Rabszolgatörvény
Sablon:Építés alatt Sablon:Aktuális
Szatmáry Kristóf (Fidesz) és Kósa Lajos (Fidesz) 2018. november 20-án nyújtotta be az Országgyűlésnek A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról című törvényjavaslatát a Munka törvénykönyve[1] módosításáról.[2] A javaslat a köztudatba rabszolgatörvény néven vonult be.
Az eredetihez képest módosult törvényjavaslatot az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el, és még aznap megkezdődtek ellene a tüntetések. A két fő kifogás:
- 400 óra éves túlórakeret
- 3 évenkénti elszámolás az egyenlőtlen munkabeosztásban dolgozóknak.
A túlórakeret növelése
A törvényjavaslat 8. §-a szerint:
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. §
(1) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.
(2) A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján - az (1) bekezdésben foglaltat
meghaladóan - naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el
(önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
(3)…”
Ez évi 400 óra túlórát jelent, azaz hetenként majdnem 8 órát. Ezzel visszaáll a 6 napos munkahét.
A legtöbb magyar dolgozó nem ismeri a jogait, vagy nem mer élni velük az elbocsátástól félve, így az elvileg önkéntes 150 óra nem feltétlenül valóban az.
3 évenkénti elszámolás
A törvényjavaslat 3. § szerint:
Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos
okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap."
Ez csak az egyenlőtlen munkaidőbeosztásban (jellemzően munkaidőkeretben) dolgozókat érinti. A fix beosztásban dolgozóknak (pl. hivatalok) továbbra is havonta számolják el a túlórákat.
A nyugati országokban az időkeret jellemzően fél év, nálunk eddig egy év volt. Ezt emelték fel most háromra. Ez azt jelenti, hogy 3 évenként összesítik, ki mennyivel dolgozott többet vagy kevesebbet a napi 8 óránál, és annak megfelelően kap túlórát (vagy rossz esetben neki kell visszafizetnie, ha kevesebbet dolgozott).
Benyújtás
2010 óta gyakorlattá vált, hogy fontos törvényeket – köztük a rabszolgatörvényt is – egyéni képviselők nyújtanak be, hogy elkerüljék a szakmai egyeztetés kötelezettségét.[3][4] Pedig ez a parlamentáris demokrácia lényege: ettől lesznek legitimek (a nagy többség számára elfogadhatók) a törvények. A rabszolgatörvényről viszont valamennyi szakszervezet úgy nyilatkozott, hogy velük nem egyeztetett senki.
A jogalkotási törvény[5] szerint ugyanis
| „ |
17. § (1) A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt… tájékoztatni kell… |
” |
Az Alkotmánybíróság – még az alaptörvény elfogadása előtt – több alkalommal is rámutatott arra, hogy az egyéni képviselői indítvánnyal benyújtott törvénymódosítás alkotmányossági szempontból aggályos, mivel a törvények előkészítéséért a kormány a felelős. Az egyéni képviselői indítvány kellő előkészítettség hiányában alkotmánysértő lehet. Az így benyújtott törvényjavaslat nem tartalmaz semmilyen hatástanulmányt, az intézkedések semmilyen várható vagy lehetséges következményeire történő utalást, illetve tájékoztatást arról, folyt-e, és ha igen előzetes egyeztetés a javaslat elkészítése során.[6]
A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása
A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek ezt fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.[7]
A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja van arra, hogy döntsön.[8]
Jegyzetek
- ↑ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)
- ↑ Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz): T/3628. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) Az eredetileg benyújtott törvényjavaslat szövege.
- ↑ Somfai Peter: Törvény-keresztapák. fuhu.hu (2018. júl. 19.)
- ↑ Király András: A Kósa–Rogán-együttműködés kormánya. index.hu (2011. máj. 30.) „A nemzeti együttműködés kormánya kormányzásának elmúlt egy évében számtalan törvényt egyéni képviselői indítvánnyal nyújtottak be, kikerülve a kötelező egyeztetéseket.”
- ↑ 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról. Wolters Kluwer (2010. nov. 29.)
- ↑ Értelmezni vagy félreértelmezni? nepszava.hu (2015. szept. 5.)
- ↑ https://index.hu/gazdasag/2018/12/12/megszavazta_a_tuloratorvenyt_az_orszaggyules/
- ↑ http://www.blikk.hu/aktualis/politika/ader-janos-politika-tuloratorveny-alairas-ot-nap-torvenymodositas/x0q90nv
Források
- 2018. évi ..... törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. www.parlament.hu (2018. dec. 17.) A köztársasági elnöknek megküldött törvény szövege.
- Szatmáry Kristóf (Fidesz) – Kósa Lajos (Fidesz) – Bányai Gábor (Fidesz): T/3628: A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. www.parlament.hu (2018. nov. 20.) A törvényjavaslat tárgyalásának eseményei.
Házszabály: