Nemzetközi jog

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. december 22., 01:20-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Forrás)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez a szócikk elsősorban az orosz-ukrán háború nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozik. A nemzetközi jog szabályait a Római Statútum írja le, és annak az országnak a területén elkövetett cselekményekre vonatkozik, amelyik ország

  • csatlakozott a statútumhoz, vagy
  • egy adott ügyben elfogadta a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, a továbbiakban: ICC) joghatóságát.

A Római Statútumot mind Oroszország, mind Ukrajna elfogadta, de egyikük sem ratifikálta. A Krím elfoglalása után viszont Ukrajna alávetési nyilatkozatot tett, ami azóta is érvényben van, így az Ukrajna területén elkövetett cselekményekre vonatkozik a Római Statútum.

2016-ban az ICC elítélte Oroszországot a Krím megszállása miatt, Oroszország pedig visszavonta a Római Statútum aláírását.

A nemzeti jogok elsőbbséget élveznek a nemzetközi jog felett. A nemzeti joghoz tartoznak azok az ügyek is, ahol az adott ország állampolgára a sértett, függetlenül attól, hol történik az eset. A nemzetközi jogok akkor lépnek életbe, ha egy állam nem tud vagy nem akar eljárni valamilyen ügyben.

Az alábbi nemzetközi jogi bűncselekményeket a Római Statútumhoz csatlakozott államok kötelesek büntetni:

  1. háborús bűncselekmények
  2. emberiesség elleni bűncselekmények
  3. népirtás
  4. agresszió.

Ügyek indulhatnak egyetemes joghatóság alapján: bárki indíthat eljárást, akárki az áldozat, akárhol történt, akárki követte el. Agresszió esetén ez nem világos.

Háborús bűncselekmények

Háborús bűncselekményt csak háborúban lehet elkövetni. Minden katona által elkövetett bűncselekmény háborús bűncselekménynek minősül, de háborús bűncselekmény a háborús jog megsértése is:

  1. ius ad bellum: háború indításának joga
  2. ius in bello: a hadviselés során alkalmazandó normák
  3. ius post bellum (a háború utáni igazságos rendezés).

A háborúban részt nem vevő személyek (civilek, hadifoglyok, sebesültek) védettek, rájuk más szabályok vonatkoznak, mint a harcolókra.

A parancsnok akkor is felelős, ha nem adott parancsot az adott cselekményre. Meg kell próbálnia megakadályozni ezeket, és ha nem sikerül, felelősségre kell vonnia az elkövetőket. Az orosz hadseregben egyik sem látszik.

Általános büntetőjogi elv (nemcsak háborús bűncselekmények esetén), hogy akik bűnszervezetben követtek el bűncselekményt, közösen felelnek érte. A bucsai mészárlás elkövetői kitüntetéseket kaptak a Kremlben, vagyis a parancsnokok nyilvánvalóan összejátszottak a gyilkosságok elkövetőivel, ezért a parancsnokok is büntethetők, bár nem vettek részt közvetlenül a cselekményekben.

Háborús bűncselekménynek számít tiltott fegyverek használata, pl. kazettás bombáké. Ehhez az egyezményhez sem Ukrajna, sem Oroszország nem csatlakozott, így az orosz-ukrán háborúra ez nem vonatkozik.

Tilos viszont atomfegyvert használni atomfegyverrel nem rendelkező ország ellen az atomsoropó-egyezmény alapján, és tilos a piszkos bomba használata.

A nürnbergi és tokiói perben még nem volt szó a szexuális bűncselekményekről, az ICC viszont részletesen szabályozza, és egyre nagyobb fontosságúnak tekintik. A szexuális bűncselekmény nemtől független, minden szexuális erőszak annak számít.

A nürnbergi per előtt az állam vezetőjének személyes immunitása volt, azóta nemzetközi bíróságon ez elméletileg nem érvényes. Gyakorlatilag csak azután vontak felelősségre államfőt, hogy elveszítette a hatalmat.

1977-ben kiegészítették az 1949-es genfi humanitárius egyezményeket. Az 1. kiegészítés különleges védelmet biztosít bizonyos létesítményeknek: vízi- és atomerőműveket tilos fegyverrel támadni.

Emberiség elleni bűncselekmények

Az emberiesség elleni bűncselekmények sértettje csak a polgári lakosság lehet, viszont bizonyítani kell, hogy átfogó vagy módszeres volt. Pl. a nemi erőszak tömeges alkalmazásának elfogadottsága. A katonák által elkövetett nemi erőszak háborús bűncselekmény, módszeresség esetén emberiség elleni bűncselekmény is. A gyakorlatban ez utóbbit súlyosabban büntetik.

Népirtás

Egy népcsoport megsemmisítésének szándékával elkövetett bűncselekmények. Bizonyítani kell a megsemmisítés szándékát faji, etnikai, vallási csoporttal szemben. Népirtást tömeges emberölés nélkül is el lehet követni olyan intézkedéssorozattal, aminek során a csoport (és nem feltétlenül az azt alkotó személyek) megszűnik létezni. Pl.:

  • a csoporton belüli születések megakadályozása
  • a gyerekek elhurcolása.

Egy nép identitásának a megszüntetése népirtás, pl. a nép beolvasztása, vagy a nép nyelvén történő oktatás megszüntetése. A csoport elitjét (polgármester, újságíró, színész, tanár) fokozottan érő atrocitások is népirtásnak minősülnek, hiszen a csoport identitása ellen irányulnak.

Agresszió

Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy az országok a konfliktusaikat kötelesek békés eszközökkel rendezni. Ennek megszegése az agresszió. Nem minősül agressziónak az erőszak alkalmazása, ha

  • az ENSZ Biztonsági Tanácsa előre megengedi
  • ha az adott államot támadás érte, vagy megtámadott állam kért tőle segítséget.

Az agressziót a humanitárius jogok megsértése nélkül is el lehet követni. Nemcsak állam, de személy is lehet az elkövető, ha pl. utasítást ad agresszióra. Az ICC-nek nincs joghatósága agressziós ügyekben.

1974-en az ENSZ meghatározta az agresszió fogalmát. Ez a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumába is bele került 2010-ben.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Lamm Vanda

Forrás

Elsődleges források

Jogszabályok

Cikkek

  • Garry Wills: Mi az igazságos háború? Yale University Press (2004)
    • II. János Pál pápa a koszovói beavatkozást és az Afganisztán elleni katonai akciót is támogatta, nem támogatta viszont a (második) iraki beavatkozást

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Nemzetközi_jog&oldid=28248”