Alaptörvény

Innen: Politika
Forrás: A Momentum Facebook-lapja

Az alaptörvény az 1989-ben konszenzussal elfogadott, többször módosított Alkotmányt 2012. január 1-jén felváltó törvény. A legitimitását különböző okokból sokan megkérdőjelezik.

Állítólag gránit szilárdságú, de leginkább csak márvány, mármint sajt. Annyira büdös is.

Egyes ellenzékiek a Facebook-on minden problémára rávágják, hogy az alaptörvény nem létezik. Csak ezzel semmilyen problémát nem oldanak meg. Élni pedig addig is kell, amíg ez tisztázódik.


Az alaptörvényt Orbán Viktor hozta le a Gellért-hegyről kőtáblába vésve.
– Kovács András Péter

Elnevezések

E szócikkben

  • Alkotmány: az 1949. évi XX. törvény
  • alkotmány: egy ország lakosainak túlnyomó többsége által elfogadott, az együttélési szabályokat rögzítő, írott vagy íratlan törvény
  • alaptörvény: a 2012-ben az Alkotmány helyébe lépő törvény

Államforma

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

– NEMZETI HITVALLÁS

Következésképp: az államforma királyság. A (nép)köztársaságot az érvénytelen kommunista alkotmány mondta ki. Horthy Miklós a királyt helyettesítő kormányzó volt 1944-ig (de nem március 19-ig, hanem október 15-ig).

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

– ALAPVETÉS, B) cikk

Következésképp: az államforma köztársaság.

Az alaptörvény önmagának mond ellen.

Az alkotmány alkotmányellenessége

Az alkotmány feladata az együttélés legfontosabb szabályainak rögzítése. A nép túlnyomó többségének egyetértését kell bírnia.

Egy alkotmány négy esetben lehet alkotmányellenes:[1]

  1. az alkotmány megsérti a liberális alkotmány elveit: definíció szerinti alkotmányellenesség.
  2. érvénytelen mechanizmussal alkották meg: közjogi érvénytelenség, más szóval jogi értelemben vett alkotmányellenesség
  3. nem alapul a választópolgárok akaratán: legitimációs alkotmányellenesség
  4. az alkotmány nincs összhangban a közösség történeti alkotmányával: téves identitás miatti alkotmányellenesség.

Közjogi érvénytelenség

Az Alkotmány lehetővé tette ⅔-os többséggel a módosítást. A fidesz úgy módosította az Alkotmányt, hogy törölte belőle, hogy az új alkotmányt népszavazással kell elfogadni, majd ⅔-dal elfogadta az alaptörvénynek nevezett új alkotmányt. Formailag tehát nem követett el hibát.

Egyes alkotmányjogászok azt mondják, hogy az alaptörvény elfogadásakor eljárási hibát követtek el: az 1994 óta érvényben levő Házszabály szerint zárószavazás előtt már nem lehet érdemi módosító indítványt benyújtani,[2] márpedig itt 14 módosítót is benyújtottak, így közjogi érvénytelenség okán az egész alaptörvény semmis.[3]

Az eljárási hibákat egy erre jogosult szervezetnek kell megállapítania, és a semmisséget kimondania, az Alkotmánybíróság azonban ilyet nem tett. Ha ui. az alaptörvény érvényes, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül annak tartalmát. Ex lex állapot alakult/alakulna ki, és összedől(ne) a jogállami rendszer.

Legitimáció

Az alaptörvényt a nép feje fölött hozták létre, a nép megkérdezése nélkül, és abban korlátozták a népet abban, hogy a feje fölött létrehozott alaptörvényt népszavazással megváltoztathassa. Az alaptörvényt a nép akkor sem tudja megváltoztatni, ha a többség szeretné, mert ebben az állítólag az ő érdekeiket képviselő parlamenti képviselők akadályozzák meg.

Az alaptörvényt három kormánypárti képviselő dolgozta ki, és csak a kormánypártok képviselői fogadták el. Ők ugyan a választók többségét képviselték, de arra nem kaptak a választóktól felhatalmazást, hogy az akaratuk ellenére korlátozzák a jogaikat.

Az 1989-es Alkotmány létrehozóinak ugyan nem volt választáson szerzett felhatalmazásuk, de a lakosság túlnyomó többségét képviselték. Ezt senki nem vonta kétségbe sem akkor, sem azóta. Az Alkotmány későbbi módosításait a képviselők túlnyomó többségével (legalább ⅘-ével) fogadták el, ebben tehát az ellenzéki pártok jelentős részének egyetértését is bírták. Mindez annak ellenére történt így, hogy a Horn-kormány koalíciójának ⅔-os többsége volt, tehát formailag lehetősége lett volna önállóan módosítani, vagy akár új alkotmányt írni. A Vastagh Pál vezette alkotmányozó bizottság el is készített egy alkotmánytervezetet, de a fidesz ellenállása miatt nem tűzték napirendre. Ők nem éltek vissza azzal a formai szabállyal, ami a konszenzust ⅔-os parlamenti többségben határozta meg.

Önellentmondás

Alkotmány készítéséhez felhatalmazás kell. Az alaptörvény, ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK részében:

Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.

Ezzel az a baj, hogy az alaptörvény, Nemzeti Hitvallás része meg ezt mondja:

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Tehát a felhatalmazás egy érvénytelenné tett törvényre hivatkozik, azaz a törvényhozónak nincs felhatalmazása alaptörvény megalkotására.

Napi politikai érdekek

Az alaptörvény hosszú távú szabályokat kell tartalmazzon, amivel az emberek többsége egyetért. Biztosan nem ilyen pl.

  • az, hogy Magyarország keresztény ország
  • hogy a hajléktalanság bűncselekmény (egyébként is ellentmond az előzőnek)
  • az egykulcsos SZJA

Társadalombiztosítás és nyugdíj

Egy videó[4] kapcsán ellenzéki körökben terjed a (jelek szerint rém)hír, hogy a társadalom- és egészségbiztosítás nem jár, legfeljebb jut.

Az alaptörvényben ez van:

Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő.
– XIX. cikk (4)
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

– XX. cikk

A helyzet az, hogy a nyugdíj és az egészségügyi ellátás jár, mert az állam köteles gondoskodni róla. Viszont nem biztosítási alapon jár, hanem adóként szedik. Vagyis az államnak joga van pénzt kivonni az egészségügyből és a nyugdíjrendszerből. Biztosítási alapon nem is ő kezelné a pénzt, tehát nem tudná megtenni.

Jegyzetek

  1. Scheppele: négy szempontból is alkotmányellenes a magyar alaptörvény. hvg.hu (2012. jan. 31.) Felsorolja a négy szempontot, de nem mondja meg, hogy miért igaz a magyar alaptörvényre.
  2. Hiszen a zárószavazásra benyújtott indítványokról már nincsen vita. Ezek csak az elfogadott törvény esetleges koherenciazavarainak kiküszöbölésére valók. 10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről. Wolters Kluwer (2014. feb. 13.) 53. § (1).
  3. Kolláth György: az alaptörvény nem létezik. YouTube (2012. jan. 22.)
  4. A TB ÉS A NYUGDÍJ NEM JÁR. Juszt László interjúja Mihályi Péter közgazdásszal www.youtube.com (2013. okt. 17.)

Források

Kapcsolódó szócikkek