Orosz-ukrán háború

Innen: Politika
Ukrán menekültek országok szerinti megoszlása
Forrás: 444.hu

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték.

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.[1]

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[2] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[3]

A háború kezdete

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.[4] Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem.[5] Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.[6]

Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott.[7] Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.[8]

Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta.[9]

A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.[10]

Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.[11]

Katonai kérdések

Oroszország hadserege 1 millió fő, ebből a szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.[12]

2022. június 23.

Megérkeztek Ukrajnába azok a rakétavetők, ami kiegyenlíti az ukrán tüzérségi hátrányt.[13]

2022. május 16.

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat.[14] Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.[15]Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.[16]

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.[17]

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.[18]

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

Az orosz gazdaság

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen.[19]

Katonai kiadások

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 800 milliárd dolláros.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.[20]

Olaj, gáz

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. MAgyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

Magyar vonatkozások

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz
A háború 3. hónapja után. Forrás: Nyugati Fény

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

  • Putyinbarátság
  • Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
  • NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
  • menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet.[21] A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.[22]

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.[23]

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül.[24] A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.[22]

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.[25]

Olaj, gáz

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat.[26] Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.[27]

Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.[28]

Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.[28]

Az EU 6. szakncióként leállítja az orosz olajimport 90%-át. Orbán meg akarta vétózni, mert abban reménykedett, ilyen címen megkapja az eddig jogállami ügyek miatt visszatartott pénzeket. Annyit ért el, hogy nélküle vezették be az embargót, ő és néhány másik ország haladékot kapott.[29]

Magyarország az olaj felét veszi Oroszországtól a világpiaci árnál 30%-kal olcsóbban (Oroszország eladási nehézségei miatt), viszont tovább exportál Szlovákiába, ami jelentős hasznot hoz. A magyar vétó elsősorban a Mol extraprofitját védte, amit később esetleg meg akar adóztatni.

A magyar import az orosz export kb. 2%-a.

Nemzetközi jog

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.[30]

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Az Európai Parlament egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazza, ahol az orosz katonák és az orosz vezetés által elkövetett háborús bűnök végrehajtóit vonnák felelősségre. A bizonyítékok gyűjtése már elkezdődött, azokat Ukrajna területén kívül tárolják.[31]

Vélemények

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…[32]

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.[33]

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.[34]

Jegyzetek

  1. Bódog Bálint: A BBC a „dark weben” próbálja tájékoztatni a nyugati sajtótól elvágott oroszokat. 444.hu (2022. márc. 6.)
  2. Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
  3. Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  4. Magyari Péter: Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma. 444.hu
  5. Farkas György: A kormány támogatja a menekülők elszállásolását. 24.hu (2022. márc. 12.)
  6. Szurovecz Illés: Nehezen jut menedékes státuszhoz, aki a háború elől menekül hozzánk. 444.hu (2022. ápr. 7.)
  7. Jabronka Richárd: A NATO minden eddigi becslésnél magasabb, brutális orosz veszteségről számolt be. ellenszel.hu (2022. márc. 23.)
  8. Ferenci Ármin: Kreml-szóvivő: Csapataink komoly veszteségeket szenvedtek, ez egy tragédia. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  9. Magyarország is megszavazta, hogy felfüggesszék Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  10. Uj Péter: Nagyon valószínű, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. 444.hu (2022. ápr. 15.)
  11. Király András: Szétvert zászlóaljakból tákolnak össze újakat az oroszok. 444.hu (2022. máj. 20.)
  12. Wagner Péter: Már tavaly ősszel nagyon pontosan tudták az ukránok, hogy hol, mikor és hogyan támadnak majd az oroszok. azonnali.hu (2022. máj. 19.)
  13. Jabronka Richárd: Megérkeztek Ukrajnába a várva várt amerikai csodafegyverek, amelyek fordíthatnak a háború menetén. ellenszel.hu (2022. jún. 23.) Az orosz ágyúk 20–25 km-re lőnek, az amerikai rakéták 80 km-re.
  14. Putyinék feladták Ukrajna második legnagyobb városát, nem támadják tovább. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  15. NATO-főtitkár: Hiába Putyin óriáshadserege, Ukrajna megnyerheti a háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  16. Sz. Bíró Zoltán: Magyarország a hatalmi érdekek ütköző zónájában. YouTube (2022. márc. 26.)
  17. Király András: Mi van a híres orosz légierővel? 444.hu (2022. márc. 6.)
  18. Dévai László: „Kilencven százalékunk hazamenne” – Putyin serege kezd belefáradni a háborúba. rtl.hu (2022. márc. 8.)
  19. Facebook/Erzsébet Budai Tarjáni Péter, 2022. június 8.
  20. Kaviár és kalasnyikov. kaviareskalasnyikov.hvgblog.hu (2022. máj. 19.)
  21. Vitéz F. Ibolya: Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait? 24.hu (2022. márc. 28.)
  22. ^ 22,0 22,1 Magyari Péter: Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását. 444.hu (2022. ápr. 8.) És az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, 513:22:19 arányban. → Paks 2
  23. Korrupciómentes ország nincs, hazugságmentes lehet. Németh Péter interjúja Majtényi Lászlóval hirklikk.hu (2022. márc. 3.) 16:40.
  24. Szurovecz Illés: A kormány engedélyezte, hogy a NATO fegyveres erőket telepítsen a Dunántúlra. 444.hu (2022. márc. 7.)
  25. Mészáros R. Tamás: Ezek az okai a forint gyors és erős gyengülésének. telex.hu (2022. márc. 7.)
  26. Véget ért az EU-s csúcstalálkozó: Döntöttek a tagállamok a közös földgáz-beszerzésről. nyugatifeny.hu (2022. márc. 26.)
  27. Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.)
  28. ^ 28,0 28,1 Jabronka Richárd: Minden mítosz megdőlt: Orbán most eláshatja magát – kiderült, mi történik, ha nem Putyin barátai vagyunk. ellenszel.hu (2022. máj. 12.)
  29. Facebook/Dobrev Klára 2022. május 31.
  30. Mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól? telex.hu (2022. márc. 4.)
  31. Arató László: EP-képviselők szerint új nürnbergi tárgyalásra van szükség. www.szabadeuropa.hu (2022. máj. 20.)
  32. Jabronka Richárd: Putyin vérontásra készül Lengyelországban: “Nácitlanítást” javasol az alsóház. ellenszel.hu (2022. máj. 14.)
  33. Benedek Rebeka: Luxemburg külügyminisztere szerint ez lehet az egyetlen kiút az orosz-ukrán háborúból. contextus.hu (2022. márc. 3.)
  34. Zubor Zalán: Nem jönnek Budapestre a CÖF lengyel barátai, otthon tartottak Békemenetet – Ukrajnáért. atlatszo.hu (2022. márc. 3.) A vonat a gyermekes anyák kimentéséhez kell Ukrajnából.

Forrás

Fegyverek

A háború okai és lehetséges következményei

Fideszes ellenvélemények

Kapcsolódó lapok

További információk