„Hadsereg” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
30. sor: 30. sor:
 
Egyéb
 
Egyéb
 
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230412/egy-fuggetlen-es-demokratikus-ukrajna-biztonsagerosito-tenyezo-magyarorszag-szamara/|tit=Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára|aut=Gyarmati István|date=2023-04-12|misc=A XXI. századi hadviselés}}
 
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230412/egy-fuggetlen-es-demokratikus-ukrajna-biztonsagerosito-tenyezo-magyarorszag-szamara/|tit=Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára|aut=Gyarmati István|date=2023-04-12|misc=A XXI. századi hadviselés}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/17/eltunt-kalasnyikov-loszergyarto-karterites/|tit=Kormányzati szervezetnél nyomoznak a Kalasnyikov-lőszereket gyártó, eltűnt gépsor után|aut=Vitéz F. Ibolya|date=2023-04-17}}
   
 
[[Kategória: Honvédelem]]
 
[[Kategória: Honvédelem]]

A lap 2023. április 18., 00:29-kori változata

A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.

Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.

A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.

A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):

Honvédelmi költségvetés00-20.png

XXI. századi háborúk

A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.

Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.

A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.

A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.

A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.

Forrás

Más országok hadseregei

Egyéb