Gyöngyöspata

Innen: Politika
Setét Jenő, a tüntetés szervezője. Forrás: Setét Jenő Facebook-oldala
A tüntetés terve. Forrás: Az Ide tartozunk egyesület honlapja

Gyöngyöspata Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. 2800 lakosa van, közülük kb. 450 cigány. A sajtóban a magyar–cigány ellenségeskedés szélsőséges példájaként szerepel már kb. tíz éve.

  • szélsőjobboldali akciók következtében kitört zavargásokban többen megsérültek 2011-ben (lásd alább)
  • a rendőrség nem lépett fel megfelelően a zaklatók ellen, amit a bíróság rendőrségi zaklatásnak minősített[1]
  • a cigányokat éveken át elkülönült iskolában, alacsonyabb színvonalon oktatták (lásd szegregáció alább)
  • a fentiek miatt megítélt kártérítések ellen a miniszterelnök indított alkotmánysértő gyűlöletkampányt.

Az utóbbi ellen tüntetett 3–4 ezer ember a Kossuth téren 2020. február 23-án. Ez a cikk az eseményeket fordított időrendben tárgyalja.

A kártérítéseket a szegregált oktatás miatt ítélte meg a bíróság 2019 szeptemberében, még nem jogerősen.[2]

Szegregáció

A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában a cigánygyerekek külön osztályokba jártak, ahol alacsonyabb színvonalú oktatás folyt: két-három évvel fiatalabbaknak való tankönyvekből tanultak, az informatikai órákat nem is tartották meg, az úszásoktatáson és az iskolai bálon nem vehettek részt, nem volt számukra iskolai kirándulás. Leckét nem kaptak.[3]

A 2016 óta tartó pereskedés után a Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án másodfokon is kimondta, hogy az állam köteles kártérítést fizetni azoknak a gyerekeknek. Összesen 60 gyereknek jár kártérítés 350 ezer és három és félmillió forint közötti értékben. Az ítélet nem jogerős, mert a Kúrián felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő.

Korábban az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított közérdekű pert a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt, aminek a jogtalanságát 2015 márciusában mondta ki a Kúria. A kisebbségi ombudsman is megállapította a szegregáció jogszerűtlenségét 2011-ben.[4]

Miniszterelnöki gyűlöletkampány

A kormány nem hajlandó kifizetni a kártérítéseket, amiket bíróság jogerősen megítélt. Orbán Viktor évértékelő beszéde után Horváth László, a falu fideszes országgyűlési képviselője megpróbálta rábeszélni a romákat, hogy természetben, képzésekben fizessék a kártérítést, de ezt a romák elutasították.[5] A kártérítést egyébként mindig pénzben kell kifizetni.

A jogerős bírói ítélet végrehajtásának megtagadása ellen tüntetett 3–4 ezer ember 2020. február 23-án. A Nyugatitól a parlamenthez vonulók megálltak a Kúria épületet előtt is.

A bíróság a jogállam harmadik klasszikus hatalmi ága a törvényhozás (parlament) és végrehajtó hatalom (kormány) mellett. A bíróság ítéletét mindenki köteles végrehajtani: jogállamban a végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek, és erre a parlamenti képviselők és a miniszterek fel is esküdnek. Az ítélet végre nem hajtása a jogállam alapjait támadja meg.

2010 óta nem a parlament ellenőrzi a kormányt, hanem a kormány a parlamentet. A kormány immár a bíróságokra is ki akarja terjeszteni a hatalmát. Ez kétségtelen bizonyíték az egyeduralomra törekvésre. Az alaptörvény nyílt megsértése, ami ellen az alaptörvény szerint mindenkinek fel kell lépnie.[6]

Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől[7]
Iványi Gábor

Nemzeti konzultáció

A kormány „nemzeti konzultáció”-nak nevezett kampányt indított a bírósági ítéletek ellen. A konzultáció tízszer annyiba kerül, mint a kifizetendő kártérítések összege (lásd a jobb oldali ábrát). Jogi értelemben pedig semmit nem jelent. A bírósági ítéleteket senki nem bírálhatja felül.[8] A miniszterelnök pláne nem: neki az a dolga, hogy végrehajtassa az ítéleteket.

A kormány azzal érvel, hogy „munka nélkül senki ne juthasson jövedelemhez”. Pedig a kártérítés soha nem munka után jár, hanem az elszenvedett sérelmeket orvosolja. Arról nem is beszélve, hogy a kártérítést tanköteles korúak kapták, akik még nem is dolgozhatnak.

A nemzeti konzultációra szánt milliárdokat az oktatásra költse inkább a kormány. Vagy az egészségügy felkészítésére a koronavírusra, ami már Olaszországban is megjelent.

A tüntetés felszólalói

Iványi Gábor, az egyik felszólaló.
Forrás: Wikipédia

Kaltenbach Jenő beszéde

Barátaim!

Először is köszönöm, hogy eljöttetek.

Én nem voltam (érthetetlen).

Amint ez elhangzott, azért is jöttünk ma itt össze, hogy emlékezzünk a rasszista gyűlölködés, roma honfitársaink elleni merényletsorozat áldozatairól.

A bűnösöket, akik fegyverrel a kezükben gyilkoltak, utolérte az igazságszolgáltatás, a felbujtók, akiknek a szó a fegyverük, akik a gyűlölködés szításáért, a rasszista hangulatkeltésért felelősek, azonban büntetlenek maradtak, és ez bátorítja, ez bátoríthatja őket, hogy tettüket újra elkövessék.

Bűnük annál súlyosabb, minél magasabban állnak a ranglétrán, és annál aljasabb, minél rafináltabban teszik. Mint mondjuk éppen a miniszterek elnöke. Ő azt mondja, hogy a pénzért a gyöngyöspataiaknak is meg kell dolgozni, hogy az ingyen pénz bántja az emberek igazságérzetét. Ő jogot végzett – nem mondanám jogásznak, mert soha, egy percig nem dolgozott a szakmában –, de így is tudnia kell, hogy megdolgozni a munkabérért kell. A kártérítés annak jár, akinek a bíróság megállapítja, és ezt senki nem bírálhatja felül – a miniszterelnök sem.

De ha már a megdolgozásnál meg az igazságérzetnél tartunk, szerintetek Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, aki a semmiből néhány év alatt az ország leggazdagabb embere lett, vagy Tiborcz István, aki beházasodott a családba, és szintén többszörös milliárdossá vált - ők megdolgoztak ezért? A következő kérdést már föl sem teszem, mert azt akartam kérdezni, hogy ez nem zavarja az igazságérzeteteket?

Szerintetek a fidesz képviselői a folyamatos gombnyomogatásokkal megdolgoznak a milliós fizetésekért?

A német szociáldemokraták egykori elnöke az elszabadult egyenlőtlenséget bírálva egyszer azt mondta:

Én el tudom képzelni, hogy valaki tízszer jobb mint a másik. Azt is el tudom képzelni, hogy valaki százszor jobb, kivételesen talán még ennél is sokszor. De hogy egymilliószor jobb, azt nem tudom elképzelni.

Szerintetek Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István, vagy a gombnyomogatók milliószor jobbak, mint ti?

A jogvégzett miniszterelnöknek a saját alaptörvényét is ismernie kellene. Annak C cikk első bekezdését hadd idézzem:

A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

– Alaptörvény,[10] C cikk, (1) és (2) bekezdés

Az már eddig is világos volt, hogy nem a parlament ellenőrzi a kormányt, hanem fordítva. A miniszterelnök most szembehelyezkedik a bíróság ítéletével: kell-e ennél nagyobb bizonyíték a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvésre? Ez az alaptörvény nyílt megsértése, brutális támadás az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. No de ne csodálkozzunk, hogyha itt ideidézem Parti Nagy Lajosnak, a Kossuth-díjas költőnek egyszer elhangzott, leírt mondatát, amely a következőképpen hangzik:

A hazámat cégéres gazemberek és könyörtelen brigantik vezetik ki éppen Európából egy hibbant és életveszélyes nemzetvezetővel az élükön.
Parti Nagy Lajos

Itt az ideje, hogy a tisztességes demokraták hallassák a hangjukat, és megfogalmazzák a követeléseiket. Miután március 15-éhez közeledünk – alig három hét van hátra –, úgy gondoltam, mi lenne, ha ma megfogalmaznánk a 12 pontot, a mi 12 pontunkat? Amit leírtam, az az én 12 pontom, de ha egyetértetek vele, akkor mindnyájunk 12 pontja lesz.

  1. Követeljük a sajtószabadság visszaállítását! Propagandista lakájok helyett független újságírókat a közmédiába!
  2. Követeljük a törvény előtti egyenlőséget, az alapvető jogok garantálását!
  3. (Mindjárt elfújja a szél.) Határozottan fel kell lépni a korrupció minden formája ellen, haladéktalanul csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez!
  4. Tisztességes, diszktriminációmentes oktatást akarunk, hogy a gyerekeink versenyképes tudást szerezzenek!
  5. Fel kell számolni a szükséghelyzetet az egészségügyben. Szégyenteljes, hogy tízezrek halnak bele évente az elégtelen orvosi ellátásba.
  6. Tisztességes közteherviselést, igazságosabb adórendszert akarunk! Fel kell számolni a mélyszegénységet, meg kell akadályozni a bérek és a nyugdíjak elértéktelenedését!
  7. Vissza kell állítani az önkormányzati autonómiát, abba kell hagyni az esztelen centralizációt!

    Itt álljunk meg egy pillanatra, mert valaki 2009 októberében – akkor polgármester volt az illető – megfogalmazott néhány passzust, ő is egy ilyen 12 pont félét. Ezeket gyorsan felolvasnám. Meg fognak lepődni, hogy ki volt az illető. Ő azt írja, hogy

    Minden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek. A magyarok legfontosabb városa a főváros, Budapest. Minden településnek joga van az iskolához, minden településnek joga van a vagyonához, minden településnek joga van a jövedelméhez. Az önkormányzatnak joga van ellenállásra a törvény keretei között, ha az állam a létét, törvényességét vagy alkotmányosságát veszélyezteti.
    Kósa Lajos

    Mit gondolnak, ki volt ez? Kósa Lajos! Akkor éppen Debrecen polgármestere volt.

    Megyünk tovább.

  8. Követeljük az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, a NAV és az Ügyészség pártatlan, befolyástól és részlehajlástól mentes működését és személyi összetételét!
  9. (Ez ma nagyon sokszor elhangzott, én inkább csak megismétlem.) Fel kell számolni a független igazságszolgáltatás kormányzati ellenőrzés alá vonásának kísérletét!
  10. Követeljük, hogy szűnjön meg a népképviselet – azaz az országgyűlési képviselők – a parlamenten belüli és azon kívüli jogainak önkényes csorbítása! Az ellenük elkövetett jogsértéseket ki kell vizsgálni, a felelősöket meg kell büntetni!
  11. Az esélyegyenlőség elvén alapuló tisztességes választási törvényt kell elfogadni, abba kell hagyni a közpénz kormányzati propagandára fordítását! Végül az utolsó, de nem kevésbé fontos pont.
  12. Európai Magyarországot akarunk! Barátaink a jogállami európai demokráciák, és nem Putyin, nem a türkök, nem Erdogan. Szűnjön meg a hazug Brüsszelezés, és az EU-támogatások elherdálása!

Zavargások 2011-ben

A „járőrözés”. Forrás: origo.hu

Az egyik országgyűlési párt helyi szervezetének elnöke (aki többek szerint az Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület[11] (SZJPE) helyi szervezője is) kisfiát 2010. december 6-án durván bántalmazták az iskolában. A helyiek és az igazgató elmondása szerint ezt cigány gyermekek tették. Bár az egyik cigány kisfiú édesanyja másnap felkereste az iskolát és a családot, bocsánatukat kérve, a bántalmazott gyermeket kivették az iskolából. Egyesek véleménye szerint ez a sajnálatos eset az „egyenruhások” márciusi bevonulása egyik közvetlen előzményének is tekinthető.

Egy további konfliktus akkor pattant ki, amikor egy idős, nem cigány származású lakos öngyilkos lett. Halála előtt utoljára végigjárta a szomszédokat, és elmondta, ő már ezt nem bírja tovább, „mindenét elviszik a cigányok”, így inkább öngyilkos lesz. A romák ezzel szemben azt mondták, hogy az idős úr betegség és családi problémák miatt lett öngyilkos. Ezt erősítette meg a Heves megyei rendőrfőkapitány is az elhunyt hozzátartozóitól származó információkra hivatkozva.

Egy helyi önkormányzati képviselő elmondta, hogy tudomása szerint az egyik szomszéd értesített egy országgyűlési képviselőt a történtekről, majd ezt követıen jelentek meg a SZJPE tagjai a településen.

Minden meghallgatott helyi vezetőnek is az volt a véleménye, hogy a helyi roma közösség többsége semmiféle bőncselekményt nem követett el. Az iskolaigazgató becslése szerint legfeljebb 3–5 családból kerülnek ki a vélelmezett bűnelkövetők. A bűncselekmények száma és súlya nem kirívó, gondot inkább a fiatalok csoportjainak utcai viselkedése jelent. A kisebbségi ombudsman azt is megállapította, hogy az „egyenruhások bevonulását” követően erősödött fel és éleződött ki az ellentét a szegregáltan élő romák és a nem roma lakosok között, előtte nem volt jelentősebb a feszültség.

Március 1-jén a Jobbikhoz több szálon kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai kezdtek járőrözni a faluban. Március 6-án a Jobbik 1500–2000 fő részvételével tartott tüntetést a településen, ahol Vona Gábor pártelnök és Sneider Tamás alelnök is felszólalt.[12] Vona Gábor a rendőrséget vádolta a feszültségért, amit pedig épp a Jobbik akciói szítottak fel, pedig a résztvevők közül néhány százan voltak csak helyiek.

Később a Véderő nevű félkatonai szervezet, valamint a Szeged környékén működő Betyársereg tagjai kezdtek járőrözni. A rendőrség többször igazoltatta ill. őrizetbe vette a szervezet tagjait, de bizonyítékok híján el kellett őket engedni.

A helyi cigányok elismerték, hogy voltak közöttük, akik loptak, de a faluban masírozó félkatonai szervezetek a kollektív bűnösség sztálini elve alapján megfélemlítik a lakosságot. Még az iskola környékén is járőröznek, így több cigány család nem meri elengedi a gyerekeit.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint a járőrözők mögött „politikai felbujtók" vannak”, „akik rendet hirdetnek, és rendetlenséget okoznak”. „A közrend biztosításának joga a magyar államot illeti meg, amelyet a rendőrség segítségével gyakorol”. A Belügyminisztérium egy rendelet módosításával vette elejét a további egyenruhás masírozásnak, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet pedig a helység elhagyására kényszerítette.[13]

Jegyzetek

  1. Jovánovics Eszter: Gyöngyöspata: megérkezett a Kúria ítélete. tasz.hu (2017. jún. 6.) A romák hatósági zaklatásának ügyében. A Kúria szóbeli indoklása 2017. február 8-án részben hibás volt.
  2. Szurovecz Illés: Áprilisban dönthet a Kúria Gyöngyöspata-ügyben. 444.hu (2020. feb. 17.)
  3. Prókai Eszter: Nektek hiába tanítjuk az informatikát, úgysem értitek meg. abcug.hu (2016. ápr. 26.)
  4. Dr. Kállai Ernő: A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyőlési biztosának utóvizsgálati jelentése a közfoglalkoztatásról, a szabálysértési hatóságok eljárási gyakorlatáról és az oktatás helyzetéről Gyöngyöspatán. www.kisebbsegiombudsman.hu (2011. dec.)
  5. Szurovecz Illés: Nem kérnek a Fidesz ajánlatából a gyöngyöspatai romák. 444.hu (2020. jan. 18.)
  6. Részlet Kaltenbach Jenőnek a tüntetésen elmondott beszédéből.
  7. Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől. 168ora.hu (2020. feb. 23.)
  8. Kivéve, ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a bíróság által alkalmazott törvény alkotmányellenes.
  9. Horgas Péter: Viktor! civilhetes.net (2020. feb. 25.) A 23-i, Gyöngyöspatáról szóló tüntetésen elmondott beszéde.
  10. Magyarország Alaptörvénye. web.archive.org (2012. okt. 31.)
  11. Az SZJPE alapítója 11 volt gárdista, elnöke az Új Magyar Gárda Békés megyei kapitánya. Céljai és tevékenységi köre hasonlóságot mutat a 2009-ben betiltott Magyar Gárdával. Az SZJPE nem tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek, mert az elutasította az együttműködést, és közleményben határolódott el tőlük.
  12. A Jobbik szerint a kormány olyan, mint egy strucc. www.origo.hu (2011. márc. 6.)
  13. Elhagyják Gyöngyöspatát a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai. www.origo.hu (Hozzáférés: 2020. feb. 27.)

Forrás

A tüntetésről:

Korábbi események:

Egyéb:

További információk

Kapcsolódó szócikkek