„Önkormányzat” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
48. sor: 48. sor:
   
 
{{idézet|A kormány semmit nem kínál az elvonásokért cserébe, és két részre osztotta a magyarokat: elsődleges (kormánypárti) és másodlagos (ellenzéki) polgárokra.|Karácsony Gergely}}
  
{{idézet|A kormány semmit nem kínál az elvonásokért cserébe, és két részre osztotta a magyarokat: elsődleges (kormánypárti) és másodlagos (ellenzéki) polgárokra.|Karácsony Gergely}}
  +
  +
== Önkormányzati választás ==
  +
Az országgyűlési és EP-választáson a megválasztott képviselők egyenrangúak. Az önkormányzati választáson háromféle tisztséget lehet elnyerni:
  +
{| border="1"
  +
! Egyéni !! Listás
  +
|-
  +
| colspan="2" style="text-align: center" | önkormányzati képviselő
  +
|-
  +
| polgármester
  +
|-
  +
| || megyei önkormányzati képviselő
  +
|}
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==

A lap 2021. május 28., 06:37-kori változata

A kormány a koronavírus elleni védekezés ürügyén ahhoz egyáltalán nem tartozó rendeleteket hoz. Miközben az egész világon a kormány támogatja az önkormányzatokat, nálunk éppen fordított a helyzet.

A 2020. december 24-i pénzeső kapcsán Magyar Önkormányzatok Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy diszkriminálják az ellenzéki önkormányzatokat. Gémesi György, a MÖSZ elnöke azt is közölte: elvárja a miniszterelnöktől, hogy az önkormányzatoknak járó támogatások ügyében is tekintse „laboratóriumnak” Ausztriát, ahol az osztrák kormány már 2,5 milliárd euróval támogatta a helyhatóságok járvány- és válság elleni védekezését.[1]

A 25 ezer főnél kisebb városokat a kormány teljes egészében kompenzálni fogja. De akkor mi értelme volt az elvonásnak? Nem lett volna egyszerűbb az adó kormányzati feléről lemondani? A 25 ezer főnél nagyobb megyei jogú városok közül 12 fideszest egyenként 1,38 MFt-vel kompenzáltak. A 25 ezer főnél nagyobb nem megyei jogú vagy ellenzéki vezetésű városok nem kaptak semmit.

Iparűzési adó

Az iparűzési adóból 830 MFt folyt be 2020-ban, az előző év alapján. Ennek a felét engedi el a kormányrendelet a kis- és középvállalkozóknak. Országos szinten ez kb. 150 MFt bevételkiesést okoz az önkormányzatoknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint.[2] A vállalatoknak ugyanakkor nem sok segítséget jelent, mivel az adójuk ½%-át engedték el.

A kormány 2020. december 19-én a felére csökkentette az iparűzési adót a 25 ezer főnél nagyobb településeken,[3] ahol 2019 őszén az ellenzék aratott győzelmeket. Ez az önkormányzatok legfőbb bevétele volt, miközben a kisvállalkozások számára elhanyagolható, néhány százalékos adó. Budapest számára ez 15–20 MFt bevételcsökkenést jelent 2021-ben. Ezzel a fidesz-szavazók sem értenek egyet, de persze őket sem kérdezte meg senki. A csökkentés 2021. elején lép hatályba.[4]

A december 19-i iparűzési megszorítás után szenteste egyedi intézkedéssel 23 megyei jogú város közül 16 kapott jelentős összegeket, köztük mind a 12 fideszes vezetésű, továbbá a kormánypárti támogatással független polgármesterű Békéscsaba. A három ellenzéki megyei jogú támogatott:

  • Eger 600 millió az egri vár fejlesztésére
  • Miskolc 700 millió önkormányzati feladatok ellátására
  • Salgótarján 400 millió városüzemeltetési és fejlesztési feladatokra.

A főváros 23 kerületéből a rendeletben mindössze kettőnek jutott támogatás: a XVI.-at fideszes, a XXIII. kerületet kormánypárti támogatással független polgármester vezeti.

A kisebb településeknél is a fideszes, vagy a kormánypárt támogatásával független polgármester által vezetettek voltak előnyben, az ellenzékiek lényegében azt kapták, amit tavaly a kormány ígért: semmit.[5]

Az érintett önkormányzatok egy része tiltakozása jeléül december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolták településeiken a díszkivilágításokat.

Hódmezővásárhely megyei jogú város, az adó elengedése 600 mFt bevételkiesést okozott.

Baja 25 ezer fő fölötti, 9 MFt-s a költségvetése, ebből 700 mFt-t vontak el a fenti megszorítások.

Egyéb önkormányzati sarc

A kormány az önkormányzatoktól

  • Átütemezte a gépjárműadót, ezért az később folyik be[6]
  • Megemelte a szolidaritási hozzájárulást, Budapest esetén pl. 10 MFt-ről 35-re[7]
  • Elvette a reklámadót (még 2019-ben)
  • Elvette az idegenforgalmi adót.
  • Ingyenessé tette a parkolást, ami nehezíti a közlekedést a szabálytalanul parkoló autók miatt, rontja a levegőt, és bevételkiesést okoz a fővárosnak. Vidéki nagyvárosok is tiltakoznak ellene – többek között Győr fideszes polgármestere.[8]
  • Extra feladatokat ró rájuk, de annak anyagi fedezetét nem minden esetben biztosítja. Ilyen pl. a tömegközlekedésben a járatok sűrítése. Budapest két menetben már korábban sűrítette a járatait, ennek ellenére a kormányhivatal – vezetője a választáson leváltott IV. kerületi volt fideszes polgármester – újabb sűrítést akar.
  • megtiltotta az adóemelést, amivel a kieső bevételeket pótolhatnák

A kormány jelentősen megemelte az önkormányzatokra, különösen a Budapestre kivetett adókat, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek. Ezzel alkotmányellenes helyzetet teremtett, hiszen az önkormányzatoknak december 1-ig el kell fogadniuk a következő évi költségvetésüket, és az adóemelést tiltó rendelet csak december 3-án jelent meg. A VII. kerületi önkormányzat ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és a tiltás ellenére megemeli az adókat.[9]

Érdekképviselet

A kormány és az önkormányzatok közötti együttműködés fóruma az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa.

A koronavírusra hivatkozva a kormány több esetben olyan intézkedéseket hozott, melyek az önkormányzatok bevételeit csökkentették. Budapest bevételei a kerületekkel együtt 2020-ban és várhatóan 2021-ben is 80 MFt-vel csökkennek.

Ez ügyben 2021. január 14-én egyeztetést tartottak, de az önkormányzatok nem kaptak választ rá, hogyan fogja a kormány kompenzálni a bevételkieséseiket, miközben az oltás kapcsán számít az önkormányzati fenntartású körzeti orvosi rendelőkre is.[10]

„ A megbeszélésen teljesen világossá vált, hogy a kormánynak nincs terve az önkormányzatokat hátrányos helyzetbe hozó intézkedések kompenzálására. Holott a nehéz helyzetbe került

településeken él a magyar lakosság fele

”
– Karácsony Gergely
„ A kormány semmit nem kínál az elvonásokért cserébe, és két részre osztotta a magyarokat: elsődleges (kormánypárti) és másodlagos (ellenzéki) polgárokra. ”
– Karácsony Gergely

Önkormányzati választás

Az országgyűlési és EP-választáson a megválasztott képviselők egyenrangúak. Az önkormányzati választáson háromféle tisztséget lehet elnyerni:

Egyéni Listás
önkormányzati képviselő
polgármester
megyei önkormányzati képviselő

Jegyzetek

  1. ↑ Kaiser Vivien: Az Önkormányzatok szövetsége szerint Orbánék diszkriminálják az ellenzéki vezetésű városokat. nyugatifeny.hu (2020. dec. 28.)
  2. ↑ 50 milliárdtól esnek el az önkormányzatok az iparűzési adó csökkentése miatt. www.portfolio.hu (2020. dec. 21.)
  3. ↑ Itt vannak Orbán bejelentései: felére csökkentik az iparűzési adót a kkv-knak és az egyéni vállalkozóknak. hvg.hu (2020. dec. 19.)
  4. ↑ Karácsony Gergely: „Nincs alku, nincs külön alku”. www.napi.hu (2020. dec. 21.)
  5. ↑ Szinte csak fideszes városoknak osztott milliárdokat a kormány, három ellenzéki város kapott csak támogatást. www.szeretlekmagyarorszag.hu (2020. dec. 24.)
  6. ↑ Jövőre is elveszik a gépjárműadót az önkormányzatoktól. index.hu (2020. máj. 6.)
  7. ↑ Karácsony: A saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet. hvg.hu (2020. nov. 30.)
  8. ↑ Darázsfészekbe nyúlt a kormány - még a fideszes politikusok is panaszkodnak. www.napi.hu Az ingyenes parkolás miatt. Vidéken tetszik az embereknek, Budapesten nem..
  9. ↑ Csurgó Dénes: Hiába tiltja rendelet, Niedermüller Péter önkormányzata akkor is adót fog emelni. 444.hu (2020. dec. 4.)
  10. ↑ enyeres Bence: Látszategyeztetést tartott a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal, semmit nem adnak az elvonásokért cserébe. nyugatifeny.hu (2021. jan. 14.)

Forrás

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Önkormányzat&oldid=19670”