Börtönbiznisz

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. február 27., 18:23-kor történt szerkesztése után volt. (Jogszabályok)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Forrás: atv.hu

2020 február elején Orbán Viktor felháborodott a börtönbiznisz néven emlegetett konfliktus miatt. Pedig a probléma abból adódik, hogy az általa vezetett kormány nem teljesíti a saját maga által hozott törvényeket, az általa megkötött nemzetközi szerződéseket és az általa kiemelt beruházásként beígért börtönépítéseket.[1]

A probléma „megoldására” nemzeti konzultációt hirdetett, de ezt meg sem várva Semjén Zsolt a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot,[2] ami 2020. június 15-ig felfüggeszti a jogerősen megítélt kártérítések kifizetését.[3] Vejkey Imre KDNP-s képviselő pedig arról beszélt, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az Európai Emberi Jogi Egyezményből.[4] Úgy tűnik, Semjén és Vejkey még Orbánt is túllihegik.

A nemzeti konzultáció eredményét meg sem várva a parlament június 15-ig felfüggesztette a kártérítések kifizetését.[5] Ezen felül

  • május 15-ig kötelezi a kormányt, hogy a konzultáció eredménye alapján dolgozzon ki új szabályozást
  • szeptember 30-ig szüntesse meg a börtönök túlzsúfoltságát. Addig nem lehet börtönt építeni. Vagy kiengednek egy csomó embert, vagy papírmunka lesz a zsúfoltság megszüntetése.

A kialakult helyzet előzményei

  • A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre, illetve szigorították a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit is.
  • Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt a fogvatartással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek közül a kettőt szegett meg a leggyakrabban:
    • legalább 4 m2 mozgástér kell jusson egy emberre
    • a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól.

2015-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) rendszerszintű problémát állapított meg a magyar fogvatartási rendszerben,[6] és kötelezte Magyarországot a probléma orvoslására. A kormány 2016-ban törvénnyel próbálta rendezni.[7] Az ellenzék elutasította a törvényt,[8] mert előre lehetett látni, hogy nem oldja meg a problémákat.

Ha ez a tendencia folytatódik, akkor elképzelhető, hogy nálunk is börtönlázadásokkal kell szembenézni.

A Szél-ügy

A fogvatartás körülményei miatt először Szél László fordult az EJEB-hez 2006-ban. Őt emberölés bűntettének minősített esetében jogerősen bűnösnek találta és 15 évi szabadságvesztésre ítélte a magyar bíróság. Az EJEB 2011-ben 12 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg neki. Ezután egyre több elítélt fordult az EJEB-hez,[9] és kivétel nélkül valamennyien pert nyertek.

2015.

A romló fogvatartási körülmények miatt 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé. A strasbourgi bíróság elkezdett több ezer eurós kártérítéseket megítélni – ebben a jogi költségek is benne voltak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, a családtagokkal tartott kapcsolat korlátozásával, stb.

Korábban a nyugati országok tapasztalatai azt mutatták, hogy az embertelen fogvatartási körülmények és bánásmód következtében szabadulásuk után ők is embertelenül bántak a többi emberrel, és még kevesebben tudtak visszailleszkedni közülük a társadalomba.
2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladta a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva. A legmagasabb értéket a Kalocsai Fegyház és Börtönben mérték 2015-ben, ahol a telítettség mértéke 161%-os volt.

Az EJEB 2015. március 10-i pilot ítéletében egyhangú döntést hozott Varga Lajos és öt társa ügyében, melyben megállapította Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. és 13. cikkeinek sérelmét, és kötelezte az államot 3400–26 000 euróig terjedő büntetés megfizetésére.[6] Varga Lajos és a társai különösen a cellák nem megfelelő méretére és a rossz higiéniás körülményekre hivatkoztak beadványukban.

Az EJEB ítéletében megállapította, hogy a magyar büntetés-végrehajtásban rendszer szintű probléma a fogva tartási körülmények nem megfelelő minősége, és nincs összhangban az Európa Tanács Kínzást és Embertelen Bánásmódot Megelőzni Hivatott Bizottsága (CPT) állásfoglalásaiban és az EJEB esetjogában megfogalmazott európai követelményeivel. A bíróság arra kötelezte a magyar államot, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának felügyelete mellett hozza meg azokat az intézkedéseket.

Az EJEB ítéletében javasolta a fogva tartással nem járó kényszerintézkedések gyakoribb alkalmazását és a megfelelő kártérítéshez vezető jogorvoslati eljárás létrehozását.

A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. A már említett EJEB-ítélet kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami „már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”.[10] Ha tehát a magyar állam nem hajtja végre az EJEB ítéletét, kivonja magát a nemzetközi bűnügyi együttműködésből.

2016.

A Trócsányi László vezette Igazságügyminisztérium 2016-ban olasz mintára új törvényt kezdeményezett rabok kártalanítására,[7] amit a fidesz megszavazott, az ellenzék elutasított.[8]

Ez új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény. Fontos, hogy a raboknak járó kártérítéséből levonják a bűncselekménnyel kapcsolatos tartozásokat (az áldozatoknak, az államnak, a családi pótlékot, stb.). A magyar bíróságok a törvény alapján jóval kisebb kártérítést ítéltek meg a raboknak, mint az EJEB.

A kormány egyúttal tervbe vette 8 új börtön építését kiemelt beruházásként[11] 2019-ig, de ezek építését 2020 elejéig még el sem kezdték. Mindössze annyi történt, hogy a kiskunhalasi menekülttábort börtönné alakították át. Az ok az volt, hogy a közbeszerzésekben 500 fogvatartottanként kb. 4 MFt-t irányoztak elő, és ennyi pénzért nem akadt vállalkozó.

2016-ban Magyarországon a börtönök átlagos telítettsége 130%-os volt, a legrosszabb az EU-ban. A második helyen Szlovénia állt 114%-kal.

2016 végén egy kormányrendelettel módosították a fogvatartottak számára rendelkezésre álló mozgástér kiszámítását: a szekrények, ágyak, székek által elfoglalt helyet is beleszámítják.[12] Alapterület-növelés papíron: építés és egy fillér nélkül.

2020.

2020 elejére az arány 112%-ra mérséklődött. Ebben benne van a fent már említett mozgástér-kiszámítás módosítása. Orbán Viktor mégis felháborodását fejezi ki a raboknak járó magas kártérítések miatt.[13] Pedig épp az ő kormánya által kezdeményezett törvények ill. a kiemelt beruházásként tervbe vett, de fel nem épített börtönök miatt alakult ki a helyzet.

A sajtó szerint a kormány nem akar fizetni,[14] bár az erről megjelent kormányrendeletben[15] nem a kifizetés befagyasztása, hanem a végső határidőig való kitolása van.[16]

A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak több 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.

Jegyzetek

  1. Magyar Helsinki Bizottság: Börtönkártalanítás és állami mulasztás. www.youtube.com (2020. jan. 20.) (videó)
  2. A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről. www.parlament.hu (2020. feb. 17.)
  3. Czinkóczi Sándor: Még el sem kezdődött a nemzeti konzultáció, a kormány máris felfüggeszti a börtönviszonyok miatti kártérítések kifizetését. (2020. feb. 17.)
  4. Egy KDNP-s szerint el kell gondolkodni az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásáról. 24.hu (2020. feb. 20.)
  5. Elfogadta a Fidesz–KDNP a börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztését. index.hu (2020. feb. 25.)
  6. ^ 6,0 6,1 Magyar Helsinki Bizottság: Pilot ítélet a börtönök túlzsúfoltsága miatt. www.helsinki.hu (2015. márc. 10.)
  7. ^ 7,0 7,1 2016. évi CX. tv., ami a 2013. évi XXCL. tv. 10. §-át 10/A és 10/B §-sal bővítette ki.
  8. ^ 8,0 8,1 2016.10.25.12:28:10-i szavazás. www.parlament.hu
  9. Dr. Szemesi Sándor: Sok (jó) ember kis helyen? A magyar fegyintézetek zsúfoltságával kapcsolatos kérdések az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában. ujbtk.hu (2014. ápr. 23.)
  10. Botos Tamás: Magyarországon embertelen bánásmódnak minősül a börtönélet. 444.hu (2015. jún. 13.)
  11. Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon. 2019-ben a magas közbeszerzési árak miatt Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét kivették a rendeletből.
  12. 24/2016. (XII. 23.) IM rendelet egyes büntetés-végrehajtási tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról. net.jogtar.hu
  13. Nem vagyunk vagyunk hajlandóak bűnözőknek több millió forintot fizetni az adófizetők pénzéből. Orbán Viktor beszéde www.facebook.com (2020. jan. 20.) (videó)
  14. Herczeg Márk: Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. jan. 18.)
  15. 1004/2020. (II. 21.) Kormányhatározat
  16. Botos Tamás: Megjelent a kormányhatározat a börtönkártérítésekről. 444.hu (2020. jan. 21.)

Forrás

Jogszabályok

Kapcsolódó szócikkek