Elios-ügy

Sablon:Friss esemény Az Elios-ügy a magyar politikai élet egyik nagy port kavart korrupciógyanús ügye. Több városban ugyanaz a cég végezte a közvilágítás korszerűsítését, melynek egyik célja az energiatakarékos LED alapú utcai lámpák használata volt, a lakosság azonban azt érzékelte, hogy a projekt végén az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak.

A korszerűsítés jelentős EU-támogatással történt. Magyarországgal szemben több ügyben felmerült a gyanú a pénzek nem megfelelő felhasználására, ezért az OLAF vizsgálatokat indított, ezek egyike lett a 35 közvilágítási projekt.

A pályázatok kiírása

Az Európai Csalás Elleni Hivatal a környezet és energia operatív program keretében megvalósított harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektet vizsgált. Ezeket 2009 szeptemberében, illetve 2012 decemberében írták ki épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítésére, valamint 2014 szeptemberében a közvilágítás energiatakarékos átalakítására.

Az OLAF által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál: a 2012-es csomagba tartozó pályázatokat úgy írták ki, hogy a feltételeknek az Elios Innovatív vagy konzorciuma feleljen meg. Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva. Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat.

Műszaki problémák

A hagyományos lámpák (villanykörték) a felhasznált energia legnagyobb részét hőtermelése pazarolják, fény előállítására csak néhány százaléknyi energia jut. Az Európai Unió a környezetvédelem érdekében jóval korábban kitűzte a világítás korszerűsítését, és néhány évvel ezelőtt Magyarországon is bevezették az energiatakarékos égőket, melyek ugyanannyi fény előállításához kb. tizedannyi energiát használnak fel.

A LED-es égők még hatékonyabbak, ui. hőtermelés nélkül állítják elő a fényt. Igen népszerűek pl. kerékpárok világításához, elemlámpákhoz. Van viszont két hátrányuk: jóval kisebb a fényerejük (ez már az energiatakarékos égőknél is probléma), és csak irányított fényt tudnak előállítani, szórt fényt nem, emiatt utcai lámpákhoz csak gondosan beállított, bonyolult fényvisszaverő elemek használatával alkalmasak. Az elemek beállítása viszont igen munkaerőigényes, következésképp drága, és minden bizonnyal ez nem történt meg megfelelően, ezért érzékeltek túl kevés fényt az emberek.

OLAF-jelentés

Az OLAF folyamatban levő ügyben nem hoz nyilvánosságra adatokat, csak az érintett kormánynak küldi el a jelentését, emiatt a tartalmából csak nyilatkozatokból lehet tudni.

Az ügyről a Fidesz a közvéleményt tájékoztatni nem hajlandó. Ehelyett a párt frakcióvezetője Gulyás Gergely levélben utasította fideszes politikustársait (elsősorban az egyéni választókerületekben induló képviselőjelölteket), hogy mit hazudjanak, ha kérdéseket kapnak az üggyel kapcsolatban.

Az OLAF 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán. „Tiborcz Istvánt ismerem polgármester koromból. (...) Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt.” Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta ezt 2017 novemberében.

2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást indított az ügyben. 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

A közvilágítás ügyében Siófok városa is érintett volt. A nyomozás lezárása után a polgármester úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség semmilyen papírt nem kért tőle. Ezek után felmerül a kérdés, mit vizsgált a rendőrség, és milyen alapon hozta meg a döntését.