„Politika:Szankciók” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
77. sor: 77. sor:
   
 
Az Átlátszó feltérképezte az orosz dezinformációs médiumok kapcsolatait.<ref>{{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/19/a-hazugsag-csatornai-igy-kapcsolodnak-ossze-a-dezinformaciot-terjeszto-oldalak/|tit=A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak|date=2022-12-19|aut=Rédl Boglárka|aut2=Sarkadi Nagy Márton}}</ref> A magyarok:
 
Az Átlátszó feltérképezte az orosz dezinformációs médiumok kapcsolatait.<ref>{{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/19/a-hazugsag-csatornai-igy-kapcsolodnak-ossze-a-dezinformaciot-terjeszto-oldalak/|tit=A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak|date=2022-12-19|aut=Rédl Boglárka|aut2=Sarkadi Nagy Márton}}</ref> A magyarok:
  +
* alternativhirek.com<ref>{{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/kozugy/2022/03/30/nyiregyhazi-tanar-szerkesztette-az-orosz-propaganda-miatt-torolt-alhiroldalt/|tit=Nyíregyházi tanár szerkesztette az orosz propaganda miatt törölt álhíroldalt|aut=Szopkó Zita|aut2=Sarkadi Nagy Márton|date=2022-08-25}}</ref>
 
* elemi.hu
 
* elemi.hu
 
* hirextra.info
 
* hirextra.info

A lap 2022. december 31., 12:07-kori változata

A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

A fidesz a háborús szankcióknak tulajdonítja az ország gazdasági bajait, pedig nincsenek energiaszankciók. A bajok alapvetően korábbi problémákra vezethetők vissza. Ezt bizonyítja, hogy

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot („csirkefarhát”) 2022. január 14-én

vezették be. Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki.

A gázra nincs szankció – a gázszállításokat az oroszok korlátozták. A tengeren szállított nyers kőolajra van, a kőolajtermékekre 2023. februártól lesz.

A nyersolajra vonatkozó szankciók Magyarországot nem érintik, mert csak a tankerekben szállított olajra vonatkoznak, az olajvezetékekre nem. A 8. szankció pedig Oroszországból nem EU-országba szállított olajra ír elő ársapkát, ha a szállító EU-ország.

Az energiahordozók közül a szénre van EU-szankció 2022. augusztustól és a tankerekben szállított olajra 2022. december 5-től.

A szankciókat Magyarország is megszavazta. Kivétel nélkül.

Éppen a 2014-es erős szankciók elmaradása az egyik oka annak, hogy ma Ukrajnában háború van.[1]

A magyar kormány az Európai Bizottságot szokta kárhoztatni a szerinte rossz szankciókért. A Bizottságnak azonban nincs döntési jogköre: javaslatokat tesz és végrehajtja a döntéseket. A szankciók ügyében az Európai Tanács dönt egyhangú szavazással – vagyis Magyarországnak is el kell őket fogadnia.[2]

A szankciókat Putyin háborúja váltotta ki. Ha kivonul Ukrajnából, azonnal meg is szűnnek a szankciók. Talán nem Európát kellene hibáztatni ezért, hanem a háborús bűnös Putyint.

Kb. 1000, főleg amerikai cég vonult ki Oroszországból a háború kitörése után minden kormányzati vagy EU-nyomás nélkül, mert úgy gondolták, a vevőik elfordulnának tőlük, ha az agresszorral üzletelnének.

Andor László volt EU-biztos szerint az európai inflációnak az ⅓-áért felel a háború (és nem a szankciók). A nagyobbik felét a covid utáni rossz európai gazdaságpolitika okozta (a gazdaság túl gyors felpörgetésének a szándéka, miközben a kereskedelmi útvonalak és kapcsolatok megszakadása miatt a gazdaságok erre nem voltak képesek). Putyin nem véletlenül időzítette erre az időszakra Ukrajna megtámadását. Magyarországon sok más probléma is volt, pl. a választás előtti osztogatás.[3] Róna Péter szerint a magyar inflációnak csak 3–5%-át okozza a háború,[4] Surányi György szerint legfeljebb 10%-át.[5]

Az Európai Unió elsősorban gazdasági/politikai szervezet, hadserege nincs. Az európai befolyásának fenntartására csak gazdasági eszközei vannak, ezért nem fogja abbahagyni a szankciós politikát akkor sem, ha az EU-állampolgárok ellenezni fogják. Ehelyett meggyőző kampányokat fog indítani. Oroszországnak viszont semmilyen más eszköze nincs Ukrajna „visszaszerzésére”, mint a katonai erő: soft powere (képessége, hogy vonzóvá tegye magát az ukránok számára) nincs, pénze sincs.[6]

Az EU és Oroszország gazdasági kapcsolatai

2021-ben

  • Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU 40%-os részesedéssel
  • az EU teljes külkereskedelmi mérlegében Oroszország az 5. legnagyobb 6%-os részesedéssel.

A 6% nagyobbik fele energiahordozó, főleg kőolaj. Vagyis a 6., 2022. novemberben hatályba lépő szankcióval Oroszország elveszíti legnagyobb kőolajipari partnerét. Oroszország egyedül több olajat exportált az EU-ba, mint az utána következő három legnagyobb exportőr együttvéve.

A földgáz kb. 40%-a érkezett Oroszországból, elsősorban a kelet-európai országokba. Szlovákia és Magyarország van a legrosszabb helyzetben, mert az LNG-re esély sincs a tenger hiánya miatt.

A szén aránya az EU energiamérlegében 3%, Magyarországon pedig csak 1.5%.

Magyarország olajimportjának 65, Szlovákiáénak 90%-a orosz. A kettő együtt az EU olajimportjának 12%-a. A legnagyobb importőr az EU-ban Németország 25%-kal.

Problémák a szankciókkal

Az EU alapszabálya szerint szankcióhoz az összes ország szavazata kell.

A Barátság kőolajvezetéken érkező orosz olaj egyre olcsóbb lesz a szankciók miatt. Ezt az olcsó olajat Szlovákia és Magyarország drágán tovább tudja adni más országoknak. Megakadályozni az esetleges vétójuk miatt nem lehet.

Orbán Viktor az összes szankciót megszavazta az Európai Tanácsban, aztán itthon kitöltötte a nemzeti konzultációt, és ellene szavazott. Nehéz lehet neki, hogy nem ért egyet saját magával.

A szankciók eddigi eredményei

Putyin bevallotta, hogy fájnak a szankciók Oroszországnak. 2022 végén azt mondta,[7] hogy

  • az orosz gazdaság teljesítménye 2,9%-kal csökken, jövőre 0,9%-ra mérséklődik a csökkenés.
    Megjegyzés: Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár szerint az EU 2023-ban 0,5%-kal nőni fog, Oroszország viszont 4–5%-kal csökkenni, Holoda Attila szerint sokkal hosszabb lesz a hatása Oroszországra.[8]
  • 2022-ben 12,2% lehet az infláció, ami a jövő év első három hónapjában 5% alá kerül éves szinten. A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 5,5% körüli éves inflációra számít ′23-ban
  • az orosz jegybank szerint a GDP 2022-ben 3–3,5%-kal, ′23-ban 1–4%-kal zsugorodik. De mitől, ha marad a háború?

Az EU a 2014-es háború után már kivetett szankciókat, elsősorban a fejlett technológiákra vonatkozóan. A szankciók eredményeit ezektől kezdve kell nézni.

Az orosz gazdaság 2022-ben 4–6%-os recesszióba került, pedig az olajszankciók csak decemberben fognak életbe lépni.

Az eredmények 2014-től 2022. november elejéig:

  • Oroszország 4 helikopterrel felszerelt támadóhajót akart venni Franciaországtól, márpedig akkor Odessza biztosan elesik
  • szankciók nélkül lenne egy csomó Szuhoj-57-es vadászrepülőjük, így csak 15 készült, egy már összetört
  • szankciók nélkül gyártottak volna egy csomó T-14 Armata harckocsit (talán a világ legjobb harckocsija), de így túl drága. A 2014-es terv szerint több mint 1000-et gyártottak volna.
  • a szankciók miatt Oroszo. nem tudja pótolni a harcokban elhasznált/elvesztett fegyvereit: robotrepülőgépek, harci helikopterek.

Orosz média Európában

Forrás: Facebook

A 9. szankció legfontosabb megszorítása 4 orosz médium kitiltása: NTV/NTV Mir, Rossiya 1, REN TV és Pervyi Kanal. Ezek célja Oroszország agressziójának a legitimálása, valamint Ukrajna támogatásának az aláásása.[9]

Az Átlátszó feltérképezte az orosz dezinformációs médiumok kapcsolatait.[10] A magyarok:

  • alternativhirek.com[11]
  • elemi.hu
  • hirextra.info
  • itthonrolhaza.hu
  • kimondottigazsagok.com
  • magyarforum.info
  • magyarforum.info
  • magyartudat.com
  • maivilag.com
  • origo.hu
  • oroszhirek.hu
  • titkokszigete.hu
  • v4na.com[12]
  • vadhajtasok.hu

Jegyzetek

  1. Oroszországnak nem volt saját pénzügyi rendszere 2014-ben. Ha akkor kizárják a világ bankrendszereiből, összeomlott volna.
  2. Nekiment az uniós biztos Orbánnak a hazug EU-ellenes kampánya miatt. nyugatifeny.hu (2022. okt. 18.)
  3. Volt uniós biztos az uniós forrásokról: Már a végjátékban vagyunk! YouTube (2022. nov. 18.) (videó)
  4. Ha marad az árstop, egyes termékek végleg eltűnhetnek. Csikós Magdolna interjúja Róna Péterrel YouTube (2022. dec. 3.) (videó)
  5. Lesz recesszió 2023-ban? Rónai Egon interjúja Surányi Györggyel YouTube (2022. dec. 27.) (videó)
  6. Vajon visszatér-e a nagy háborúk politikája? Herskovits Eszter és Selmeci János interjúja Dr. Tálas Péterrel YouTube (2022. dec. 22.) (videó)
  7. Putyin is bevallotta, fájnak a szankciók az országának: Idén és jövőre is GDP-csökkenéssel számol az orosz elnök. privatbankar.hu (2022. dec. 9.)
  8. Mitől emelkednek ilyen gyorsan az árak? Ónody-Molnár Dóra interjúja Győrffy Dóra közgazdásszal és Holoda Attilával YouTube (2022. nov. 27.) (videó)
  9. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja: az EU elfogadta a gazdasági és egyéni szankciók 9. csomagját. Az EU Tanács sajtóközleménye www.consilium.europa.eu (2022. dec. 16.)
  10. Rédl Boglárka – Sarkadi Nagy Márton: A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak. atlatszo.hu (2022. dec. 19.)
  11. Szopkó Zita – Sarkadi Nagy Márton: Nyíregyházi tanár szerkesztette az orosz propaganda miatt törölt álhíroldalt. atlatszo.hu (2022. aug. 25.)
  12. Rédl Boglárka: Trollhálózatok, álhírbirodalmak, fantomhírügynökség – ezeket derítettük ki a hamis hírek terjesztőiről az elmúlt évben. atlatszo.hu (2022. dec. 30.)

Forrás

Összefoglalók:

Kapcsolódó lapok