„Fasizmus” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
# A fasiszta rendszer mindig a többség akaratára hivatkozik, minden ellenérvet erővel söpör le az asztalról; |
# A fasiszta rendszer mindig a többség akaratára hivatkozik, minden ellenérvet erővel söpör le az asztalról; |
||
# A parlamentarizmus elvetése, mivel a többség akaratának érvényesítéséhez elegendő egy szűk uralkodó réteg, ami ismeri a tömegigényeket és ki is elégíti azokat. |
# A parlamentarizmus elvetése, mivel a többség akaratának érvényesítéséhez elegendő egy szűk uralkodó réteg, ami ismeri a tömegigényeket és ki is elégíti azokat. |
||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{hulink|fasizmus}} (magyar Wikipédia) |
* {{hulink|fasizmus}} (magyar Wikipédia) |
||
A lap jelenlegi, 2026. február 20., 11:22-kori változata
A fasizmus kritériumai:
- totális, a teljes lakosságot ellenőrző titkosszolgálat
- karizmatikus, leválthatatlan vezető államilag finanszírozott kultusza
- saját felsőbbrendűséget hirdető ideológia (Oroszország esetén: „a harmadik Róma”)
- élettérelmélet, mint a politikai cselekvés indoka (russzkij mir, közel-külföld)
Umberto Eco olasz filozófus 14 pontban foglalta össze a fasiszta állam ismérveit:[1]
- Hagyománykultusz, visszatérés az aranykorba, a dicső múltba nézés, mindehhez a modernizmus, a liberalizmus és felvilágosodás elvetése szükséges;
- A vallás vagy legalábbis valamilyen okkultista pótlék beemelése a nemzeti politikába;
- A cselekvés kultusza – mindegy, hogy mit lép a politikus, de ne látsszon döntésképtelennek;
- Az egyet nem értés megbélyegzése, az ellenzék általános hazaárulónak minősítése, ezzel a nemzetfogalom kisajátítása;
- Félelmek generálása, általában az idegengyűlölet tudatos erősítése;
- Az ellenzék idegenszívűnek minősítése és minden ellenzéki kísérlet államrenddel szembeni fellépésnek titulálása;
- A külső és belső ellenség szerepének, hatalmának és céljainak felnagyítása, torzítása, amiket általában összeesküvés-elméletekkel oldanak meg, ám a kijelölt ellenség mindig kevés reális veszélyt jelent, különben fennáll a veszély, hogy visszaüt;
- „A küzdelemért él és nem az életért küzd”, a lényeg a háborús hangulat, a mozgósítás, amivel a híveket ugrásra készen lehet tartani;
- „Tömegelitizmus”, azaz populista és elitista egyszerre, élen a Vezérrel;
- Hősiesség kultusza;
- Szexizmus, a fasiszta rendszer hangsúlyozza a „férfiasságát”, miközben a nők szerepe a családra redukálódik;
- Közösségelvűség akár az egyéni szabadságjogok teljes elvetésével, ám a közösség érdekeit egy szűk kör nyilatkoztatja ki;
- A fasiszta rendszer mindig a többség akaratára hivatkozik, minden ellenérvet erővel söpör le az asztalról;
- A parlamentarizmus elvetése, mivel a többség akaratának érvényesítéséhez elegendő egy szűk uralkodó réteg, ami ismeri a tömegigényeket és ki is elégíti azokat.
Jegyzetek
- ↑ Facebook/Paprika blog 2026. febr. 19.
Forrás
- fasizmus (magyar Wikipédia)
- Ungváry Krisztián: Ukrán és orosz fasiszták – egykor és most. telex.hu (2022. márc. 6.)