Tisztítótűz művelet

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Tisztítótűz művelet a Tisza-kormány átfogó politikai, jogi és korrupcióellenes programcsomagja. Magyar Péter 2026. június 22-én jelentette be a parlamentben.

A művelet

  • elindítja az új alkotmány létrehozását
  • módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás, amit 29-én terjesztenek a parlament elé[1])

Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása

A 17. alaptörvény-módosítással megszűnik a köztársasági elnök megbízatása. A parlament 30 napon belül új köztársasági elnököt választ legfeljebb 5 évre.[2]

Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.[1] Ha már a 2026-os választáson is érvényben lett volna a szabály, a fidesz-frakció közel fele, de még a KDNP és a Mi Hazánk 3–3 képviselője sem indulhatott volna.[3]

Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ez 4 alkotmánybírót érint.[3]

A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatban nincs szó a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének eltávolításáról. A Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét e két szervezet fogja megválasztani.

Igazságügyi intézmények működésének átalakítása

A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez mit jelent?

Csökkentik a sarkalatos törvények számát.

Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat a költségvetési és adóügyeket, amikben eddig akadályozva volt.

Felülvizsgálják az önálló szabályozási szervek jogait. Ezek a kormányhoz nem tartozó intézmények, melyeknek hatósági jogai vannak.

Korrupcióellenes intézkedések

Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. Kiemelt cél a jogellenesen megszerzett vagyonok felkutatása és visszaszerzése. A hivatal elnökét hat évre választja meg az Országgyűlés nyílt pályáztatás után. A hivatal működése kb. évi 10 MFt-be fog kerülni.[1]

A hivatalnak széles jogkörei lesznek. Lesz egy büntetőeljárást megelőző ügycsoport, ők kockázatelemzést fognak végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba. Fogja tudni használni a rendőrség erőit, az ügyészséget, a NAV-ot, minden ilyen rendvédelmi szervezetet.[4]

A hivatal indíthat közvagyonvédelmi eljárást, de büntetőeljárást is. A hivatalnak arra is lesz lehetősége, hogy bizonyos ügyeket magához vonjon, akár az MNB-alapítványok ügyét is.


A közpénz fogalmát (amit az alaptörvény korlátoz), kiterjesztik.

Jegyzetek

Forrás

Kapcsolódó lapok