NATO

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A NATO zászlaja. Forrás: Wikipédia

A NATO katonai védelmi szövetség: addig nem cselekszik, amíg valamelyik tagországot nem éri támadás. A NATO soha senkit nem támadott meg (az USA igen). Azért jött létre, mert a két világháború kapcsán kiderült, hogy a kétoldalú megállapodások nem adnak biztonságot. A szövetségnek nincs önálló hadserege: a tagországok hadseregeiből áll. 2023. április 4-től Finnországgal együtt 31 tagja van.[1]

A szövetség azzal az előnnyel jár, hogy a tagország nem kell minden katonai képességgel rendelkezzék, elég néhánnyal.

Az EBESZ 1999-es Isztambuli Chartája felhatalmazza a tagországokat, hogy szabadon válasszák meg a szövetségi szerződéseiket.

A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.[2]

1999-ben a már akkor is mérhetetlenül kicsi Munkáspárt orosz támogatással csináltak NATO-ellenes népszavazási kampányt.[3]

A NATO és Oroszország szárazföldi határai[4]
Ország Hossz
(km)
Norvégia 195,7
Észtország 294,0
Lettország 214,0
Litvánia 297,1
Lengyelország 232,0
Összesen 1235,8
Finnország 1340,0

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása

Törökország és Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, ezért ők az USA-val kétoldali szerződést fognak kötni.[5] Vagyis nem kapunk tőlük segítséget, ha bennünket támadnak meg. A háború egyéves évfordulóján a fidesz-frakcióban ellenállás volt mindkét országgal szemben, ezért parlamenti delegáció utazik Svédországba és Finnországba, kivizsgálni az ottani helyzetet.[6] Játsszák az eszüket.

A finn parlament elnöke nem lát összefüggést a NATO-folyamat és Magyarország uniós forrásainak befagyasztása között. Vagyis az egész cirkusz arra való, hogy megkapjuk az EU-pénzeket. Másrészt a delegációt nem parlamenti, hanem fidesz-küldöttségnek tartja, mivel ellenzéki tagja nincs.[7] Azt nyilatkozta, hogy a magyar fél nem kötötte a csatlakozást más ügyekhez, és nem támasztottak semmilyen feltételt a ratifikáláshoz. A finn politikusok Magyarországra vonatkozó kijelentéseit a szabad véleménnyilvánítás jogának tartja.[8]

Svédország ellen az az ürügy, hogy 3 jelenlegi miniszter, köztük a miniszterelnök 2021–22-ben még ellenzékből rosszat mert írni Magyarország EU-szerepléséről.[9]

2023. március 27-én az Országgyűlés megszavazta Finnország NATO-csatlakozását a Mi Hazánk hat képviselőjének ellenszavazatával.[10] Március 30-án a török parlamenti is elfogadta. Most a törökök utolsó csatlósai vagyunk.

Svédország

Svédország a 2023 júliusában Litvániában tartott NATO-csúcson szeretett volna a NATO-hoz csatlakozni. Addig is engedélyezte a NATO-csapatok svédországi állomásozását.

Gulyás Gergely és Németh Zsolt egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, van-e együttműködés a magyar és török kormány között az ügyben. A kormány korábbi nyilatkozatai önmagukban is önellentmondásosak.[11]

Az ellenzék 2023. július 31-re rendkívüli parlamenti ülést hívott össze a svéd NATO-csatlakozás megszavazására, de a fidesz nem ment el. Másnap az USA korlátozta a magyarok vízummentességét az USA-ban.[12] Ez évek óta vitatéma, mert az USA szerint az egyszerűsített magyar állampolgársággal meg lehet kerülni a vízum megadásához szükséges biztonsági szabályokat. Az időpont viszont valószínűleg nem véletlen.[13] Törökország 2024. január 23-án elfogadta Svédország NATO-csatlakozását,[14] így Magyarország maradt az utolsó, bár Szijjártó ennek az ellenkezőjét ígérte. Azóta viszont újabb és újabb ürügyeket keres a csatlakozás gátlására.[15]

Orbán levelet írt a svéd miniszterelnöknek, és meghívta Budapestre az ügy megtárgyalására, de ő nem jön. Orbán a saját fontosságát akarja fitogtatni. A NATO főtitkára ismét felszólította Magyarországot a ratifikálásra.

A vita végül 2024. február végén zárult le: a svéd miniszterelnök eljött Budapestre szerződést kötni 4 új Gripen beszerzésére, a parlament pedig napirendre vette a NATO-csatlakozásuk ratifikálását.[16] A parlament február 26-án elfogadta, Sulyok Tamás március 5-én aláírta a ratifikációt.[17]

Utóbb derült ki, hogy Orbán a svéd EU-elnökség ideje alatt szerette volna elérni, hogy a Tanács tűzze napirendre a 7-es cikkely szerinti eljárást (így szerette volna lezárni azt), de a svédek erre nem voltak hajlandóak.[18]

A NATO és Oroszország

A Kreml 2021-ben közölte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása piros vonal lenne, és bár Ukrajna nem csatlakozott a szövetséghez, Oroszország mégis lerohanta az országot.

A NATO kötelező érvényű biztonsági intézkedéseket tervez Ukrajna megsegítésére, az USA–Izrael szerződésekhez hasonlóan. A tervek szerint a garanciák Ukrajna NATO-csatlakozásáig érvényben maradnak.[19]

2023. januárban a NATO főtitkára bejelentette, hogy a szervezet felkészül az Oroszországgal való közvetlen összecsapásra. Valamennyi Oroszországgal határos NATO-országba (az újonnan csatlakozott Finnországot is beleértve) egy zászlóaljnyi (max. 1000 fős) erőt fog állandóan állomásoztatni, és több tízezer (akár 300 ezer) fős tartalékot állít össze, hogy szükség esetén rövid időn belül segítséget tudjanak nyújtani a csapatoknak. A NATO európai főparancsnoka egyúttal az USA európai erőinek főparancsnoka, aki a két katonai szervezet tevékenységét integrálja, ahogy annak idején a hidegháborúban volt.

Április 22-én a NATO két hónapig tartó hadgyakorlatot tart 25000 NATO-katona részvételével (kb. a harmaduk amerikai). Ezt a NATO valaha volt legnagyobb légi gyakorlata követi.

A NATO meg akarja mutatni Oroszországnak, hogy nem riasztják el a nukleáris fenyegetések.


Az USA-nak 6 európai NATO-országban vannak harcászati atomtöltetei (max 12 kt): Belgium, Hollandia, Németország, Olaszországban 2, Törökország, ezek gravitációs bombák.

Lengyelországban és Romániában ballisztikus rakéták lelövésére képes amerikai rendszerek vannak.[20]


Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.[21]
Olaf Scholz

Lengyelország szorgalmazza az 1997-ben kötött NATO–Oroszország szerződés felmondását, mert Oroszország számos pontját megszegte.[22]

Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – megismételte a 2021-es szerződéstervezetét (lásd alább).

Oroszország 2021-es szerződéstervezete

Oroszország 3 dolgot javasolt:

  1. nem lehet több NATO-bővítés
  2. határai közelében nem történhet rakétatelepítés
  3. a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.

Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy az 1. és 3. pont nem vitaalap, a 2. pontról készek tárgyalni.[23]

Orbán 2022. február 1-jén megkérdezte Putyintól, hogy probléma-e neki Magyarország NATO-tagsága. Putyin azt válaszolta, hogy nem, csak Ukrajnáé és Georgiáé.[24] És ha az lenne?

2022. február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – megismételte a felvetéseket.

USA

A 2022. márciusban megjelent amerikai Nemzeti Védelmi Stratégia (NDS) Kínát nevezi az Egyesült Államok első számú stratégiai kihívójának, míg Oroszországot bajkeverő, akut fenyegetéseket jelentő stratégiai ellenfélként értékeli. Az NDS szerint a Kínai Népköztársaság az USA számára „a legjelentősebb stratégiai versenytárs, amely állandó kihívást jelent.” Az Egyesült Államok önállóan és a NATO-val együttműködésben arra törekszik, hogy gyengítse a két revizionista nagyhatalom közötti stratégiai partnerséget, egymás kölcsönös támogatását.[25]

A NATO (USA?) koszovói és iraki beavatkozására nem volt ENSZ felhatalmazás.[26]

Magyarország és a NATO

Bár Magyarország igyekszik megfelelni annak az amerikai kérésnek, hogy 2024-ig jövedelme 2%-át fordítsa katonai kiadásokra, a magyar jogállamiság helyzete már kezd aggasztóvá válni a NATO számára is. Ennek leginkább kirívó példája a NATO és Ukrajna közötti hatékony együttműködést Oroszország ellen. A magyar fél a 2017-es nyelvtörvényre hivatkozik, amihez a NATO-nak semmi köze.[27]

Magyarország a NATO-t használja fel zsarolásra, ami kifejezi, hogy Budapestnek fontosabbak a saját érdekei, mint a szövetségesei. Mindezt teszi egy olyan helyzetben, amikor Ukrajna területi integritását fenyegeti Oroszország.

A NATO „a demokrácia, az egyéni szabadság és a jogállamiság elvein alapul.” „A résztvevők elkötelezik magukat a független intézmények megerősítésében.”

Az USA külügyminisztériumának 2019. áprilisi országjelentése is a demokratikus intézmények helyzetének romlását állapította meg, a média kisajátítását kritizálta, ezért Magyarországot a részben szabad, vagy nem szabad kategóriákba sorolják.

Ukrajna

A NATO 2008-ban, a bukaresti NATO-csúcstalálkozón mondta ki először, hogy Ukrajnát és Grúziát fel fogja venni a NATO-ba. Akkoriban azonban még igen kicsi volt a támogatottság: 2007-ben a lakosság 15, Grúzia orosz megszállása után is csak az ukránok 30%-a, a politikai eliten belül pedig egyedül Viktor Juscsenko elnök támogatta. A Viktor Janukovics vezette orosz orientációjú erők egyértelműen ellenezték, de még a sokak által szintén nyugati orientációjúnak kikiáltott, pragmatikus miniszterelnök, Julija Timosenko sem áll ki egyértelműen a tagság mellett.

2010-ben az oroszbarát Janukovics lesz az elnök, ezzel a csatlakozás lekerül a napirendről egészen a Krím elfoglalásáig. 2010-ben az ukrán parlament ki is mondta, hogy Ukrajna a NATO-n kívüli szövetségi státust kapjon.

A Krím elfoglalása után változott az ország véleménye, és 2017-ben az ukrán parlament célként jelölte meg a NATO-tagságot. 2020-ban Ukrajna a NATO kiemelt esélyű partnerévé vált. A NATO azonban nem vesz fel olyan országot, aminek területi vitája van más országgal, és a NATO-tagoknak egyhangúan meg kell szavazniuk az új tag felvételét (hiszen garanciát vállalnak, hogy megvédik az új tagot, ha támadás éri).[28] Ez azt jelenti, hogy Oroszország blokkolni tudja Ukrajna NATO-tagságát, amíg nincs megállapodást Ukrajna határairól.

Miután az oroszok 4 ukrán megyét álnépszavazás után a sajátjuknak tekintenek, Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.[29]

Szerbia

1995-ben a NATO ENSZ-felhatalmazással bombázta Szerbiát.[30]

Koszovo

1999-ben a szerb hadsereg a koszovói albánok egy részét elűzte a lakóhelyéről, ezért a NATO légitámadásokat indított Szerbia ellen. A jugoszláv hadsereg kivonult Koszovóból, a helyüket ENSZ-igazgatás és NATO-csapatok vették át, amelyeket itt Kosovo Force-nak (KFOR) hívnak.

Koszovóban 2023. április 23-án önkormányzati választásokat tartottak, de előtte a szerbeknek autonómiát kellett volna kapniuk. Ez nem történt meg, ezért ők bojkottálták a választást olyan helyeken is, ahol túlnyomó többséget alkottak, és a szerb származású rendőrök is kiléptek a rendőrségtől. Ezeken a helyeken néhány százalékos volt a(z albán) részvétel, de a megválasztott albánokat a szerbek nem fogadták el, amiatt május 30-án összecsapások kezdődtek, amikor az újonnan megválasztott albán tisztségviselők el akarták foglalni a tisztségüket. A KFOR erői szétválasztották az albán rendőrséget és a tüntetőket, közben 27 magyar és 11 olasz KFOR-katona megsérült.

NATO – Oroszország alapszerződés

1997-ben kötötték. A NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek. Az orosz fél elejtette azt az igényét, hogy egyetlen korábbi szovjet tagállam se lehessen a jövőben a NATO tagja.

Putyin különösebb zokszó nélkül tudomásul vette a NATO 2004-es újabb bővítését, Szlovákia és Szlovénia mellett a balti országok felvételét. 2007-ben, a müncheni biztonsági fórumon azonban az orosz elnök már hidegháborús hangot megütve beszélt Oroszország stratégiai érdekeinek megsértéséről, majd kilépett a hagyományos fegyveres erők létszámát és elhelyezését szabályozó CFE-szerződésből.

A 2016-os lengyelországi és romániai rakétatelepítésekre csak akkor került sor, amikor Moszkva már erősen agresszív hangokat ütött meg a Nyugattal szemben. Ezek a rakéták azonban csak védelemre, ballisztikus rakéták lelövésére alkalmasak, támadásra nem.

Jegyzetek

  1. Gazda Albert: Finnország kedden hivatalosan is a NATO 31. tagországává válik. 444.hu (2023. ápr. 3.)
  2. D. Kovács Ildikó: Itt az új hidegháború, de Putyin nem az új Brezsnyev. 24.hu (2022. szept. 14.)
  3. Orosz Anna: Beszélgetés az ukrán-orosz háborúról Rácz Andrással. YouTube (2022. dec. 15.) (videó) 1:50:00.
  4. Kövér László tévedett, amikor a NATO és Oroszország közvetlen határairól beszélt. 24.hu (2023. márc. 4.)
  5. Káncz Csaba: Kikerülik Orbánt és Erdogant – új egyezmény jön Washingtonnal. privatbankar.hu (2023. jan. 12.)
  6. Kerner Zsolt: Hiába kérte Orbán, Kocsis szerint vita volt a NATO-bővítésből, ezért delegációt küldenek Svédország és Finnország kivizsgálására. 24.hu (2023. feb. 23.)
  7. Finnországnak nincs mondanivalója a magyar parlament küldöttségének. hvg.hu (2023. márc. 5.)
  8. Papp Atilla: A finn házelnök szerint „egyáltalán nem volt felesleges” a NATO-csatlakozásról tárgyalni a magyar delegációval. 24.hu (2023. márc. 9.)
  9. Orbán Balázs leírta, mi a bajuk a svédekkel. 24.hu (2023. márc. 24.)
  10. T/637 A Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről. www.parlament.hu (2023. márc. 27.)
  11. Bolcsó Dániel: A Nagy Bűvésztrükk: így rántotta le a leplet a végig tagadott magyar–török együttműködésről Németh Zsolt. telex.hu (2023. júl. 18.)
  12. Az Egyesült Államok korlátozza a Magyarországról érkezők vízummentességét. 24.hu (2023. aug. 1.)
  13. Kerner Zsolt: Miért szigorított valójában az Egyesült Államok a magyarok vízummentességén? 24.hu (2023. aug. 1.)
  14. Botos Tamás: A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. 444.hu (2024. jan. 23.) A NATO már csak Magyarországra vár.
  15. Fődi Kitti: A svéd külügyminiszter nem lát okot arra, hogy Magyarországon tárgyaljanak a NATO-csatlakozásról. 444.hu (2024. jan. 23.)
  16. Nagy Bálint: Végül csak kiderült, miért várattuk másfél évig a svédeket a NATO-csatlakozással. telex.hu (2024. feb. 23.)
  17. Aradi Hanga Zsófia: Sulyok Tamás aláírta a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását. telex.hu (2024. márc. 5.)
  18. Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól. YouTube (2024. máj. 1.) (videó)
  19. Herczeg Márk: A Nyugat izraeli mintájú biztonsági garanciákkal segítené Ukrajnát. 444.hu (2023. máj. 22.)
  20. 📝 Rácz András – Kaiser Ferenc: Az orosz elit és Putyin az nem ugyanaz. Orosz Györgyi riportja YouTube (2023. márc. 29.) (videó)
  21. Papp Atilla: Olaf Scholz: Nem süllyed recesszióba a német gazdaság. 24.hu (2023. jan. 18.)
  22. Mázsár Tamás: Lengyelország támogatja a NATO-Oroszország Alapokmány felmondását. 24.hu (2023. ápr. 13.)
  23. Kell-e, lehet-e, szabad-e tárgyalni Putyinnal, és egyáltalán ki lenne az? hu.euronews.com (2022. dec. 7.)
  24. Fábián András: És ha Putyin azt mondja, lépjünk ki a NATO-ból? ujnepszabadsag.com (2023. márc. 6.)
  25. Káncz Csaba: A NATO merész lépése Ázsiában. privatbankar.hu (2023. feb. 3.)
  26. Rácz András: Odamentek az orosz különleges erők, és megmondták, hogy ki lesz az új miniszterelnök. 444.hu (2018. márc. 18.)
  27. Szabó Dániel: „A NATO-ban is napirendre kell venni a magyar jogállamiság ügyét”. www.napi.hu (2019. ápr. 3.)
  28. Miért nem lehet Ukrajna a NATO tagja? hu.euronews.com (2022. feb. 21.)
  29. Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba. www.vg.hu (2022. szept. 30.)
  30. Ungváry Krisztián: Mítoszok és valóság Ukrajnáról. YouTube (2023. jún. 13.) (videó)

Forrás

Hírek:

Kapcsolódó lapok