„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés

A lap 2023. augusztus 13., 22:37-kori változata

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Lásd a magyar Wikipédiában: Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.^[1] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A köztársasági elnöki tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.^[2]

A kerekasztal-tárgyalásokon történt megállapodás alapján az első köztársasági elnököt még a választások előtt közvetlenül (népszavazással) választották volna meg. A megállapodást az SZDSZ és a fidesz nem írta alá, és másik két párttal együtt népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a legesélyesebb jelölt, Pozsgay Imre megválasztását. A népszavazás sikeres lett, így az első köztársasági elnököt is a parlament választotta meg.

Lásd a magyar Wikipédiában: Ellenzéki Kerekasztal és Négyigenes népszavazás

Az MDF–SZDSZ paktumban 1990. április 29-én a két párt többek között abban állapodott meg, hogy az 1990. május 2-i alakuló ülésen az Országgyűlés elnökének Göncz Árpádot választják meg, aki az Alkotmány értelmében ideiglenes köztársasági elnök lesz a köztársasági elnök megválasztásáig. Addig az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét a három alelnök egyike, Szabad György tölti be.^[3]

Az alakuló ülésen a köztársasági elnök megválasztásával meg akarták várni a már folyamatban levő népszavazás eredményét. A népszavazást az MSZP kezdeményezte, és 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott. Pár nappal később az MDF és az SZDSZ korábban megkötött megállapodásának megfelelően az Országgyűlés választott köztársasági elnököt.^[4]

Lásd a magyar Wikipédiában: 1990-es magyarországi népszavazás

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.^[5] Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,^[6] 2012 óta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).

Kegyelem

Az alábbiak elsődleges forrása: dr. Sándor Zsuzsa: Mikor adhat kegyelmet Novák Katalin? 24.hu (2023. jan. 7.)

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség? Ha nem akarja, ne terjessze föl.

Háromféle kegyelem van:

eljárási
végrehajtási
kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

„	Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.^[7]	”
– Novák Katalin

Jegyzetek

↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
↑ Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.
↑ Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)
↑ 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu
↑ Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”
↑ AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”
↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

Forrás

Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.
Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás (1990. évi XL. törvény) és máig ható közjogi következményei
Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi államformái. Történelem cikkek (2015. dec. 2.)
1989. évi XXXV. törvény a köztársasági elnök választásáról 1989. november 1. Hatályos: 1989. 11. 01. – 1990. 06. 24.
1989. évi XXXI. törvény: a rendszerváltás alkotmánya. Az 1949. évi XX. tv. módosítása. Nem találtam egységes szöveget.

Hírek:

Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.

Kapcsolódó lapok

Áder János

[1] 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.

[2] Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnököt a parlament elnöke helyettesíti.

[3] Soltész István: A szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése (1990. május 2-3.). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (2020)

[4] 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29. parlament.hu

[5] Alaptörvény AZ ÁLLAM fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”

[6] AZ ÁLLAM fejezet 8. cikk (3) a): „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”

[7] Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 Az alakuló ülésen a köztársasági elnök megválasztásával meg akarták várni a már folyamatban levő népszavazás eredményét. A népszavazást az MSZP kezdeményezte, és 1990. július 29-én tartották meg. A feltett kérdés ez volt: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül válasszák meg?” A népszavazás érvénytelen volt, mert a jogosultaknak mindössze 14%-a szavazott. Pár nappal később az MDF és az SZDSZ korábban megkötött megállapodásának megfelelően az Országgyűlés választott köztársasági elnököt.<ref>[https://www.parlament.hu/-/30-eve-tortent-ervenytelen-nepszavazas-1990-julius-29- 30 éve történt – Érvénytelen népszavazás, 1990. július 29.] parlament.hu</ref>
+{{lásd huwiki|1990-es magyarországi népszavazás}}
 Az [[alaptörvény]] szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100425.ATV&celpara=&dbnum=1 Alaptörvény] <cite>AZ ÁLLAM</cite> fejezet 10. cikk (1): „A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.”</ref> Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni,<ref><cite>AZ ÁLLAM</cite> fejezet 8. cikk (3) ''a)'': „Nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”</ref> 2012 óta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben (lásd feljebb).