„Hadsereg” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(23 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
   
 
Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.
 
Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.
  +
  +
A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát. Ráadásul 2020. április óta leszerelési tilalom van a különböző veszélyhelyzetek miatt.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/12/tovabbra-is-akaratuk-ellenere-kell-katonanak-maradniuk-sokaknak-a-magyar-honvedsegben|tit=Sokaknak továbbra is akaratuk ellenére kell katonának maradniuk a Magyar Honvédségben|aut=Kaufmann Balázs|date=2022-09-12}}</ref>
  +
  +
2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/27/felmentettek-ruszin-szendi-romulusz-altabornagyot-a-magyar-honvedseg-parancsnokat|tit=Felmentették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát|aut=Benics Márk|date=2023-04-27}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/27/a-honvedelmi-miniszterium-tagadja-hogy-a-magyar-legteret-hasznaljak-az-ukrajnaba-tarto-katonai-gepek-pedig-video-van-rola-hogy-de|tit=A Honvédelmi Minisztérium tagadja, hogy a magyar légteret használják az Ukrajnába tartó katonai gépek, pedig videó van róla, hogy de|aut=Benics Márk|date=2023-04-27}}</ref>
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://b1.hvgblog.hu/2023/03/22/most-akkor-ki-is-epitette-le-modszeresen-a-honvedseget/|tit=Most akkor ki is építette le módszeresen a Honvédséget?|date=2023-03-22}}}}
  +
A [[NATO]] elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.
  +
  +
A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):
  +
[[Fájl:Honvédelmi költségvetés00-20.png|none]]
  +
  +
2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2024/07/31/nemcsak-a-honvedelmi-miniszterium-kommunikalt-furcsan-a-magyar-lynx-harckocsikrol-tenyleg-gond-lehetett-a-gyartassal|tit=Nemcsak a honvédelmi minisztérium kommunikált furcsán a magyar Lynx harcjárműről, tényleg gond lehetett a gyártással|aut=Székely Sarolta|date=2024-07-31|misc=Kétszer közölték az első Lynx átadását fél év különbséggel. A hadiiparban sincs fejlesztés, csak összeszerelés}}</ref>
  +
  +
== Adatok ==
  +
A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/megtudtuk-miert-beszelt-az-uj-vezerkari-fonok-szittya-gondolkodasmodrol/32401771.html|tit=Megtudtuk, miért beszélt az új vezérkari főnök „szittya gondolkodásmódról”|aut=Kósa András|date=2023-05-09}}</ref> Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.
  +
  +
Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.
  +
  +
== XXI. századi háborúk ==
  +
A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.
  +
  +
Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.
  +
  +
A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.
  +
  +
A XXI. században megjelent a <dfn>hibrid hadviselés</dfn>, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.
  +
  +
A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2023/12/23/honvedelmi-miniszter-elkeszult-elso-magyar-gyartasu-lynx/|tit=A honvédelmi miniszter bejelentette: elkészült az első magyar gyártású Lynx|aut=Spirk József|date=2023-12-23}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/01/26/elvetelt-haderoreform|tit=Elvetélt haderőreform|date=2023-01-26}}
 
* {{CitWeb|url=https://168ora.hu/itthon/kontroll-nelkul-191889|tit=Kontroll nélkül – A mi rendszerünk a NATO-ban hungarikum|aut=BARÁT JÓZSEF|date=2020-09-24|misc=Interjú Szenes Zoltán volt vezérkari főnökökkel, aki a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora}}
 
* {{CitWeb|url=https://168ora.hu/itthon/kontroll-nelkul-191889|tit=Kontroll nélkül – A mi rendszerünk a NATO-ban hungarikum|aut=BARÁT JÓZSEF|date=2020-09-24|misc=Interjú Szenes Zoltán volt vezérkari főnökökkel, aki a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora}}
  +
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3102614_magyarorszag-megvasarolja-izrael-radarrendszeret|tit=Magyarország megvásárolja Izrael radarrendszerét|date=2020-12-13}}
  +
  +
Más országok hadseregei
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2023/03/29/mostanra-nem-kina-hanem-oroszorszag-adja-el-a-legtobb-fegyvert-a-szubszaharai-tersegben|tit=Mostanra nem Kína, hanem Oroszország adja el a legtöbb fegyvert a szubszaharai térségben|aut=Szurovecz Illés|misc=Oroszország 26%, Kína 18%, Franciaország 8%, USA 5%|date=2023-03-29}}
  +
  +
Fegyverek
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2023/07/20/magyarorszag-tobb-szaz-millio-euro-ertekben-vesz-kamikaze-dronokat-a-rheinmetalltol|tit=Magyarország több százmillió euróért vesz kamikaze drónokat a Rheinmetalltól|aut=Pál Tamás|date=2023-07-20}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/17/eltunt-kalasnyikov-loszergyarto-karterites/|tit=Kormányzati szervezetnél nyomoznak a Kalasnyikov-lőszereket gyártó, eltűnt gépsor után|aut=Vitéz F. Ibolya|date=2023-04-17}}
  +
  +
Egyéb
  +
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230412/egy-fuggetlen-es-demokratikus-ukrajna-biztonsagerosito-tenyezo-magyarorszag-szamara/|tit=Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára|aut=Gyarmati István|date=2023-04-12|misc=A XXI. századi hadviselés}}
  +
  +
[[Kategória: Honvédelem]]

A lap jelenlegi, 2024. október 22., 20:12-kori változata

A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.

Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.

A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát. Ráadásul 2020. április óta leszerelési tilalom van a különböző veszélyhelyzetek miatt.[1]

2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.[2][3]

A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.

A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):

Honvédelmi költségvetés00-20.png

2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.[4]

Adatok

A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.[5] Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.

Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.

XXI. századi háborúk

A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.

Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.

A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.

A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.

A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.

Jegyzetek

Forrás

Más országok hadseregei

Fegyverek

Egyéb