 17-én Pervomajszk település mellől, orosz gyártmányú, Buk típusú légvédelmi rendszer rakétájával.
  8. Facebook/Karácsonyi Kornel Tamás 2022. június 2.
  9. YouTube-videó. Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése YouTube (2022. nov. 20.) (videó)
  10. Ukraine ENSZ, 1991. augusztus 24.

Forrás

Kapcsolódó lapok