„Orosz-ukrán háború/Álhírek” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
== Ukrajnában nácik vannak hatalmon == |
== Ukrajnában nácik vannak hatalmon == |
||
− | Orosz álhír 2014 óta. Az USA nem szokott nácikat támogatni, ilyen országban befektetni ( |
+ | Orosz álhír 2014 óta. Az USA nem szokott nácikat támogatni, ilyen országban befektetni (lásd az előző álhíreket). Ráadásul Zelenszkij félig orosz, félig zsidó, és náci országban nem szokott (félig) zsidó elnök lenni. Egyébként sem szokott demokratikus választás lenni (általában semmilyen nincs). Ukrajna előző elnöke és miniszterelnöke is zsidó volt. |
2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink|Petro Poroshenko|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire|odesszai vérengzés}}. Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”). |
2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,<ref>2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től {{enlink|Petro Poroshenko|Petro Porosenko}} Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.</ref> aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az {{enlink|2014_Odesa_clashes#2_May_city_centre_clashes_and_Trade_Unions_House_fire|odesszai vérengzés}}. Ez az esemény azóta is orosz [[hívószó]] az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”). |
A lap 2022. november 16., 19:46-kori változata
- A háború az USA érdeke, mert óriási ukrán földeket és más javakat vásárolt fel.
- A háborút az USA robbantotta ki, Ukrajna nem is önálló szereplő.
A két álhír között ellentmondás van.
Ukrajnában nácik vannak hatalmon
Orosz álhír 2014 óta. Az USA nem szokott nácikat támogatni, ilyen országban befektetni (lásd az előző álhíreket). Ráadásul Zelenszkij félig orosz, félig zsidó, és náci országban nem szokott (félig) zsidó elnök lenni. Egyébként sem szokott demokratikus választás lenni (általában semmilyen nincs). Ukrajna előző elnöke és miniszterelnöke is zsidó volt.
2013-ban a Majdan-téri tüntetések elleni erőszakos rendőri fellépés után a tüntetők radikalizálódtak. 2014-ben ideiglenes kormány került hatalomra,[1] aminek első törvényjavaslata az orosz nyelv betiltása volt. (Az ország ¼-e orosz anyanyelvű.) A javaslat soha nem emelkedett jogerőre. Ezalatt az átmeneti időszak alatt volt példa kisebb attrocitásokra és egy nagyra is: május 2-án történt az odesszai vérengzés. Ez az esemény azóta is orosz hívószó az ukrajnai oroszok védelmére. A háború okaként is felhozzák az oroszok 2022. február 24-én („nácitlanítás”).
Az utolsó választáson a két szélsőséges nacionalista párt nem lépte át a parlamenti küszöböt.
Jegyzetek
- ↑ 2014 februárjától május 24-ig. Május 25-től Petro Porosenko Ukrajna törvényesen megválasztott elnöke.
Forrás
- Facebook/Szkeptikus Társaság 2022. november 15.
- Világi Máté: Onnan lehet felismerni az álhírterjesztőt, hogy amikor lebukik, nem áll fel zavar az álhírcunamiban. Rácz András előadása alapján telex.hu (2022. nov. 15.)