„Tisztítótűz művelet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
{{bővebben|Vagyonvisszaszerzés}} |
{{bővebben|Vagyonvisszaszerzés}} |
||
Az alaptörvény szerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Az alaptörvény 17. módosítása kihagyja ezt a kitételt, mert indokolatlanul szűkíti a közpénz meghatározását.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2026/06/22/oda-a-fidesz-bosszuja-visszaadna-az-alkotmanybirosag-teljes-hataskoret-a-tiszas-alaptorveny-modositas|tit=Oda a Fidesz bosszúja: visszaadná az Alkotmánybíróság teljes hatáskörét a tiszás alaptörvény-módosítás|aut=Windisch Judit|date=2026-06-22}}</ref> |
Az alaptörvény szerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Az alaptörvény 17. módosítása kihagyja ezt a kitételt, mert indokolatlanul szűkíti a közpénz meghatározását.<ref name="Wind260622">{{CitWeb|url=https://444.hu/2026/06/22/oda-a-fidesz-bosszuja-visszaadna-az-alkotmanybirosag-teljes-hataskoret-a-tiszas-alaptorveny-modositas|tit=Oda a Fidesz bosszúja: visszaadná az Alkotmánybíróság teljes hatáskörét a tiszás alaptörvény-módosítás|aut=Windisch Judit|date=2026-06-22}}</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2026. június 23., 00:19-kori változata
A Tisztítótűz művelet a Tisza-kormány átfogó politikai, jogi és korrupcióellenes programcsomagja. Magyar Péter 2026. június 22-én jelentette be a parlamentben.
A művelet
- elindítja az új alkotmány létrehozását
- módosítja az alaptörvényt (17. alaptörvény-módosítás, amit 29-én terjesztenek a parlament elé[1])
Egyes közjogi tisztségviselők mandátumának újraszabályozása
A 17. alaptörvény-módosítással megszűnik a köztársasági elnök megbízatása. A parlament 30 napon belül új köztársasági elnököt választ legfeljebb 5 évre.[2]
Legfeljebb 12 évig lehet valaki országgyűlési képviselő. Ez azt jelenti, hogy a következő választáson már nem indulhat el az, akit ez érint.[1] Ha már a 2026-os választáson is érvényben lett volna a szabály, a fidesz-frakció közel fele, de még a KDNP és a Mi Hazánk 3–3 képviselője sem indulhatott volna.[3]
Az alkotmánybírák korhatára 70 év lesz. Ez 4 alkotmánybírót érint.[3]
A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatban nincs szó a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének eltávolításáról. A Kúria és az Alkotmánybíróság elnökét e két szervezet fogja megválasztani.
Igazságügyi intézmények működésének átalakítása
A bírák nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában. Ez mit jelent?
Csökkentik a sarkalatos törvények számát.
Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja azokat a költségvetési és adóügyeket, amikben eddig akadályozva volt. Az Orbán-kormány azért korlátozta az Alkotmánybíróság ezen jogait, mert az Alkotmánybíróság 2011-ben megsemmisítette a végkielégítésekre kivetett 98%-os különadót annak visszaható hatálya miatt. Ezt a korlátozás szünteti meg a 17. alaptörvény-módosítás.[4]
Felülvizsgálják az önálló szabályozási szervek jogait. Ezek a kormányhoz nem tartozó intézmények, melyeknek hatósági jogai vannak.
Korrupcióellenes intézkedések
Az alaptörvény szerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Az alaptörvény 17. módosítása kihagyja ezt a kitételt, mert indokolatlanul szűkíti a közpénz meghatározását.[4]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Cseke Balázs: Magyar Péter: Sulyok Tamás egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ Nádor András: Jön az Alaptörvény-módosítás, ami elmozdítja Sulyok Tamást a pozíciójából. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ 3,0 3,1 Patakfalvi Dóra: A Fidesz közel a frakciója felét elveszítené, ha életbe lépne a Tisza 12 éves képviselői mandátum-korlátozása. telex.hu (2026. jún. 22.)
- ↑ 4,0 4,1 Windisch Judit: Oda a Fidesz bosszúja: visszaadná az Alkotmánybíróság teljes hatáskörét a tiszás alaptörvény-módosítás. 444.hu (2026. jún. 22.)