NATO

Innen: Politika

A magyar kormány nem tekinti az egész országot érintő kérdésnek a védelmi döntéseket, ugyanis novembertől kezdve a NATO-döntésekbe csak a miniszterelnöknek lesz beleszólása, a parlament felhatalmazása nélkül.[1]

1999-ben a már akkor is mérhetetlenül kicsi Munkáspárt orosz támogatással csináltak NATO-ellenes népszavazási kampányt.[2]

Törökország és Magyarország blokkolja Svédország NATO-csatlakozását, ezért ők az USA-val kétoldali szerződést fognak kötni.[3] Vagyis nem kapunk tőlük segítséget, ha bennünket támadnak meg.

A NATO és Oroszország

Határozottan kell fellépni az Ukrajnára támadó orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal szemben. Az orosz államfőnek ki kell vonnia csapatait a szomszédos ország területéről, beleértve a nemzetközi jogot megsértve elcsatolt Krím félszigetet. Ugyanakkor el kell kerülni, hogy a NATO közvetlen összeütközésbe kerüljön Oroszországgal.[4]
Olaf Scholz

Február 8-án Putyin – Macron jelenlétében – 3 dolgot követelt:

  1. nem lehet több NATO-bővítés
  2. határai közelében nem történhet rakétatelepítés
  3. a NATO európai katonai infrastruktúráját az 1997-es szintre kell visszaállítani.

Magyarország 1999-ben lett a NATO tagja több más országgal együtt, Svédország és Finnország pedig éppen az orosz támadás miatt akar a NATO tagja lenni. Az USA azt válaszolta, hogy ez nem vitaalap.[5]

Jegyzetek

Forrás

Hírek: