„Hadsereg” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
74. sor: 74. sor:
 
Egyéb
  
Egyéb
 
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230412/egy-fuggetlen-es-demokratikus-ukrajna-biztonsagerosito-tenyezo-magyarorszag-szamara/|tit=Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára|aut=Gyarmati István|date=2023-04-12|misc=A XXI. századi hadviselés}}
  
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230412/egy-fuggetlen-es-demokratikus-ukrajna-biztonsagerosito-tenyezo-magyarorszag-szamara/|tit=Egy független és demokratikus Ukrajna biztonságerősítő tényező Magyarország számára|aut=Gyarmati István|date=2023-04-12|misc=A XXI. századi hadviselés}}
  +
  +
== Kapcsolódó lapok ==
  +
* [[Szuverenitásvédelmi Hivatal]]
   
 
[[Kategória: Honvédelem]]
  
[[Kategória: Honvédelem]]

A lap 2025. május 13., 12:56-kori változata

A magyar hadsereg célja, hogy a térség meghatározó ereje legyen. Persze Ukrajna 7-szer, Románia 3-szor nagyobb, Ausztria pedig közel ugyanakkora hadsereggel rendelkezik, mint mi, de megelőzzük Szerbiát (?), Horvátországot és Szlovákiát.

A magyar hadsereg belföldön is korlátok nélkül bevethető akár a rendőrség helyett is.[1]

Adatok

A magyar hadsereg hivatásos, kb. 30 ezer fő. 9 dandárból áll, ebből 2 tartozik a légierőhöz.[2] Ez még kiegészül 11,5 ezer önkéntes tartalékossal. A ténylegesen bevethető állomány azonban ennél jóval kisebb, mivel a katonák jó része a bürokráciában, a minisztériumban vagy a honvédség valamelyik szervezeténél végez igazgatási, irodai munkát.

Az elvileg 2200, a toborzási nehézségek miatt ténylegesen 1400 fős határvadász század a rendőrség állományába tartozik.

Háborús készülődés

„ Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette, és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük…Remélhetjük, hogy a mi nemzedékünk, a negyedik trianoni nemzedék még beteljesíti küldetését, és egészen a győzelem kapujáig fogja vinni Magyarországot. De a döntő ütközetet az utánunk következő, az ötödik trianoni nemzedéknek kell megvívnia. A végső lépéseket nekik kell megtenniük.[3][4] ”
– Orbán Viktor, Sátoraljaújhely, 2020 június 6.

2023 áprilisában egy Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételen a hadügyminiszter a kormányban arról beszélt, hogy vége a békepolitikának, a háborús készülődés 0. fázisában vagyunk. Ez a társadalom és az ország felkészítése a háborúra, továbbá titkos és nyílt akciók mind diplomáciai, mind gazdasági, mind az információs befolyásolás terén.[5] Mindezek ellenére folytatódik a kormányzati békepropaganda.

Balkán

Magyarország 2024 elején 26 – még a rendszerváltás idejéből származó – páncélozott személyszállító járművet adott el Szerbiának.[6]

2024 márciusában Magyar Levente külügyminiszter-helyettes arról beszélt Boszniában, hogy Magyarország beavatkozik a bosznia-hercegovinai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne ott sor.[7][8] Korábban kiképzés címén 70 TEK-es ment Bosznia-Hercegovinába, amikor Dodik szerb vezetőt börtönbüntetésre ítélték, mert ki akart válni Boszniából. Eközben az EUFOR békefenntartó misszió keretében magyar egységek is tartózkodnak Boszniában. Bosznia ezek kivonását kezdeményezte, mivel nem pártatlanok.[9]

Ukrajna

Orbán békemissziója 2022. február 1-jén. A sikeres misszió után 3 héttel kitört a háború.

2022 februárjában, az oroszok ukrajnai agressziója előtt pár nappal katonai konvojok indultak a magyar–ukrán határra.[10] Könnyen lehet, hogy Kárpátalja megszállására készültek volna, ha az orosz agresszió sikeres.

2022. február 1-jén Orbán Moszkvában járt, ahol Putyinnal többek között biztonsági kérdésekről tárgyalt. A küldetést békemissziónak nevezte.[11] Bár Orbán itthon úgy nyilatkozott, hogy nincs háborús veszély, könnyen lehet, hogy a közelgő Ukrajna elleni háborúról, ezen belül Kárpátalja magyar megszállásáról is tárgyaltak.

2025 májusában Ukrajnában letartóztatták a magyar katonai titkosszolgálat két ügynökét, akik 2024 szeptemberétől kémkedtek a kárpátaljai régió katonai biztonságáról, és gyenge pontokat kerestek a régió földi és légvédelmében. Ezenkívül az ügynökök feladata volt, hogy megismerjék a helyi lakosok véleményét, különösen azt, hogyan reagálnának, ha magyar csapatok lépnének be a régióba[12] állítólag békefenntartó egységek tagjaiként, de a békefenntartásban csak a konfliktusban pártatlan országok vehetnek részt. A légirőről az adatgyűjtés csak az oroszok érdekét szolgálhatja, hiszen Magyarország nem akarja bombázni Kárpátalját.[13]

Hadseregfejlesztés

Magyarország a nehéz harci technikát 2004–2005-ben kivonta, mert 2001. szeptember 11. után az egész nyugati világban a terrorizmus elleni harc, az aszimmetrikus hadviselés került előtérbe. Az volt a doktrína, hogy csak gumikerekes harcjárművek kellenek, a lánctalpas harceszközökre többé nem lesz szükség, véget ért a konvencionális háborúk kora. Ez az elmélet dőlt meg Oroszország krími agressziójának napjaiban.

A magyar hadsereg 2023-ban, a háború időszakában kezdett tömeges elbocsátásokba fiatalítás címén. Minden 40 év feletti katonát el lehet bocsátani. Ez hosszú időre megingatja a biztos megélhetésért a hadseregbe jelentkezők bizalmát. Ráadásul 2020. április óta leszerelési tilalom van a különböző veszélyhelyzetek miatt.[14]

2023. április 27-én azonnali felmentéssel elbocsátották a hadsereg vezérkari főnökét. Egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat az elbocsátás és a fiatalítás között, ill. aközött, hogy ukrán helikoptereket fényképeztek le Győrben, miközben a Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy használják a légteret.[15][16]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Most akkor ki is építette le módszeresen a Honvédséget? b1.hvgblog.hu (2023. márc. 22.)

A NATO elvárása, hogy a tagországok a GDP-jük 2%-át költsék honvédelemre. Az Orbán-kormány ezt úgy trükközi ki, hogy tervez valamely összeget fél évvel korábban, azután NATO sürgetésére év közben jelentősen emel rajta, majd a következő év végén, a zárszámadási törvényben beismeri, hogy a növekményt nem költötték el.

A fidesz azzal vádolja a baloldalt, hogy leépítette a hadsereget. A tényleges adatok nominálértékben (az infláció figyelembe vétele nélkül):

Honvédelmi költségvetés00-20.png

2023-ban a magyar hadiipar – a tervekkel ellentétben – súlyosan veszteséges volt.[17]

XXI. századi háborúk

A három klasszikus fegyvernemen – gyalogság/tüzérség, légierő, flotta – egyre fontosabb fegyver a dezinformáció, amit az orosz hadsereg önálló, 4. fegyvernemnek tekint.

Kiemelkedően fontos szerepe van a hírszerzésnek és a kommunikációnak. Mindkettő használja a műholdakat.

A klasszikus elv szerint a háború mindig az utolsó győztes háború módszereit követi. A diktatúrákban a döntések felfelé tolódnak el, ami a sebességet és az alkalmazkodóképességet rontja.

A XXI. században megjelent a hibrid hadviselés, a reguláris és irreguláris alakulatok keveredése, pl. civilbe bújt katonák, szabadcsapatok, magánhadseregek (pl. Wagner). Ide tartozik a partizánháborúk támogatása is.

A mai hadviselésnek fontos eleme a politikai és gazdasági háború.

Jegyzetek

  1. ↑ Bárándy Péter (videó)
  2. ↑ Kósa András: Megtudtuk, miért beszélt az új vezérkari főnök „szittya gondolkodásmódról”. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 9.)
  3. ↑ Orbán Viktor ünnepi beszéde 2020. június 6. Sátoraljaújhely
  4. ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2025. máj. 12.
  5. ↑ Facebook/Dr. Ruszin-Szendi Romulusz 2025. máj.9.
  6. ↑ 26 páncélozott harcjárművet vásárolt Szerbia Magyarországtól. hvg.hu (2024. jan. 25.)
  7. ↑ Facebook/Hadházy Ákos 2025. ápr. 27.
  8. ↑ Szijjártó Péter helyettese miatt Bosznia-Hercegovinában bekérették a magyar nagykövetet: Bosnyák politikai vezetők nyílt fenyegetésként értékelték Magyar Levente külügyi államtitkár kijelentéseit. nepszava.hu (2025. márc. 4.) Süti kell.
  9. ↑ Dezső András: Orbánék annyit kavartak Boszniában, hogy az ország vezetéséből azt szeretnék, ha a magyar katonák elmennének onnan. telex.hu (2025. márc. 6.)
  10. ↑ Szadai Levente: Tankokat és más katonai járműveket szállítanak az M3-as autópályán kelet felé. merce.hu (2022. feb. 24.)
  11. ↑ Czinkóczi Sándor: Orbán Viktor még mindig csodálkozik, milyen hosszú volt kedden Vlagyimir Putyin asztala. 444.hu (2022. feb. 4.)
  12. ↑ Ukrán Biztonsági Szolgálat: magyar kémeket fogtak el Ukrajnában. hang.hu (2025. máj. 9.)
  13. ↑ Windisch Judit: Rácz András szerint egyetlen logikus magyarázat van arra, miért gyűjtött a magyar hírszerzés információkat az ukrán légvédelemről. 444.hu (2025. máj. 12.)
  14. ↑ Kaufmann Balázs: Sokaknak továbbra is akaratuk ellenére kell katonának maradniuk a Magyar Honvédségben. 444.hu (2022. szept. 12.)
  15. ↑ Benics Márk: Felmentették Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát. 444.hu (2023. ápr. 27.)
  16. ↑ Benics Márk: A Honvédelmi Minisztérium tagadja, hogy a magyar légteret használják az Ukrajnába tartó katonai gépek, pedig videó van róla, hogy de. 444.hu (2023. ápr. 27.)
  17. ↑ Székely Sarolta: Nemcsak a honvédelmi minisztérium kommunikált furcsán a magyar Lynx harcjárműről, tényleg gond lehetett a gyártással. 444.hu (2024. júl. 31.) Kétszer közölték az első Lynx átadását fél év különbséggel. A hadiiparban sincs fejlesztés, csak összeszerelés.

Forrás

Más országok hadseregei

Fegyverek

Egyéb

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Hadsereg&oldid=35051”