„Hadsereg” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(55 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát ({{vél|?}}), Horvátországot és Szlovákiát.
  
A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát ({{vél|?}}), Horvátországot és Szlovákiát.
   
  +
A magyar hadsereg belföldön is korlátok nélkül bevethető akár a rendőrség helyett is.<ref>[https://www.facebook.com/watch/?v=1359231764969670 Bárándy Péter] (videó)</ref>
  +
  +
== Adatok ==
  +
A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/megtudtuk-miert-beszelt-az-uj-vezerkari-fonok-szittya-gondolkodasmodrol/32401771.html|tit=Megtudtuk, miért beszélt az új vezérkari főnök „szittya gondolkodásmódról”|aut=Kósa András|date=2023-05-09}}</ref> Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.
  +
  +
Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.
  +
  +
== Háborús készülődés ==
  +
{{idézet|Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette, és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük…Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő, az ötödik trianoni nemzedéknek kell megvívnia. A végső lépéseket nekik kell megtenniük.<ref>[https://2015-2022.miniszterelnok.hu/orban-viktor-unnepi-beszede-4/ Orbán Viktor ünnepi beszéde] 2020. június 6. Sátoraljaújhely</ref><ref>[https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/posts/pfbid037CRWp7Sr8Kg8rU5pU2tUv6ooNQP7URYBfc9HatLht3rCpWjhH8PSdU5sShvugzVYl Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei] 2025. máj. 12.</ref>|Orbán Viktor, Sátoraljaújhely, 2020 június 6.}}
  +
  +
2023 áprilisában egy Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen a hadügyminiszter a kormányban arról beszélt, hogy vége a békepolitikának, a háborús készülődés 0. fázisában vagyunk. Ez a társadalom és az ország felkészítése a háborúra, továbbá titkos és nyílt akciók mind diplomáciai, mind gazdasági, mind az információs befolyásolás terén.<ref>[https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid02ub2phXC6SXA26kw4wBSaBkSzoWJ8NA3yrXz8sm1MgdXyqB7gzG2fCj5NGkZuhUkul&id=61563364696931 Facebook/Dr. Ruszin-Szendi Romulusz] 2025. máj.9.</ref> Mindezek ellenére folytatódik a kormányzati békepropaganda.
  +
  +
== Balkán ==
  +
Magyarország 2024 elején 26 – még a rendszerváltás idejéből származó – páncélozott személyszállító járművet adott el Szerbiának.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20240125_26_harckocsit_vasarolt_Szerbia_Magyarorszagtol|tit=26 páncélozott harcjárművet vásárolt Szerbia Magyarországtól|date=2024-01-25}}</ref>
  +
  +
2024 márciusában Magyar Levente külügyminiszter-helyettes arról beszélt Boszniában, hogy Magyarország beavatkozik a bosznia-hercegovinai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne ott sor.<ref>[https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/pfbid0KPnABEfS3DsGMttHn8XVTDmKKSJv9XnL6B1je1p5DbHkvv81JeJL4wuxrSnEewTHl Facebook/Hadházy Ákos] 2025. ápr. 27.</ref><ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3271035_magyar-levente-belugyi-beavatkozas-bosznia-hercegovina-nagykovet-bekeretes|tit=Szijjártó Péter helyettese miatt Bosznia-Hercegovinában bekérették a magyar nagykövetet|subtit=Bosnyák politikai vezetők nyílt fenyegetésként értékelték Magyar Levente külügyi államtitkár kijelentéseit|date=2025-03-04|misc=Süti kell}}</ref> Korábban kiképzés címén 70 TEK-es ment Bosznia-Hercegovinába, amikor Dodik szerb vezetőt börtönbüntetésre ítélték, mert ki akart válni Boszniából. Eközben az EUFOR békefenntartó misszió keretében magyar egységek is tartózkodnak Boszniában. Bosznia ezek kivonását kezdeményezte, mivel nem pártatlanok.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/kulfold/2025/03/06/bosznia-hercegovina-orban-dodik-oroszok-konfliktus-beavatkozas-eufor-geopolitika|tit=Orbánék annyit kavartak Boszniában, hogy az ország vezetéséből azt szeretnék, ha a magyar katonák elmennének onnan|aut=Dezső András|date=2025-03-06}}</ref>
  +
  +
== Ukrajna ==
  +
[[Fájl:Hosszú asztal.jpg|bélyegkép|jobbra|Orbán békemissziója 2022. február 1-jén. A sikeres misszió után 3 héttel kitört a háború.]]
  +
{{lásd még|Kárpátalja}}
  +
  +
2022 februárjában, az oroszok ukrajnai agressziója előtt pár nappal katonai konvojok indultak a magyar–ukrán határra.<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/pp/2022/02/24/teljes-invazio-indult-ukrajna-ellen-percrol-percre/tankokat-es-mas-katonai-jarmuveket-szallitanak-az-m3-as-autopalyan-kelet-fele/|tit=Tankokat és más katonai járműveket szállítanak az M3-as autópályán kelet felé|aut=Szadai Levente|date=2022-02-24}}</ref> {{vél|Könnyen lehet, hogy Kárpátalja megszállására készültek volna, ha az orosz agresszió sikeres.}}
  +
  +
2022. február 1-jén Orbán Moszkvában járt, ahol Putyinnal többek között biztonsági kérdésekről tárgyalt. A küldetést békemissziónak nevezte.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/02/04/orban-viktor-meg-mindig-csodalkozik-milyen-hosszu-volt-kedden-vlagyimir-putyin-asztala|tit=Orbán Viktor még mindig csodálkozik, milyen hosszú volt kedden Vlagyimir Putyin asztala|aut=Czinkóczi Sándor|date=2022-02-04}}</ref> {{vél|Bár Orbán itthon úgy nyilatkozott, hogy nincs háborús veszély, könnyen lehet, hogy a közelgő Ukrajna elleni háborúról, ezen belül Kárpátalja magyar megszállásáról is tárgyaltak.}}
  +
  +
2025 májusában Ukrajnában letartóztatták a magyar katonai titkosszolgálat két ügynökét, akik 2024 szeptemberétől kémkedtek a kárpátaljai régió katonai biztonságáról, és gyenge pontokat kerestek a régió földi és légvédelmében. Ezenkívül az ügynökök feladata volt, hogy megismerjék a helyi lakosok véleményét, különösen azt, hogyan reagálnának, ha magyar csapatok lépnének be a régióba<ref>{{CitWeb|url=https://hang.hu/kulfold/ukrajna-kemtevekenyseg-176066|tit=Ukrán Biztonsági Szolgálat: magyar kémeket fogtak el Ukrajnában|date=2025-05-09}}</ref> {{vél|állítólag békefenntartó egységek tagjaiként, de a békefenntartásban csak a konfliktusban pártatlan országok vehetnek részt}}. A légirőről az adatgyűjtés csak az oroszok érdekét szolgálhatja, hiszen Magyarország nem akarja bombázni Kárpátalját.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2025/05/12/racz-andras-szerint-egyetlen-logikus-magyarazat-van-arra-miert-gyujtott-a-magyar-hirszerzes-informaciokat-az-ukran-legvedelemrol|tit=Rácz András szerint egyetlen logikus magyarázat van arra, miért gyűjtött a magyar hírszerzés információkat az ukrán légvédelemről|aut=Windisch Judit|date=2025-05-12}}</ref>
  +
  +
== Hadseregfejlesztés ==
 
Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.
  
Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.
  +
  +
A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát. Ráadásul 2020. április óta leszerelési tilalom van a különböző veszélyhelyzetek miatt.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/12/tovabbra-is-akaratuk-ellenere-kell-katonanak-maradniuk-sokaknak-a-magyar-honvedsegben|tit=Sokaknak továbbra is akaratuk ellenére kell katonának maradniuk a Magyar Honvédségben|aut=Kaufmann Balázs|date=2022-09-12}}</ref>
  +
  +
2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/27/felmentettek-ruszin-szendi-romulusz-altabornagyot-a-magyar-honvedseg-parancsnokat|tit=Felmentették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát|aut=Benics Márk|date=2023-04-27}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/27/a-honvedelmi-miniszterium-tagadja-hogy-a-magyar-legteret-hasznaljak-az-ukrajnaba-tarto-katonai-gepek-pedig-video-van-rola-hogy-de|tit=A Honvédelmi Minisztérium tagadja, hogy a magyar légteret használják az Ukrajnába tartó katonai gépek, pedig videó van róla, hogy de|aut=Benics Márk|date=2023-04-27}}</ref>
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://b1.hvgblog.hu/2023/03/22/most-akkor-ki-is-epitette-le-modszeresen-a-honvedseget/|tit=Most akkor ki is építette le módszeresen a Honvédséget?|date=2023-03-22}}}}
  +
A [[NATO]] elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.
  +
  +
A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):
  +
[[Fájl:Honvédelmi költségvetés00-20.png|none]]
  +
  +
2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2024/07/31/nemcsak-a-honvedelmi-miniszterium-kommunikalt-furcsan-a-magyar-lynx-harckocsikrol-tenyleg-gond-lehetett-a-gyartassal|tit=Nemcsak a honvédelmi minisztérium kommunikált furcsán a magyar Lynx harcjárműről, tényleg gond lehetett a gyártással|aut=Székely Sarolta|date=2024-07-31|misc=Kétszer közölték az első Lynx átadását fél év különbséggel. A hadiiparban sincs fejlesztés, csak összeszerelés}}</ref>
  +
  +
== XXI. századi háborúk ==
  +
A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.
  +
  +
Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.
  +
  +
A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.
  +
  +
A XXI. században megjelent a <dfn>hibrid hadviselés</dfn>, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.
  +
  +
A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
   
 
== Forrás ==
  
== Forrás ==
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2025/05/08/magyar-peter-bizonyitek-oszodi-beszed-beke-fidesz-ruszin-szendi-romulusz|tit=A honvédelmi miniszter arról beszél Magyar Péter hangfelvételén, hogy szakítanak az eddigi béketevékenységgel|aut=Cseke Balázs|date=2025-05-08|misc=Vagyis 2023. április óta hazugság volt a békepolitika}}
  +
* Dr. Ruszin-Szendi Romulusz [https://www.facebook.com/groups/dezsi.hu/?multi_permalinks=3596971943768167%2C3596968863768475&notif_id=1742834204830001&notif_t=group_activity&ref=notif Tragédia a Magyar Honvédség kiképző bázisán] 2025. márc. 24.
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/12/23/honvedelmi-miniszter-elkeszult-elso-magyar-gyartasu-lynx/|tit=A honvédelmi miniszter bejelentette: elkészült az első magyar gyártású Lynx|aut=Spirk József|date=2023-12-23}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/01/26/elvetelt-haderoreform|tit=Elvetélt haderőreform|date=2023-01-26}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2022/03/19/titkos-megallapodasrol-ukrajna-felosztasarol-irnak-lengyelorszagban|tit=Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban|aut=Magyari Péter|date=2022-03-19|misc=Kárpátalja visszacsatolása Magyarországhoz. Süti kell.}}
 
* {{CitWeb|url=https://168ora.hu/itthon/kontroll-nelkul-191889|tit=Kontroll nélkül – A mi rendszerünk a NATO-ban hungarikum|aut=BARÁT JÓZSEF|date=2020-09-24|misc=Interjú Szenes Zoltán volt vezérkari főnökökkel, aki a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora}}
  
* {{CitWeb|url=https://168ora.hu/itthon/kontroll-nelkul-191889|tit=Kontroll nélkül – A mi rendszerünk a NATO-ban hungarikum|aut=BARÁT JÓZSEF|date=2020-09-24|misc=Interjú Szenes Zoltán volt vezérkari főnökökkel, aki a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora}}
  +
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3102614_magyarorszag-megvasarolja-izrael-radarrendszeret|tit=Magyarország megvásárolja Izrael radarrendszerét|date=2020-12-13}}
  +
  +
Más országok hadseregei
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/03/29/mostanra-nem-kina-hanem-oroszorszag-adja-el-a-legtobb-fegyvert-a-szubszaharai-tersegben|tit=Mostanra nem Kína, hanem Oroszország adja el a legtöbb fegyvert a szubszaharai térségben|aut=Szurovecz Illés|misc=Oroszország 26%, Kína 18%, Franciaország 8%, USA 5%|date=2023-03-29}}
  +
  +
Fegyverek
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2023/07/20/magyarorszag-tobb-szaz-millio-euro-ertekben-vesz-kamikaze-dronokat-a-rheinmetalltol|tit=Magyarország több százmillió euróért vesz kamikaze drónokat a Rheinmetalltól|aut=Pál Tamás|date=2023-07-20}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/17/eltunt-kalasnyikov-loszergyarto-karterites/|tit=Kormányzati szervezetnél nyomoznak a Kalasnyikov-lőszereket gyártó, eltűnt gépsor után|aut=Vitéz F. Ibolya|date=2023-04-17}}
  +
  +
Egyéb
  +
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230412/egy-fuggetlen-es-demokratikus-ukrajna-biztonsagerosito-tenyezo-magyarorszag-szamara/|tit=Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára|aut=Gyarmati István|date=2023-04-12|misc=A XXI. századi hadviselés}}
  +
  +
== Kapcsolódó lapok ==
  +
* [[Szuverenitásvédelmi Hivatal]]
  +
  +
[[Kategória: Honvédelem]]

A lap jelenlegi, 2025. május 15., 22:52-kori változata

A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.

A magyar hadsereg belföldön is korlátok nélkül bevethető akár a rendőrség helyett is.[1]

Adatok

A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.[2] Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.

Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.

Háborús készülődés

„ Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette, és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük…Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő, az ötödik trianoni nemzedéknek kell megvívnia. A végső lépéseket nekik kell megtenniük.[3][4] ”
– Orbán Viktor, Sátoraljaújhely, 2020 június 6.

2023 áprilisában egy Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen a hadügyminiszter a kormányban arról beszélt, hogy vége a békepolitikának, a háborús készülődés 0. fázisában vagyunk. Ez a társadalom és az ország felkészítése a háborúra, továbbá titkos és nyílt akciók mind diplomáciai, mind gazdasági, mind az információs befolyásolás terén.[5] Mindezek ellenére folytatódik a kormányzati békepropaganda.

Balkán

Magyarország 2024 elején 26 – még a rendszerváltás idejéből származó – páncélozott személyszállító járművet adott el Szerbiának.[6]

2024 márciusában Magyar Levente külügyminiszter-helyettes arról beszélt Boszniában, hogy Magyarország beavatkozik a bosznia-hercegovinai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne ott sor.[7][8] Korábban kiképzés címén 70 TEK-es ment Bosznia-Hercegovinába, amikor Dodik szerb vezetőt börtönbüntetésre ítélték, mert ki akart válni Boszniából. Eközben az EUFOR békefenntartó misszió keretében magyar egységek is tartózkodnak Boszniában. Bosznia ezek kivonását kezdeményezte, mivel nem pártatlanok.[9]

Ukrajna

Orbán békemissziója 2022. február 1-jén. A sikeres misszió után 3 héttel kitört a háború.
Searchtool right.svgLásd még: Kárpátalja

2022 februárjában, az oroszok ukrajnai agressziója előtt pár nappal katonai konvojok indultak a magyar–ukrán határra.[10] Könnyen lehet, hogy Kárpátalja megszállására készültek volna, ha az orosz agresszió sikeres.

2022. február 1-jén Orbán Moszkvában járt, ahol Putyinnal többek között biztonsági kérdésekről tárgyalt. A küldetést békemissziónak nevezte.[11] Bár Orbán itthon úgy nyilatkozott, hogy nincs háborús veszély, könnyen lehet, hogy a közelgő Ukrajna elleni háborúról, ezen belül Kárpátalja magyar megszállásáról is tárgyaltak.

2025 májusában Ukrajnában letartóztatták a magyar katonai titkosszolgálat két ügynökét, akik 2024 szeptemberétől kémkedtek a kárpátaljai régió katonai biztonságáról, és gyenge pontokat kerestek a régió földi és légvédelmében. Ezenkívül az ügynökök feladata volt, hogy megismerjék a helyi lakosok véleményét, különösen azt, hogyan reagálnának, ha magyar csapatok lépnének be a régióba[12] állítólag békefenntartó egységek tagjaiként, de a békefenntartásban csak a konfliktusban pártatlan országok vehetnek részt. A légirőről az adatgyűjtés csak az oroszok érdekét szolgálhatja, hiszen Magyarország nem akarja bombázni Kárpátalját.[13]

Hadseregfejlesztés

Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.

A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát. Ráadásul 2020. április óta leszerelési tilalom van a különböző veszélyhelyzetek miatt.[14]

2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.[15][16]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Most akkor ki is építette le módszeresen a Honvédséget? b1.hvgblog.hu (2023. márc. 22.)

A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.

A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):

Honvédelmi költségvetés00-20.png

2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.[17]

XXI. századi háborúk

A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.

Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.

A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.

A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.

A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.

Jegyzetek

  1. ↑ Bárándy Péter (videó)
  2. ↑ Kósa András: Megtudtuk, miért beszélt az új vezérkari főnök „szittya gondolkodásmódról”. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 9.)
  3. ↑ Orbán Viktor ünnepi beszéde 2020. június 6. Sátoraljaújhely
  4. ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2025. máj. 12.
  5. ↑ Facebook/Dr. Ruszin-Szendi Romulusz 2025. máj.9.
  6. ↑ 26 páncélozott harcjárművet vásárolt Szerbia Magyarországtól. hvg.hu (2024. jan. 25.)
  7. ↑ Facebook/Hadházy Ákos 2025. ápr. 27.
  8. ↑ Szijjártó Péter helyettese miatt Bosznia-Hercegovinában bekérették a magyar nagykövetet: Bosnyák politikai vezetők nyílt fenyegetésként értékelték Magyar Levente külügyi államtitkár kijelentéseit. nepszava.hu (2025. márc. 4.) Süti kell.
  9. ↑ Dezső András: Orbánék annyit kavartak Boszniában, hogy az ország vezetéséből azt szeretnék, ha a magyar katonák elmennének onnan. telex.hu (2025. márc. 6.)
  10. ↑ Szadai Levente: Tankokat és más katonai járműveket szállítanak az M3-as autópályán kelet felé. merce.hu (2022. feb. 24.)
  11. ↑ Czinkóczi Sándor: Orbán Viktor még mindig csodálkozik, milyen hosszú volt kedden Vlagyimir Putyin asztala. 444.hu (2022. feb. 4.)
  12. ↑ Ukrán Biztonsági Szolgálat: magyar kémeket fogtak el Ukrajnában. hang.hu (2025. máj. 9.)
  13. ↑ Windisch Judit: Rácz András szerint egyetlen logikus magyarázat van arra, miért gyűjtött a magyar hírszerzés információkat az ukrán légvédelemről. 444.hu (2025. máj. 12.)
  14. ↑ Kaufmann Balázs: Sokaknak továbbra is akaratuk ellenére kell katonának maradniuk a Magyar Honvédségben. 444.hu (2022. szept. 12.)
  15. ↑ Benics Márk: Felmentették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát. 444.hu (2023. ápr. 27.)
  16. ↑ Benics Márk: A Honvédelmi Minisztérium tagadja, hogy a magyar légteret használják az Ukrajnába tartó katonai gépek, pedig videó van róla, hogy de. 444.hu (2023. ápr. 27.)
  17. ↑ Székely Sarolta: Nemcsak a honvédelmi minisztérium kommunikált furcsán a magyar Lynx harcjárműről, tényleg gond lehetett a gyártással. 444.hu (2024. júl. 31.) Kétszer közölték az első Lynx átadását fél év különbséggel. A hadiiparban sincs fejlesztés, csak összeszerelés.

Forrás

Más országok hadseregei

Fegyverek

Egyéb

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Hadsereg&oldid=35089”