Orosz-ukrán háború

Innen: Politika
Forrás: Portfolio.hu

Oroszország 2022. február 24-én hajnalban megtámadta Ukrajnát. A támadást nemzetközi szankciók és – Ukrajna számára – fegyverszállítások követték. Az EU-szankciók időtartamát 2023. március 23-ig hosszabbította meg az EU.[1]

Oroszországban tilos háborúról beszélni, háború ellen tüntetni. Ezrével tartóztatják le azokat, akik mégis megteszik. Korlátozzák a nyugati hírekhez való hozzáférést, letiltották a Wikipédiát és a Facebookot. A BBC a „dark weben” próbál híreket eljuttatni Oroszországba.[2]

Törökország – a térség harmadik nagyhatalma – furcsa szerepet játszik. Az oroszok által elfoglalt területeket – a Krímet is beleértve – Ukrajna részének tekinti, katonailag is együttműködik vele (fegyvereket szállít, közös fegyverfejlesztési projektjei vannak vele), nem fogadja el az ukrán területek orosz annaktálását – a Krímet sem –, ugyanakkor nem támogatja az Oroszország elleni embargót.[3][4]

Az ellenzéki újságokban kialakult az az idióta szokás, hogy kitesznek egy-egy hírt a címlapra, ami nem a hírre, hanem a háborúról szóló hírfolyamra mutat. Aztán keresd meg benne a cikket. Pedig csak egy horgony (html anchor) kellene, hogy a böngésző magától megtalálja. Az „ÉLŐ” felirat sem élő, hanem ugyanerre a hülyeségre utal.

Ukrán menekültek országok szerinti megoszlása

Atomcsapás

A taktikai atomfegyver célja minél kisebb pusztítással megsemmisíteni egy harctéri célpontot (pl. csapatösszevonást, vezetési pontot). Nagy-Britanniának nincs már taktikai atomfegyvere, Franciaország titokban tartja, van-e, így az évente megrendezett NATO-hadgyakorlaton az USA taktikai atomfegyvereivel gyakorlatoznak. 5 országban tárolnak taktikai atomfegyvereket az USA ellenőrzése alatt: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. Az utóbbinak már nincs a bevetéshez szükséges repülőgépe, csak Görögországnak, aminek viszont atomfegyvere nincs.

A stratégiai atomfegyver célja a hátországbeli csapásmérés pl. erőművek, gazdasági centrumok, vasúti csomópontok ellen. Három módon vethető be (triád):

  • tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta
  • szárazföldi silókból vagy járművekről indítható rakéta
  • bombázók, melyek vagy szabadesésű atombombát, vagy annak szállítására képes robotrepülőgépet visz magával.

Oroszország a ′22-es NATO-hadgyakorlattal egyidőben mindhárom típusú stratégiai atombomba indítását elpróbálta előre bejelentett módon. Ugyanakkor az orosz atomfegyverek nincsenek készültségben.

2022. október közepéig minden szakértő minimálisnak tartja a taktikai atomfegyver bevetésének esélyét. A stratégiaiét még kisebbnek. A kettőt nem elsősorban a töltet hatóereje, hanem a hordozóeszköz különbözteti meg. A stratégiai bombák interkontinentálisak és állandóan bevethetők. A taktikaiakat elsősorban páncélos oszlopok ellen szánták, és oda kell őket szállítani a hadszíntérre.

A taktikai atomfegyver bevetése ellen szól:

  • Oroszország teljesen elszigetelődnék, még a mostani kvázi-szövetségesek (India, Kína, Törökország) is elfordulnának tőle
  • az ukrán hadsereg elszórtan van a fronton, nem lehet néhány atomcsapással megsemmisíteni
  • az oroszok a saját katonáikat sem tudnák megvédeni a sugárzástól bár ez nem a legfontosabb szempont náluk
  • a krími híd érzékeny csapás volt ellenük, mégsem merült fel az atombomba használata
  • az orosz atomdoktrína szerint csak akkor vethető be atomfegyver azzal nem rendelkező ország ellen, ha Oroszország léte forog kockán.

Nagyon valószínű, hogy ez is a megtévesztés és az európai lakosság megfélemlítésének része.

Annexió

2022. szeptember végén Oroszország pár nap alatt elhatározott és kényszerrel végrehajtott (fegyveres katonák kísérték a szavazókat) népszavazás után annektálta az addig elfoglalt 4 megyét.[5] Erre Ukrajna hivatalosan is kérte felvételét a NATO-ba.[6] Az annexiót október 8-ig egyedül Észak-Korea fogadta el, még Fehéroroszország sem.

Az ENSZ Közgyűlésében 193 tagállam közül 143 – köztük Magyarország, Brazília, Törökország és Szaúd-Arábia – szavazott Ukrajna Oroszország általi illegális annektálásának elítélése mellett. Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Nicaragua és Szíria szavazott nemmel.

A 35 tartózkodó ország között van Kína, India, Dél-Afrika és Pakisztán.

A határozat felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza a részben megszállt Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók annektálását.

A Krím elfoglalása után Oroszország nemzetközileg elismert határok nélküli állammá vált. Mára ezek a határok teljesen elmosódtak. Moszkva könnyen elveszítheti „területe” feletti uralmát az ukrán ellentámadásokkal (pl. Liman visszafoglalásával).

Mozgósítás

Október közepén az orosz veszteség 90 ezer fő a 200 ezres támadó seregből egy orosz lap szerint. Forrás: Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei

2022 szeptemberében – fél évvel a háború kezdete után – az ukránok két ellentámadást indítottak, és kiszorították az oroszokat korábban elfoglalt területekről. Az Ukrajnába küldött kb. 200 ezres sereg nem volt elég Ukrajna elfoglalásához, az orosz törvények pedig tiltják, hogy sorkatonát külföldre vezényeljenek. Az általános mozgósítás az egyébként romló levő gazdaságot még jobban visszavetette volna.

Putyin a részleges mozgósítás mellett döntött: kb. 300 ezer főt mozgósít, akikkel leváltja a hátországban állomásozó csapatokat, és az így felszabaduló szerződéses katonákat vezényli Ukrajnába. A szakértők néhány hónapra becslik ennek az idejét, vagyis valószínűleg 2023-ban kerülhetnek a frontra az új csapatok.

A most besorozottakat azok közül válogatják, akik néhány éve teljesítettek sorkatonai szolgálatot. Az ő kiképzésük gyorsabban megtörténhetik, fizikailag is jobb állapotban vannak. Oroszországban a kiképzés a csapatoknál folyik – a csapatok viszont Ukrajnában vannak, a lehetséges kiképzőkkel együtt.

Oroszország tartalékosainak a száma 2 millió, az összesen mozgósítható lakosság 20–25 millió fő.

Putyin azt is bejelentette, hogy szeptember 23–27. között megtartják Dombaszban a népszavazásokat. Három nap alatt szervezik meg részlegesen elfoglalt területeken.

A Donyeck és Luhanszk megyei szakadárok kváziállamát Moszkva még az invázió előtt két nappal elismerte függetlenként, addig Zaporizzsja és Herszon megye az orosz jog szerint a népszavazás elrendelésekor Ukrajna integráns része.

Ha az oroszok annektálják a négy megyét, és saját területüknek tekintik, akkor akár atomfegyvert is bevethetnek, hogy megvédjék.

Putyin bejelentésének hatására az emberek megrohanták a repülőjegyeket áruló weblapokat. A fiatal orosz férfiak menekülnek Oroszországból.[7] Tüntetések is voltak, bár ezek be vannak tiltva. 1300 embert tartóztattak le.[8]

A mozgósítás hírére 4 nap alatt 260 ezer fiatal férfi hagyta el Oroszországot.[9] Az USA moszkvai nagykövetsége felszólította az amerikai–orosz kettős állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot, mert őket is besorozhatják.[10]

Oroszország történetében ez a harmadik mozgósítás. Az előző kettő a két világháború előtt történt. Még az afgán háború idején sem volt mozgósítás.

Eddig volt egy ki nem mondott, de működő társadalmi szerződés: a putyini rendszer a politikai passzivitásért cserébe egyéni biztonságot és viszonylagos jólétet garantált. Ez a biztonság füstté vált a hadköteles korú orosz férfiak és családtagjaik számára. Az orosz lakosság 47%-a félelemmel, 23%-a sokként élte meg a mozgósítást.

A kiegészítő parancsnokságok évente kétszeri 130 ezer fő sorállomány mozgósítására vannak felkészülve. Előzetes értesítést nem kaptak, a nyilvántartásaik jórészt papír alapúak. Ezért aztán két tucat helyen felgyújtották a toborzóirodákat abban a reményben, hogy a nyilvántartások megsemmisülnek. Egyes hírek nem is 300.000, hanem 1 millió, sőt, 1,3 millió férfi besorozásáról tudósítanak. A sorozás teljesen kaotikusan folyik, ezt még Putyin is elismerte. Rokkantakat, halottakat hívnak be, nem tartják be az egyetemisták és a nagycsaládosok mentességét. A sorozottakat nem tudják ellátni felszereléssel, van, ahol csak sisakot és fegyvert kapnak, minden mást – a hátizsáktól az érszorítóig – maguknak kell beszerezniük.

A sorozás központi kvóta szerint történik. A vidéki, nem orosz lakosságot nagyobb arányban sorozzák be. A majdnem tizenkétmilliós Moszkvából mindössze 16 ezer főt terveznek behívni, a nyolcmilliós Szentpétervárról pedig 3200 tartalékos a kiszabott kvóta.

A behívót személyesen kell kézbesíteni, ezért az érintett orosz férfiak elbújnak, külföldre menekülnek (Kazahsztán, Grúzia, Mongólia ill. a határ lezárásáig Finnország volt a célország).

A mozgósítás azt jelenti, hogy Putyin hosszú háborúra készül. Újabb sorozások várhatók, mert ennyi ember is kevés lesz a háborúban.

A történész szerző szerint Putyinnak két dolog volt fontos Oroszországban:

  • ami a tévében történik, az fontosabb, mint ami a valóságban
  • ami külföldön történik, az fontosabb annál, mint ami otthon.

A mozgósítás mindkettőt felborította, mert a valóság fontosabb lett, mint a tévé, és kiderült, hogy az ukrán beavatkozás sem megy jól, ha mozgósítani kell. Vagyis a mozgósítás minden szempontból fordulópont. Addig ki lehetett volna vonulni Ukrajnából győzelmet hirdetve.

A háború legvalószínűbb kimenetele Snyder szerint, hogy Putyin visszavonja a csapatait, mert a mozgósítás okozta belföldi bizonytalanság miatt otthon van szüksége a katonákra. Putyin egyelőre nem látta be, hogy nem nyerheti meg a háborút – köszönhetően az ukrán hadseregnek, aminek a műveleteit tanítani fogják.

Az atomfenyegetés Snyder szerint – bár nem zárható ki – dezinformáció, és a nyugati lakosság megfélemlítésére szolgál. Taktikai atombombát ott lehetne ledobni, ahol az oroszok harcolnak, és nincs sugárzás elleni felszerelésük. A NATO egyébként is szétbombázná az orosz hadsereget, elsősorban a Fekete tengeri flottát. A határ közelébe szállított atomfegyvereket pedig az ukránok megsemmisíthetik a HIMARS rakétákkal, a rakétában kilőtt atombombák jó részét leszedhetik, mert a rakéták megbízhatatlanok.


Október végén már jönnek a hírek a frontra küldött mozgósítottak veszteségeiről, az elégtelen kiképzésről és felszerelésről.[11]

November végéig 400 ezer orosz menekült el Kazahsztánon és további 700 ezer Grúzián keresztül a mozgósítás elől. A Grúziában maradó menekültek bankszámlái a grúz GDP növekedését 5,9%-ról 10%-ra tornászta fel.[12]

A háború kezdete

Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.[13]
– Bayer Zsolt, január 30.

A háború első hetében több volt a menekült, mint a 2015-ös évben összesen.[14] Március 6-án már másfél millió ember menekült el Ukrajnából, miközben a férfiak tömegesen jelentkeznek önkéntesnek. A 18–60 év közöttiek nem hagyhatják el az országot.

Március 12-én a kormány végre rendeletet hozott az ukrajnai menekültek szállástámogatásáról. Önkormányzatok kaphatják, akik szállást adnak. Önkéntesek nem.[15] Két héttel később megnyílt egy állami menekülteket fogadó központ, de menedékes státust ott nem lehet kérni, csak jóval távolabb, gyalog másfél órányira.[16]

Egy hónappal a háború kezdete után a NATO 30–40 ezerre teszi az oroszok emberveszteségét a 200,000-es támadó hadseregből, ebből 7–15 ezer a halott.[17] Másfél hónappal a háború megindítása után a Kreml szóvivője is elismerte, hogy súlyos veszteségeik vannak.[18]

A semleges skandináv országok fontolgatják a NATO-ba lépést Ukrajna sorsát látva.[19]

Három hónappal a háború kezdete után Putyin még mindig kitart amellett, hogy ez nem háború, csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra, pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket.[20]

Katonai kérdések

Oroszország hadserege 1 millió fő, ebből a szárazföldi haderő 400.000, a nemzeti gárda ugyanennyi. A világ nukleáris arzenáljának 45%-át birtokolja. 145 millió lakosa van, a világ 11. legnagyobb gazdasága. A bevételek ⅔-a a kőolajból származik, az oroszok adják a világ termelésének 10%-át.

Ukrajna már 2021 őszén tudta, hogy Oroszország támadni fog, tudta a támadás irányait és célpontjait. Az időpontot kb. egy hónappal korábbra jósolta.[21]

Az USA 2,2 M$ katonai támogatást hagyott jóvá Ukrajnának és az őt támogató országoknak. Csehország és Lengyelország katonai eszközöket adott át Ukrajnának, ennek pótlását szolgálja a nekik adott pénz: Lengyelország 288,6 m$-t, Csehország 106 m$-t kapott.[22]

Az ukránok napi 4–7000 tüzérségi lövést, míg Oroszország napi 20.000 lövést ad le.[23]

2022. november 9–11.

Ukrajna területe 2022. november 12-én
Az ukránok által HIMARS-rakétákkal belőhető terület a Dnyeper keleti, oroszok által elfoglalt partján. Forrás: 444.hu

Az oroszok feladják Herszon városát.[24] De akkor miért kellett annyi civilt Oroszországba vinni? Az ukránok csapdára gyanakodnak, de egy amerikai elemzőintézet szerint valóban kivonulnak.[25] A kiürítés előtt kifosztották a várost, még a tűzoltóautókat is elvitték. A háztartási gépekből kiszerelik az alkatrészeket, mert a hadsereg nem jut alkatrész-utánpótláshoz.

Ez az oroszok negyedik nagy veresége:

  1. Kijev
  2. Moszkva zászlóshajó
  3. Harkov
  4. Herszon

November 11-re befejeződött a kivonulás, és az oroszok felrobbantották maguk mögött a Dnyeper hídjait. Ukrajna ünnepli a kivonulást, de a Dnyeper túlpartjáról az oroszok ágyúzni tudják Herszont.[26] Ez a lehetőség persze fordítva is fennáll (lásd a jobb oldali ábrát), és az ukrán tüzérség hatótávolsága nagyobb az oroszénál. Végleg megszűnt annak a lehetősége, hogy az oroszok el tudják foglalni Odesszát, és ezzel elvágják Ukrajnát a Fekete-tengertől.

Ezzel egyetlen ukrán nagyváros, Mariupol maradt orosz kézen.

Az amerikai vezérkari főnök százezer főre becsli az orosz veszteségeket (halottak és sebesültek), és hasonlóra az ukránokét.[27]

6,5 millió ukrán hagyta el az országot.

2022. október vége

A háború eredeti célja az volt, hogy korlátozott erőforrások bevetése mellett megdöntsék a kijevi politikai vezetést, kiszorítsák Ukrajnából az Európai Uniót és a NATO-t, elérjék az ország területének nagyobb részén a politikai és katonai kontrollt.

Ezt a csatát március közepén elveszítették az oroszok Kijev alatt, az eredeti célokat már akkor fel kellett adniuk. Azután pedig, hogy áprilisban kivonták a harcképességüket elveszítő csapataikat Csernyihiv, Szumi és részben Harkiv megyékből, megszűnt annak a lehetősége is, hogy az erő pozíciójából tárgyalhassanak Kijevvel.

Azóta az a kérdés, hogy Ukrajna mely elfoglalt területei maradhatnak Oroszország ellenőrzése alatt. Úgy tűnik, Moszkva számára már az is győzelem lenne, ha a Krímhez vezető szárazföldi folyosót – Mariupol, Bergyanszk, Melitopol és Novaja Kahovka – megtartsa, Herszon, Liszicsanszk vagy Szeverodonyeck feláldozhatóvá vált.

Az oroszok képtelenek kiiktatni az ukrán légvédelmet, és ezen keresztül egyértelmű légi fölényre szert tenni. Az EU és az USA továbbra is támogatja Ukrajnát.

Az oroszok számára nem elfogadható, hogy területi nyereség nélkül érjen véget a háború. Az ukrán cél – a Krím visszafoglalása – ugyancsak nem tűnik most reálisnak.

A stabil béke megoldási lehetőségei:

  • Ukrajna felvétele a NATO-ba. Ez de facto megtörtént a közvetlen katonai jelenlét és a nukleáris támogatás kivételével.
  • Ukrajna Izraelhez hasonló felfegyverzése. Ez a Közel-Keleten sem hozott békét, ráadásul az eredeti orosz célnak – Ukrajna demilitarizálásának – is ellentmond.
  • Békefenntartók küldése Ukrajnába.

Így vagy úgy, a tartós béke Ukrajna valamilyen szintű felosztása árán képzelhető el.

2022. október 19.

Különböző fokú készültség Oroszországban, a négy új megyében hadiállapot. Korlátozható a lakosság mozgása, részleges, az Ukrajnával határos 8 körzetben teljes hadigazdaság.[28]

2022. október 8.

Robbanás történt a krími hídon, ami Kercset (a Krím-félsziget legkeletebbre fekvő települését) köti össze a Tuzla szigetén keresztül Tamannyal. A robbanás következtében teherautók és katonai járművek nem tudják használni a hidat. A vonatközlekedés is megszakadt.

A hídnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van. 18 km hosszú, 2018-ban Putyin személyesen adta át. Ráadásul a robbanás az ő 70. születésnapja utáni napon történt. A hídon át szállítottak az oroszok utánpótlást az Ukrajnában harcoló csapataiknak.[29] A híd a Krím annektálásának szimbólumává vált.

Az utánpótlás-szállítás miatt a híd legális katonai célpont volt (még akkor is, ha civil áldozatokkal járt), a civil lakosság ellen irányuló megtorlás viszont háborús bűntett.

A támadásra az oroszok megtorló légitámadás-sorozattal válaszoltak 19 város (köztük Kijev) ellen, amiben rakétákat, robotrepülőgépeket és öngyilkos irányi drónokat vetettek be. Elsősorban az ukrán infrastruktúrát támadták, az ország nagyobb energetikai létesítményeinek mintegy 30%-a rongálódott meg különböző mértékben. Ukrajna kénytelen volt leállítani az európai áramexportot. Az ukrán légvédelem meglepően hatékonynak bizonyult: a támadó eszközök több mint a felét megsemmisítette.[30]

Putyin kinevezte Szergej Vlagyimirovics Szurovikint az inváziós hadsereg parancsnokává, aki Szíriában a kegyetlenségéről vált hírhedtté. Ezzel a háború újabb szintet lépett:[31]

  1. villámháború: az első néhány napban kiderült, hogy nem működik, de az oroszok hetekig erőltették
  2. klasszikus orosz doktrína: tömeges tüzérségi előkészítés után gyalogos rohamok
  3. totális háború október 8-tól: az ellenség minden erőforrását elpusztítani, beleértve a civileket és az infrastruktúrát is.

2022. október 1.

Az orosz Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a bekerítés veszélye miatt kivonják csapataikat – 5000 embert – a Donyeck megyei Liman városából.[32] Másnapra ez meg is történt.

2022. szeptember 10.

A szeptemberi támadás

Az ukránok közel egyidejűleg két irányból is támadták az oroszokat, és Harkov körzetéből 50 km-re kiszorították őket.

Az első, előre bejelentett támadás délkeleten-keleten kezdődött, amit egy északkeleti támadás követett. Az utóbbi az oroszok számára teljesen váratlan volt, és az egész frontjuk összeomlott annyira, hogy ezt még a sajtóban is kénytelenek voltak elismerni. Az ukránok lőszert és harckocsikat zsákmányoltak: ezek megsemmisítésére sem volt idejük az oroszoknak. Más szóval: pánikszerű menekülés volt visszavonulás helyett. Ez a katonai felderítés újabb kudarca.

A vereség a hátországi propagandában is repedéseket okozott.[33]

Az ukránok teljes harcászati és hadműveleti sikert értek el, stratégiai szinten azonban még mindig az oroszok dominálják a háborút. Ukrajna területe a Krímmel együtt 600,000 k㎡, ebből 120,000 k㎡-t tartanak megszállás alatt az oroszok. A mostani győzelem mindössze 6,000 k㎡-t szabadított fel.

Az ukrán sikerek lehetetlenné teszik a Dombaszban tervezett népszavazások megtartását (már haza is hívták a szakértőiket), és azt, hogy az oroszok komolyabb offenzívát indítsanak a megszállt területekről. Harkov megyében egészen az országhatárig szorították vissza az oroszokat, ezzel felszabadítva Harkovot a tüzérségi támadások alól.

Az oroszok jelentős mennyiségű haditechnikát veszítettek: 151 gyalogsági harcjárműről és 104 harckocsiról van fényképes bizonyíték. A hátrahagyott lőszerek mennyisége olyan jelentős, hogy az ukrán irónia szerint az oroszok lettek Ukrajna legfőbb fegyverszállítói.

A lakosság nem menekül: felszabadítóként üdvözlik az ukrán csapatokat. Az oroszok háborús bűntettekkel vádolják az ukránokat, ami arra utal, hogy a saját bűneikről próbálják elvonni a figyelmet.

Az oroszok feltehetően megmaradnak a különleges katonai művelet mellett, így viszont állandó emberhiánnyal küzdenek, és a toborzott újoncokat sem tudják felszerelni. Az új egységek harci morálja is gyenge.

Ha az ukránok még képesek folytatni a támadást, a célpont valószínűleg Zaporizzsja lesz, ami a most visszafoglalt Izjumtól 200 km-re délkeletre van. A visszafoglalása elvágná a Krím utánpótlását.

2022. június 23.

Megérkeztek Ukrajnába azok a rakétavetők, ami kiegyenlíti az ukrán tüzérségi hátrányt.[34]

A nyugati fegyverzet annyira hatékony, hogy az oroszok nem tudnak vele mit kezdeni. Műholdakról bemérik az ukránok felé tüzelő lövegeket, a koordinátákat továbbítják az ukránoknak, akik a nyugati önvezérlő ütegekkel kilövik. Még célozniuk sem kell.[35] A szeptemberi ukrán támadáskor az oroszok sokszor nem is használták a tüzérségüket: ezért került ennyi löveg az ukránok kezére.

2022. május 16.

Az ukrán erők Harkivnál elérték az orosz határt egy légifelvétel szerint, azaz sikerült visszaszorítaniuk a várost támadó oroszokat.[36] Kijevtől már áprilisban visszavonultak, hogy délre csoportosítsák át a katonáikat.

Délen a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területet, Odesszát és az odavezető Mikolajivot sem sikerült elfoglalni.

Egyetlen stratégiai célt sikerült elérni: az Azovi-tenger partvidékén sikerült szárazföldi összeköttetést teremtenie a 2014-ben elfoglalt Krím félszigettel.

Ukrajna szerint akár az év végére a győzelmével is zárulhat az ellene indított orosz invázió, ezt valószínűsítette a NATO főtitkára is.[37]Oroszország brit hírszerzési becslések szerint bevetett szárazföldi erejének egyharmadát elveszítette.

A háború eleje

Forrás: 444.hu

A háború 4. napján Kínából szerettek volna élelmiszert kapni, mert a stratégiai készletük szavatossága 10 éve lejárt. A másik, amit Kínából kértek: a modern drónok, ami nincs nekik.

Az oroszok nem számítottak a jegybankjuk központi tartaléka – 643 M$ – felének lefoglalására, ami az első szankciók között volt, és még a 10.000$ feletti magánszámlákat is korlátozták.

Putyinnak 15 éve korlátlan hatalma van, ami mindenkinek torzítja a személyiségét.[38]

Ukrajna Európa legszegényebb állama.

Egy angol katonai szakértő szerint az orosz légierő képtelen komplex légi műveleteket végrehajtani, mivel csak páros, esetleg négyes repüléseket gyakorolnak, a bombázók és a vadászgépek együttműködését nem. Ráadásul komoly veszteségektől kell tartaniuk, mivel az ukránoknak rengeteg vállról indítható légvédelmi rakétájuk van. Feltehetően a barát–ellenség-felismerő rendszerrel is probléma lehet. Ezért a bombázók csak éjszaka, alacsony magasságból bombáznak, így viszont lehetetlen a precíziós bombázás.

Szárazföldön a stratégiai tervezés jónak tűnik, viszont harcászatból és logisztikából viszont teljes mértékben leszerepeltek. A diverzáns akciókat az ukránok elhárították, az erőfelderítőknek pedig nincs meg a légi támogatásuk. Üzemanyag híján tíz kilométer hosszú katonai konvojok állnak egy helyben.[39]

Sok forrás állítja, hogy az orosz katonák nem tudták, hogy háborúba mennek, és igen alacsony a harci morál: sokan adják meg magukat.[40]

Putyin azt állítja, csak hivatásos katonákat küldött Ukrajnába, sorkatonákat nem, és mozgósítás sincs. A szavainak egyre kevésbé lehet hitelt adni.

A háború katonai következményei

Oroszországnak több ezer járművet és rakétát kell pótolnia, amelyhez nyugati alkatrészekre is szükség van.

Az orosz hadigépezet nem bizonyult elég hatékonynak, a háború elhúzódása pedig az orosz védelmi szektornak is nagyon rossz reklám – ki akarna ezek után orosz technológiát venni?

Új nemzeti identitás született: most már az oroszul beszélő lakosság is ukránnak érzi magát.

Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, a jelentkezésüket már elfogadták, a NATO-országok többsége ratifikálta is. A két ország csatlakozásával a Balti-tenger belső NATO-tengerré válik, a NATO hadereje pedig jelentősen nő. Finnország atomfegyvert is enged a területére, ha felveszik a NATO-ba.[41]

Az orosz kudarcok okát a fenti cikk a személyi állománynak tulajdonítja.

A sorállományt a leendő egységénél képzik ki annak speciális feladataira, ezért nem lehet más egységhez vezényelni őket, és az egységek nem tudják más egység feladatát átvenni. Harcoló egységekhez szánt újoncoknál meg végképp lehetetlen a kiképzés. Ezen még a sorozás sem segítene rövid távon.

A parancsnokok nem tudnak feladatokat delegálni a beosztottjaiknak a kiképzetlenség miatt, emiatt sokszor ezredesek, tábornokok vannak a fronton. Ezért nagy a veszteség a parancsnokok között.

A háború vége

Az USA vagy a NATO nem tárgyal Oroszországgal.

Ukrajnának független, szuverén nemzetként magának kell eldöntenie, hogy lesz-e megállapodás az oroszokkal. Ha lesz, akkor a NATO támogatóként áll majd a tárgyalóasztalnál.[42]
Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára

Zelenszkij feltételei a béketárgyalásra: az orosz fél

  • helyreállítja Ukrajna területi szuverenitását
  • megbünteti a háborús bűnösöket
  • tiszteletben tartja az ENSZ okmányait
  • kárpótlást fizet Ukrajnának a háborús károkozásért
  • garantálja, hogy nem támadja meg többet Ukrajnát.


Béke: politikai rendezéssel egybekötött tűzszünet. → Az első lépés mindig a tűzszünet.

A politikai rendezés akadálya a Krím és a 4 elfoglalt ukrán megye.

Ukrajna eddig két tűzszünetet kötött Oroszországgal: a Minszk-I és Minszk-II-t. Oroszország egyiket sem tartotta be. A cikk részletesen leírja a katonai helyzetet.

A magyar kormány azonnali tűzszünetet és az USA és Oroszország közötti békeszerződést szeretne.

A tűzszünet Oroszországnak kell, mert

  • időre van szüksége, hogy kiképezze a mozgósított katonákat, modernizálja a raktárakból előszedett ősrégi, ám óriási mennyiségben rendelkezésre álló szovjet harceszközöket, és felkészüljön a 2023. márciusra tervezett újabb támadásra
  • stabilizálja a megszerzett területek feletti uralmát
  • legitimálná a háborús bűneit, amiket az ukrán infrastruktúra bombázásával követett el a tél beállta előtt
  • az ilyen tűzszünet az európai biztonságot is aláásná.

Az USA és Oroszország közötti tárgyalás pedig az ukrán szuverenitás nagyon durva megsértése és egyben Ukrajna teljes félreértése volna.

Az orosz gazdaság

Az orosz GDP alakulása az előző évhez képest 2021. június és 2022. június között az Orosz Gazdasági Minisztérium adatai alapján. Forrás: VálaszOnline

Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen.[43] A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-ben 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.

Oroszország szénhidrogén-bevétele másfélszeresére nőtt 2022-ben, de nem annyira, amit reméltek – részben egyes EU-országos önkéntes vásárlás-csökkenése, részben a földgázszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.) Az olajárak nem a szankciók, hanem a krízis miatt emelkedtek. A nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó 2023. februártól él. A csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez.

Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Pl. az orosz személyautókat légzsák, ABS biztonsági rendszer, automata váltó és érdemi elektronika nélkül forgalmazzák.[44] Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.

Oroszországban 22%-os az infláció 2022-ben, az EU-ban ennek pont a fele.[45]

Kb. százezer ukrán katona halt meg, 40 ezer civil, 6,8 millió ember menekült el az országból. Igen súlyos humanitárius válság és népesedési tragédia alakult ki. A kár 100 M$-ra tehető. Ukrajna 24 M$ segítséget kapott.

Oroszországnak 85 ezer katonája halt meg (Afganisztánban 15 ezer halott volt tíz év alatt, a vietnami háborúban 58 ezer). 700 sorozásra váró fiatal elmenekült, és még több százezren a közállapotok miatt. Közép-Ázsia függetlenedik, Kína egyre kritikusabb. Oroszország szövetségese Magyarország, Észak-Korea, Afganisztán (tálibok), Mali, Irán.

Katonai kiadások

Forrás: Eurostat

A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.

2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre.

Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 800 milliárd dolláros.

Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.[46]

A háború napi 500 m$-ba kerül Oroszországnak becslések szerint.[47]

Olaj, gáz

2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.

Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.

2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. Magyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.

Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.

Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki.[48] 2022-ben az Oroszországból importált földgáz aránya 40 százalékról 7 százalékra csökkent az EU-ban.[49]

A gázra semmiféle uniós embargó nincsen.[50] Az olajra vonatkozó szankciók 2022 novemberétől ill. 2023 februárjától lépnek életbe.

Oroszország olajbevételei 2022. augusztusban 13%-kal csökkentek júliushoz, és 3,4%-kal az előző évihez képest.[1]

Európa – kicentizve ugyan, de – szeptember végére beszerezte a télre szükséges gázt az oroszok nélkül is.[51] Szeptember 28-án viszont megsérült mindkét Északi Áramlat földgázvezeték.[52] Október 2-án már egyik vezeték sem szivárog.

2022. október 1-jén megnyitották a Balti gázvezetéket, ami Norvégiából szállít gázt Lengyelországba Dánián keresztül.[53]

2022. november végén az EU-ba irányuló olajexport napi 95 ezer hordó a háború előtti 1,2 millióval szemben, pedig az olajszankció csak egy hét múlva lép életbe.[54]

Ukrán gazdaság

2022. november végén az ukrán államadósság meghaladta a 100 M$-t.[55]

Magyar vonatkozások

A Publicus Intézet felmérése egy héttel a háború kitörése után. Forrás: Facebook/Vox Populi választási kalauz
A háború 3. hónapja után. Forrás: Nyugati Fény

Orbán 4 fontos dologban változtatta meg a nézeteit pár napon belül:

  • Putyinbarátság
  • Ukrajna-ellenesség a nyelvtörvény miatt
  • NATO-ellenesség (mégis jönnek NATO-katonák, most már nem akadályozza a NATO fellépését Ukrajna mellett, amit eddig 4-szer vétózott a nyelvtörvény miatt)
  • menekültek befogadása.

És további változtatást várunk Paks 2 és az orosz bank ügyében. Ennek érdekében tüntetett az ellenzék március 1-jén, és tüntet a választás előtti napon, április 2-án is. Eközben a 24.hu úgy értesült, hogy a Roszatom már nem is akarja megépíteni az atomerőművet.[56] A választás után a fidesz EU-képviselői is megszavazták az EU-ban Paks 2 leállítását és az orosz energiaimport tilalmát.[57]

Ez Orbán külpolitikájának teljes csődje. És még nem is beszéltünk mindenről: az EU-kapcsolatról, az erdélyi és felvidéki magyar pártok befolyásolásáról, Trumpról, stb.

Orbán az ukrán nyelvtörvény miatt gátolta Ukrajna EU- és NATO-csatlakozását, pedig a kisebbségi jogokat éppen az EU csatlakozási követelményei tudták volna biztosítani.[58]

A kormány össze-vissza kapkod a háború kérdésében. Először kategorikusan megtiltotta NATO-erők Magyarországra jövetelét, aztán pár nap múlva mégis megengedte. Megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül a NATO fegyvert szállítson Ukrajnába, miközben ezt megszavazta az EU-ban és a NATO-ban is. Utóbb megengedte a Magyarországon keresztüli fegyverszállítást, ha az nem közvetlenül jut Ukrajnába, hanem másik NATO-országon keresztül.[59] A választás után pedig az EU-ban megszavazták a fegyverszállítást.[57]

Az euró árfolyama március 7-én elérte a 400 Ft-t, és még az ukrán valutánál, a hrivnyánál is nagyobbat esett. Ennek egyik oka az MNB hibás politikája. Állításuk szerint válság idején stabilabb marad, mint az euró, ezért ellenzik az euróhoz csatlakozást. A valóság viszont az, hogy válság idején a befektetők biztos valutába menekítik a pénzüket, és a forint nem ilyen.[60]

2022. július elején úgy néz ki, Orbán kénytelen volt megváltoztatni a véleményét, és belátni, csak addig kell Putyinnak, amíg ebből Putyin hasznot tud húzni.[61]

Az USA támadt rá az oroszokra, ezért Ukrajna adja meg magát.[62]
– Vágó István

2022 november elején úgy néz ki, Orbán nem változtatta meg az Oroszországgal kapcsolatos véleményét, hanem valami fura kettős játékot játszik: befelé mást mond, mint kifelé. Miközben minden EU-szankciót megszavaz az Európai Tanácsban (bár néha keresztbe tesz az egységes véleménynek), itthon nyíltan Putyin-párti politikát folytat.

Egy példa: 2021. novemberben 46 orosz diplomata dolgozott Magyarországon, egy évvel később 57. Magyarország – az EU-ban egyedül – egyetlen orosz diplomatát sem utasított ki, miközben az EU-országok összesen kb. 200-at egy év alatt.[63]

Gáz

Az Európai Unió közösen akar földgázt venni az oroszoktól addig is, amíg nem tudja jelentősen csökkenteni a mennyiséget. Ezzel le lehet törni az árat.[64] Magyarország orosz gázfüggősége a legnagyobb: 86%. Egyedül mi vagyunk az EU-ban 60% fölött.[65]

Bulgária megállapodott az USA-val cseppfolyós földgáz szállításában az oroszénál alacsonyabb áron. Bulgária eddig a gáz 90%-át vette Oroszországtól.[66]

Magyarország 2022 februárjában a világpiaci árnál 30%-kal magasabb árért vette az orosz gázt.[66]

A háború kitörésekor a gáz ára 180 €/MWh-ról 227-ra szaladt fel, majd visszaesett 80–100 €/MWh-ra.

A 6 EU-szankció egyike sem érintette a gázt, és a szankciók bevezetése idején nem is változott a gáz 80–100 €/MWh-os ára. A gáz ára két héttel később, június 14-től kezdett emelkedni, miután Putyin – önmagát szankcionálva – 40%-kal csökkentette a szállított mennyiséget. Ekkor az ár 160 €/MWh-ra ment fel, majd aug. 26-án érte el a legmagasabb árat: 346 €/MWh-t.[67]

Olaj

Az EU 6. szankcióként leállítja az orosz olajimport 90%-át. Orbán meg akarta vétózni, mert abban reménykedett, ilyen címen megkapja az eddig jogállami ügyek miatt visszatartott pénzeket. Annyit ért el, hogy nélküle vezették be az embargót, ő és néhány másik ország haladékot kapott.[68]

Magyarország az olaj felét veszi Oroszországtól a világpiaci árnál 30%-kal olcsóbban (Oroszország eladási nehézségei miatt), viszont tovább exportál Szlovákiába, ami jelentős hasznot hoz. A magyar vétó elsősorban a Mol extraprofitját védte, amit később esetleg meg akar adóztatni.

A magyar import az orosz export kb. 2%-a.

Kárpátalja

Ukrajna felosztása Medvegyev szándékosan félreérthető Telegram-posztjában.[69]

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese arról a tervről beszélt, hogy Magyarország katonai erővel lerohanná Kárpátalját. Szerinte még nincs döntés, és Magyarország katonailag egyébként sem áll készen.[70] Egy lengyel külpolitikai szakértő már korábban nyilatkozott az ügyről.[71]

Nádas Péter szerint Orbán azért állomásoztatott katonákat az ukrán határon, mert ígéretet kaphatott Putyintól.[72] Akkor pedig már a február eleji látogatásán meg kellett tudnia a támadás tervét. A kormány állítása szerint a február 22-i kormányülésen döntöttek róla, hogy katonák települnek az ukrán határra.[73] Az index.hu már február 13-án az orosz támadás irányát latolgatta.[74]

Nemzetközi jog

Atomháború után. Forrás: contextus.hu

A nemzetközi jog szerint Ukrajna bármilyen támogatása legitim lépésnek számít, ugyanis a konfliktusban Oroszország az agresszor, és az agressziót szenvedő államnak nyújtott segítség nem lehet jogszerűtlen. Akik formálisan csatlakoznak a hadviselő állam fegyveres erőihez, a hadijog kifejezésével élve „kombattánsnak” minősülnek, azaz olyasvalakinek, akit fogságba esve megillet a hadifogoly státusz, de Oroszország ezzel ellentétesen nyilatkozott.[75]

A kazettás bomba és más, az ENSZ által tiltott fegyver használható Ukrajnában, mivel sem Oroszország, sem Ukrajna nem csatlakozott az ezeket betiltó ENSZ-egyezményhez.

Az atomsorompó egyezmény – az atomhatalmak megállapodása – nem engedi meg atomfegyver alkalmazását atomfegyverrel nem rendelkező országgal szemben, amelyet megtámadott egy atomfegyverrel rendelkező ország, de vereség fenyegeti.

Az Európai Parlament egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazza, ahol az orosz katonák és az orosz vezetés által elkövetett háborús bűnök végrehajtóit vonnák felelősségre. A bizonyítékok gyűjtése már elkezdődött, azokat Ukrajna területén kívül tárolják.[76] A visszafoglalt területeken tömegsírokat találnak megkínzott, kivégzett emberek holttesteivel.[77]

2014-ben Ukrajna és Oroszország Minszkben több megállapodást is kötött, amit Oroszország soha nem tartott be.

2022. október 1-jén Ukrajna beadta a csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.[78]

2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt. A szavazás eredménye 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodás volt. A fideszesek – bár benn ültek a teremben – nem nyomtak gombot.[79]

Háborús bűncselekmények

Az oroszok háborús bűntetteket hajtanak végre. A bucsai mészárlás miatt felfüggesztették a tagságukat az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában. Ezt Magyarország is megszavazta.[80] A háborús bűntettek folytatódnak, az ukránok a visszafoglalt területeken civilek tömegsírjait találják, sokukat haláluk előtt megkínoztak. A cseh EU-elnökség ezért nemzetközi bíróság felállítását szorgalmazza.[81]

Izjum visszafoglalása után több tömegsírt találtak. Az egyikben 436 holttestet, közülük 30-on voltak kínzás jelei. A 436 emberből 21 volt katona.[82]

Az ENSZ megfigyelői is találtak háborús bűncselekményeket. Legnagyobb részüket oroszok követték el ukránok ellen, de az ellenkezőjére is akadt példa.[83]

Vélemények

Elégedettség a kormány háborús politikájával. Forrás: Hírklikk

Oroszország felvette Lengyelországot a „nácitlanítandó” országok listájára. Ha a duma megszavazza, akkor Oroszország háborút indít Lengyelországgal szemben, így a NATO-val szemben is…[84]

Luxemburg külügyminisztere szerint a háborúnak csak Putyin kiiktatásával lehet véget vetni.[85]

Nem jön vonat Lengyelországból Orbán szokásos március 15-i beszédére, mert kell a szerelvény, hogy Ukrajnából kimentsenek gyermekes anyákat.[86]

Milyen érdekes, hogy a jugoszláv háborúk idején nem volt sem vészhelyzet, sem áremelkedés, sem benzinhiány, pedig a háború itt folyt a szomszédban.

Oroszország híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században már nem lehet meg komoly globális hatalom. Ezt a dolgot soft powernek hívják: tudjon állítani magáról valamit, ami miatt vonzó lehet.[87]
– Uj Péter
Oroszország, kihasználva a világgazdaság Covid–19-járvány okozta gyengülését, előre megfontoltan globális energia- és inflációs válságot idézett elő.[88]
– Mateusz Morawiecki

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint négy oka is van annak, hogy Ukrajna miért számít az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.[89]

  1. Putyin háborúja közvetlen veszélyt jelent Európa biztonságára
  2. az orosz agresszió egyértelmű kihívást jelent NATO számára
  3. Oroszország szándékos kegyetlensége támadást jelent közös értékeink és a jogállamiság ellen
  4. Oroszország inváziója aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amely mindannyiunkat biztonságban tart.

Álságos magyar békepolitika

Ungár Krisztián szerint Orbán ugyanazt az álságos békepolitikát folytatja, mint a Szovjetunió a II. világháborúban a németekkel kapcsolatban a lengyel agresszió után: a nyugatiak háborút akarnak piacszerzés érdekében, pedig a békéről kellene tárgyalni. Kovács Zoltán még azt sem támogatja, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg magát. A magyar kormány az áldozat segítségére siető szövetségeseit úgy állítja be, mint akik bombákat hajigálnak a szankciókkal – Magyarországra.[90]

Egy interjúban Orbán áradozik Merkelről, aki a Krím elfoglalása után megakadályozta, hogy az nemzetközi konfliktussá váljék. Az agresszor pont ezt akarta. Az orosz–ukrán konfliktusban Orbán a magyarokkal van, nem az áldozattal.

Én az azonnali tűzszünet mellett vagyok, az azonnali tárgyalás mellett vagyok. Mindegy, hogy az ukránok erről mit gondolnak.[91]
– Orbán Viktor

Orbán az USA és Oroszország között képzeli a béketárgyalást, pedig ezt mindkét fél visszautasította. És azután nyilatkozta, hogy Oroszország annektált négy ukrán megyét.[92] Az azonnali béke nyilván meghagyná orosz tulajdonban, vagyis az oroszok győznek.

Jegyzetek

  1. ^ 1,0 1,1 Kozák Dániel: Először beszélt Moszkva nyíltan a vereség lehetőségéről. 24.hu (2022. szept. 14.)
  2. Bódog Bálint: A BBC a „dark weben” próbálja tájékoztatni a nyugati sajtótól elvágott oroszokat. 444.hu (2022. márc. 6.)
  3. Pénzváltó Nikolett: Moszkva nem boldog az Ukrajnába érkező török haditechnikától, de Erdoğannak nem érdeke egy erős Oroszország. 444.hu (2022. szept. 29.)
  4. Pénzváltó Nikolett: Örökország az oroszok pénzét szereti, és nem a putyini birodalmi politikát. 444.hu (2022. szept. 28.)
  5. Boros Juli: Az oroszok hivatalosan is elcsatolják a megszállt ukrán megyéket. 444.hu (2022. szept. 29.)
  6. Ukrajna hivatalosan kérte felvételét a NATO-ba. www.vg.hu (2022. szept. 30.)
  7. Iván-Nagy Szilvia: Felkavarta az oroszokat a Putyin-beszéd, gyorsan fogynak a repülőjegyek. telex.hu (2022. szept. 21.)
  8. Papp Atilla: Oroszországban több mint 1300 embert vettek őrizetbe a mozgósítás elleni tüntetéseken. 24.hu (2022. szept. 22.)
  9. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. szeptember 26.
  10. Kaiser Orsolya: Az USA felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot, mert őket is besorozhatják katonának. telex.hu (2022. szept. 28.)
  11. Végzetes veszteségek Putyin frissen behívott katonái között. www.szabadeuropa.hu (2022. okt. 29.)
  12. Szily László: Kiderült, hogy 400 ezernél is több orosz menekült Kazahsztánba, 700 ezer pedig Grúziába a bevonulás elől. 444.hu (2022. nov. 29.)
  13. Herczeg Márk: „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja”. 444.hu (2022. feb. 24.)
  14. Magyari Péter: Ez az EU történetének legnagyobb menekülthulláma. 444.hu
  15. Farkas György: A kormány támogatja a menekülők elszállásolását. 24.hu (2022. márc. 12.)
  16. Szurovecz Illés: Nehezen jut menedékes státuszhoz, aki a háború elől menekül hozzánk. 444.hu (2022. ápr. 7.)
  17. Jabronka Richárd: A NATO minden eddigi becslésnél magasabb, brutális orosz veszteségről számolt be. ellenszel.hu (2022. márc. 23.)
  18. Ferenci Ármin: Kreml-szóvivő: Csapataink komoly veszteségeket szenvedtek, ez egy tragédia. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  19. Uj Péter: Nagyon valószínű, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. 444.hu (2022. ápr. 15.)
  20. Király András: Szétvert zászlóaljakból tákolnak össze újakat az oroszok. 444.hu (2022. máj. 20.)
  21. Wagner Péter: Már tavaly ősszel nagyon pontosan tudták az ukránok, hogy hol, mikor és hogyan támadnak majd az oroszok. azonnali.hu (2022. máj. 19.)
  22. Czinkóczi Sándor: Lengyelország és Csehország százmilliókat kapott az Egyesült Államoktól hadseregfejlesztésre. 444.hu (2022. szept. 29.)
  23. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 11.
  24. Feladják az oroszok a stratégiai fontosságú Herszon várost, a Dnyeper bal partjára vonják vissza erőiket. roviden.hu (2022. nov. 9.)
  25. Nyilas Gergely: Nem csapda a herszoni orosz visszavonulás. telex.hu (2022. nov. 10.)
  26. Felrobbanthatta maga mögött az orosz hadsereg a Dnyipro hídjait. telex.hu (2022. nov. 11.)
  27. Nyilas Gergely: Amerikai vezérkari főnök: Százezer katonát veszíthetett az orosz hadsereg. telex.hu (2022. nov. 10.)
  28. Németh András: Putyin legújabb bejelentése után nem a megszállt területek, hanem Oroszország élete változik meg gyökeresen. hvg.hu (2022. okt. 19.) Részleges – a négy új megyében teljes hadiállapot.
  29. Ferenci Ármin: Putyin büszkesége omlott le a krími híd egy részével. telex.hu (2022. okt. 8.)
  30. Rácz András: Európát is sújtják az ukrán energiarendszer elleni orosz rakétacsapások. 444.hu (2022. okt. 16.)
  31. Putyin háborút hirdetett, lemondott Liz Truss. Király Tamás interjúja Tarjányi Péterrel YouTube (2022. okt. 20.) (videó)
  32. Pál Tamás: Az oroszok kivonják a csapataikat Limanból. telex.hu (2022. okt. 1.)
  33. Tóth Gergely: Az orosz nyilvánosság is elkezdte emészteni a harkivi vereséget. telex.hu (2022. szept. 12.)
  34. Jabronka Richárd: Megérkeztek Ukrajnába a várva várt amerikai csodafegyverek, amelyek fordíthatnak a háború menetén. ellenszel.hu (2022. jún. 23.) Az orosz ágyúk 20–25 km-re lőnek, az amerikai rakéták 80 km-re.
  35. Facebook/András Schmidt 2022. szeptember 14.
  36. Putyinék feladták Ukrajna második legnagyobb városát, nem támadják tovább. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  37. NATO-főtitkár: Hiába Putyin óriáshadserege, Ukrajna megnyerheti a háborút. nyugatifeny.hu (2022. máj. 15.)
  38. Sz. Bíró Zoltán: Magyarország a hatalmi érdekek ütköző zónájában. YouTube (2022. márc. 26.) (videó)
  39. Király András: Mi van a híres orosz légierővel? 444.hu (2022. márc. 6.)
  40. Dévai László: „Kilencven százalékunk hazamenne” – Putyin serege kezd belefáradni a háborúba. rtl.hu (2022. márc. 8.)
  41. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. október 31.
  42. Bozsó Ágnes: Ez a háború a tárgyalóasztaloknál ér majd véget, a megállapodásról pedig Ukrajnának kell döntenie. Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára nyilatkozott a BBC-nek telex.hu (2022. nov. 16.)
  43. Facebook/Erzsébet Budai Tarjáni Péter, 2022. június 8.
  44. Zách Dániel: A szankcióellenes Ladával száguld hátramenetben az orosz autóipar. telex.hu (2022. nov. 1.)
  45. Pál Tamás: Az Európai Bizottság szerint nem helyénvaló a kormány bombás plakátkampánya. telex.hu (2022. okt. 19.)
  46. Kaviár és kalasnyikov. kaviareskalasnyikov.hvgblog.hu (2022. máj. 19.)
  47. Földes Márton: Az Északi Áramlat megrongálása óriási pofon Európának, de jól jöhet Kínának. hvg.hu (2022. okt. 16.)
  48. Csikvári J. András: A Shah Deniz küldhet gázt – avagy mi mennyi? ujnepszabadsag.com (2022. júl. 20.)
  49. Von der Leyen: A szankciók működnek, már a mosógépekből szedik ki az alkatrészeket az oroszok. 24.hu (2022. szept. 14.)
  50. Lendvai Ildikó: Szent tehén a vágóhídon. ujnepszabadsag.com (2022. júl. 18.)
  51. Jandó Zoltán: Összeomlott az orosz gázimport, megszűnhet Putyin zsarolási potenciálja. g7.hu (2022. szept. 22.)
  52. Weiler Vilmos: Emelkednek a gázárak az Északi Áramlat megsérülése után. telex.hu (2022. szept. 28.) Mindkét vezeték egyszerre sérült meg. A hatóságok szabotázsakcióra gyanakodnak..
  53. Pál Tamás: Megindult a gáz áramlása Lengyelországba az új Balti-gázvezetéken keresztül. telex.hu (2022. okt. 1.)
  54. Az ukrajnai háború és várható következményei. YouTube (2022. nov. 23.) (videó) 38:00.
  55. Solti Hanna: Már több mint 100 milliárd dollár az ukrán államadósság. 444.hu (2022. nov. 29.)
  56. Vitéz F. Ibolya: Mi van, ha az oroszok már nem is akarják megépíteni a Paksi Atomerőmű új blokkjait? 24.hu (2022. márc. 28.)
  57. ^ 57,0 57,1 Magyari Péter: Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását. 444.hu (2022. ápr. 8.) És az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, 513:22:19 arányban. → Paks 2
  58. Korrupciómentes ország nincs, hazugságmentes lehet. Németh Péter interjúja Majtényi Lászlóval hirklikk.hu (2022. márc. 3.) 16:40.
  59. Szurovecz Illés: A kormány engedélyezte, hogy a NATO fegyveres erőket telepítsen a Dunántúlra. 444.hu (2022. márc. 7.)
  60. Mészáros R. Tamás: Ezek az okai a forint gyors és erős gyengülésének. telex.hu (2022. márc. 7.)
  61. Kényszerpályán Orbán: Változik a kormányfő hozzáállása a háborúhoz és Oroszországhoz is. nyugatifeny.hu (2022. júl. 9.)
  62. Facebook/Vágó István 2022. szeptember 17.
  63. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 1.
  64. Véget ért az EU-s csúcstalálkozó: Döntöttek a tagállamok a közös földgáz-beszerzésről. nyugatifeny.hu (2022. márc. 26.)
  65. Vendégünk Zuglóban Róna Péter. Téma: korrupció és a gazdaság. Vendéglátó: Hadházy Ákos YouTube (2022. márc. 24.) (videó)
  66. ^ 66,0 66,1 Jabronka Richárd: Minden mítosz megdőlt: Orbán most eláshatja magát – kiderült, mi történik, ha nem Putyin barátai vagyunk. ellenszel.hu (2022. máj. 12.)
  67. A Gazprom mesterséges pánikkal tartja rekordmagasan az európai gázárakat. vastagbor.atlatszo.hu (2022. szept. 22.)
  68. Facebook/Dobrev Klára 2022. május 31.
  69. Urfi Péter: Ukrajna felosztásáról készült térképpel provokál Medvegyev. 444.hu (2022. júl. 28.)
  70. Kassai Zsigmond: Egy orosz szakértő szerint Magyarország még nem áll készen Kárpátalja lerohanására. 24.hu (2022. jún. 11.)
  71. Magyari Péter: Titkos megállapodásról, Ukrajna felosztásáról írnak Lengyelországban. 444.hu (2022. márc. 19.) Ha Oroszországnak sikerülne lerohannia Ukrajnát, Magyarország visszakapná Kárpátalját.
  72. Orbán ígéreteket kaphatott Putyintól, ezért állomásoztatott csapatokat az invázió másnapján az ukrán határon. Nádas Péter véleménye 24.hu (2022. okt. 25.)
  73. A magyar honvédség megerősíti a magyar-ukrán határ védelmét. kormany.hu (2022. feb. 22.) A Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének orosz elismerése után.
  74. Szurok Dávid: Honnan támadhatnak az oroszok? index.hu (2022. feb. 13.)
  75. Mit lehet várni az Ukrajna megmentésére induló külföldi légiótól? telex.hu (2022. márc. 4.)
  76. Arató László: EP-képviselők szerint új nürnbergi tárgyalásra van szükség. www.szabadeuropa.hu (2022. máj. 20.)
  77. Aradi Hanga Zsófia: Hátrakötött kézzel, arccal a föld felé lökték az izjumi tömegsírba a megkínzott civileket. telex.hu (2022. szept. 21.)
  78. Ez történt pénteken a háborúban. telex.hu (2022. okt. 1.)
  79. Iván-Nagy Szilvia: Terrorizmust támogató államnak nyilvánította Oroszországot az EP, a bent ülő fideszesek nem szavaztak. telex.hu (2022. nov. 23.)
  80. Magyarország is megszavazta, hogy felfüggesszék Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. telex.hu (2022. ápr. 7.)
  81. Flachner Balázs: A cseh EU-elnökség nemzetközi bíróság létrehozását sürgeti az Ukrajnában feltárt tömegsírok miatt. telex.hu (2022. szept. 17.)
  82. Fődi Kitti: 436 holttestet találtak az iziumi tömegsírban. 444.hu (2022. szept. 24.)
  83. Benics Márk: Háborús bűncselekményeket tárt fel az ENSZ független vizsgálóbizottsága Ukrajnában. 444.hu (2022. szept. 23.)
  84. Jabronka Richárd: Putyin vérontásra készül Lengyelországban: “Nácitlanítást” javasol az alsóház. ellenszel.hu (2022. máj. 14.)
  85. Benedek Rebeka: Luxemburg külügyminisztere szerint ez lehet az egyetlen kiút az orosz-ukrán háborúból. contextus.hu (2022. márc. 3.)
  86. Zubor Zalán: Nem jönnek Budapestre a CÖF lengyel barátai, otthon tartottak Békemenetet – Ukrajnáért. atlatszo.hu (2022. márc. 3.) A vonat a gyermekes anyák kimentéséhez kell Ukrajnából.
  87. Uj Péter: Az orosz birodalom híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században nem lehet meg globális hatalom. 444.hu (2022. szept. 29.)
  88. Haász János: Orbán lengyel kollégája talált jobb okot az európai válságra, mint az „elhibázott brüsszeli szankciók”. Mateusz Morawiecki telex.hu (2022. okt. 7.)
  89. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 22.
  90. Ungváry Krisztián: Egy magyar szempontból szégyenletes történelmi párhuzamról. 444.hu (2022. okt. 19.)
  91. Orbán Viktor panelbeszélgetése a „Cicero” című németországi havilap vezetőivel. miniszterelnok.hu (2022. okt. 11.) A február 4-i moszkvai „békemisszióról”.
  92. Magyari Péter: Akkor követel Magyarország tűzszünetet, amikor senki sem lát alapot a tárgyalásra. 444.hu (2022. okt. 18.) Összefoglaló a háború aktuális helyzetéről.

Forrás

Háborús helyzet

Szankciók

Fegyverek

A háború okai és lehetséges következményei

Propaganda, dezinformáció

Előzmények

További információk

Kapcsolódó lapok