„Tisztítótűz művelet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
== Korrupcióellenes intézkedések == |
== Korrupcióellenes intézkedések == |
||
Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Kiemelt cél a jogellenesen megszerzett vagyonok felkutatása és visszaszerzése. A hivatal elnökét hat évre választja meg az Országgyűlés nyílt pályáztatás után. A hivatal működése kb. évi 10 MFt-be fog kerülni.<ref name="stj260622"/> |
Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Kiemelt cél a jogellenesen megszerzett vagyonok felkutatása és visszaszerzése. A hivatal elnökét hat évre választja meg az Országgyűlés nyílt pályáztatás után. A hivatal működése kb. évi 10 MFt-be fog kerülni.<ref name="stj260622"/> |
||
A hivatalnak széles jogkörei lesznek. Lesz egy büntetőeljárást megelőző ügycsoport, ők kockázatelemzést fognak végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba. Fogja tudni használni a rendőrség erőit, az ügyészséget, a NAV-ot, minden ilyen rendvédelmi szervezetet.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/06/22/nemzeti-vagyonvisszaszerzesi-es-vedelmi-hivatal-reszletek-magyar-peter|tit=Magyar röviden ismertette, hogyan működik majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal|aut=Nádor András|date=2026-06-22}}</ref> |
|||
A hivatal indíthat közvagyonvédelmi eljárást, de büntetőeljárást is. A hivatalnak arra is lesz lehetősége, hogy bizonyos ügyeket magához vonjon, akár az MNB-alapítványok ügyét is. |
|||
{{vonal}} |
|||
A közpénz fogalmát (amit az alaptörvény korlátoz), kiterjesztik. |
A közpénz fogalmát (amit az alaptörvény korlátoz), kiterjesztik. |
||
A lap 2026. június 22., 19:59-kori változata
A Tisztítótűz művelet a Tisza-kormány átfogó politikai, jogi és korrupcióellenes programcsomagja. Magyar Péter 2026. június 22-én jelentette be a parlamentben.
A művelet
- elindítja az új alkotmány létrehozását
- módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás, amit 29-én terjesztenek a parlament elé[1])
Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása
A 17. alaptörvény-módosítással megszűnik a köztársasági elnök megbízatása. A parlament 30 napon belül új köztársasági elnököt választ legfeljebb 5 évre.[2]
Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.[1]
Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ők választják meg az Alkotmánybíróság elnökét.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatban nincs szó a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének eltávolításáról. A Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét e két szervezet fogja megválasztani.
Igazságügyi intézmények működésének átalakítása
A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez mit jelent?
Csökkentik a sarkalatos törvények számát.
Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat a költségvetési és adóügyeket, amikben eddig akadályozva volt.
Felülvizsgálják az önálló szabályozási szervek jogait. Ezek a kormányhoz nem tartozó intézmények, melyeknek hatósági jogai vannak.
Korrupcióellenes intézkedések
Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Kiemelt cél a jogellenesen megszerzett vagyonok felkutatása és visszaszerzése. A hivatal elnökét hat évre választja meg az Országgyűlés nyílt pályáztatás után. A hivatal működése kb. évi 10 MFt-be fog kerülni.[1]
A hivatalnak széles jogkörei lesznek. Lesz egy büntetőeljárást megelőző ügycsoport, ők kockázatelemzést fognak végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba. Fogja tudni használni a rendőrség erőit, az ügyészséget, a NAV-ot, minden ilyen rendvédelmi szervezetet.[3]
A hivatal indíthat közvagyonvédelmi eljárást, de büntetőeljárást is. A hivatalnak arra is lesz lehetősége, hogy bizonyos ügyeket magához vonjon, akár az MNB-alapítványok ügyét is.
A közpénz fogalmát (amit az alaptörvény korlátoz), kiterjesztik.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Cseke Balázs: Magyar Péter: Sulyok Tamás egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Nádor András: Jön az Alaptörvény-módosítás, ami elmozdítja Sulyok Tamást a pozíciójából. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Nádor András: Magyar röviden ismertette, hogyan működik majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal. telex.hu (2026. jún. 22.)