Közigazgatási bíróság

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. november 19., 21:57-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Cél, hogy az állam elleni pereket ne független (Áder által kinevezett, már amennyire azok függetlenek) bírák, hanem a kormány által kinevezett hivatalnokok bíráljanak el. A törvényt 2018. december 12-én fogadta el a parlament.

Az igazságügyminiszter dönti el, ki lehet bíró, melyik bírót léptetik elő a Közigazgatási Felsőbíróságra és azt is, hogy melyik bíró kap magasabb fizetést.

A koncepciós perek kezdő lépése.

Úgy akarják átalakítani a közigazgatási bíráskodást, hogy a hatósági eljárás egyfokú lesz, és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, majd – a törvény által biztosított esetekben – ezután lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért.

2019. május 30-án a kormány visszalépett a tervtől, egyelőre nem tudni, miért.[1] 2019. október 31-én Varga Judit bejelentette, hogy a kormány végleg letett a tervről,[2] mivel itthon és az EU-ban is sok bírálatot kapott.[3] Ezzel Orbán beismerte, hogy vesztésre áll minden téren. A Párbeszéd javaslatára még az alaptörvényt is visszaállítják a közigazgatási bíróságok előtti állapotra.[4]

Jegyzetek

Források