Oroszország
Az orosz gazdaság
Oroszországban megtiltották a valutavásárlást készpénzért. Akiknek valutaszámlájuk van, legfeljebb 10 e$-t vehet fel róla, a többit rubelben adják ki.[1]
Oroszországban 22%-os az infláció 2022-ben, az EU-ban ennek pont a fele.[2]
Az orosz GDP 2,3%-kal csökkent, ami 47 M$-os deficitet jelent. A bevételek 40 M$-ral, a kiadások 92 M$-ral emelkedtek. Januártól novemberig még pluszban volt a büdzsé.[3]
A Kreml eredeti tervei szerint megóvta volna az orosz lakosságot a háború következményeitől, ennek kudarcát Vlagyimir Putyin azonban maga ismerte el. Az orosz vezetés közlései szerint a védelmi minisztérium megrendeléseit eddig maradéktalanul kielégítették az üzemek, egy novemberi egyeztetésen viszont Putyin világossá tette, hogy a gyártás további radikális bővítésére van szükség. Ez nem lesz könnyű: már nyáron 400 ezer munkavállaló hiányzott a gazdaságból, és a mozgósítás óta fokozódott a kivándorlás.[4]
Mint várható volt, a szankciók gyorsan elérték a polgári légiközlekedést. Az oroszok kényelenek voltak újraindítani a már korszerűtlen Szuhoj Superjet 100 és a Tu-214 gyártását.
A szankciók a személyautók gyártására is nagy csapást mértek.
Minden egyes szankció azt hozza közelebb, hogy ennek a háborúnak mihamarabb vége legyen.[5] A gazdasági szankciók azonban csak hosszú távon hatnak, különösen egy ekkora ország esetén, mint Oroszország. A GDP azonban már 2022-ben 10% körül fog visszaesni míg az EU-ban 2022-ben 2,7, 2023-ban 1,4%-os növekedés várható.
Oroszország szénhidrogén-bevétele másfélszeresére nőtt 2022-ben, de nem annyira, amit reméltek – részben egyes EU-országos önkéntes vásárlás-csökkenése, részben a földgázszállítás orosz oldali csökkentése miatt (árfelhajtó céllal). (A földgázra nincs embargós szankció.) Az olajárak nem a szankciók, hanem a krízis miatt emelkedtek. A nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó 2023. februártól él. A csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez.
Technológiai értelemben a szankciók Oroszországot több éves távlatban az 1990-es évek technológiai szintjére fogják visszavinni. Az embargók hatására sok nyugati cég kivonult Oroszországból, az elszámolással és export/importtal kapcsolatos szankciók igen sok termék hiányát okozzák. Alkatrészhiány miatt fontos katonai eszközöket sem tudnak pótolni, bár még van tartalékuk, pl. drónok, helikopterek.
Katonai kiadások
A háború előtt 5 M$ volt a havi katonai kiadás, februárban 5,6, márciusban 6,6, 2022. áprilisban már 9,2 M$.
2022-ben április végéig 24,6 milliárd dollárt fordított a Kreml védelemre, több mint háromszor annyit, mint az oktatásra, és kétszer annyit, mint az egészségügyre. A 2023-as költségvetés 143 M$-t irányoz elő védelemre, ami a teljes költségvetés ⅓-a.[6]
Moszkva évente 60-65 milliárd dollárt költ a védelemre, ez az összeg jelentősen eltörpül az amerikai kiadások mellett: a Pentagon büdzséje 715 M$, amiből eddig 40 M$-t költött az ukránok katonai támogatására (5,6%). Ennyi pénzért (Magyarország 12 éves teljes katonai költségvetése) Ukrajna elvégzi a hagyományos orosz haderő felőrlését egy évtizedre.[7]
Az oroszok a GDP 4,1 százalékát, az amerikaiak pedig 3,2 százalékát áldozzák katonai célokra.[8]
A háború napi 3–500 m$-ba kerül Oroszországnak becslések szerint.[9]
Olaj, gáz
2023-ban várhatóan 5–6%-kal csökken az orosz olaj- és 12%-kal a gáztermelés. A gázexport pedig 25%-kal.[10]
2021-ben a gázből származó bevétel 60 M$, az olajbevétel 180 M$ volt. Az olaj ára épp igen magas a világpiacon (a brenti pl. 120$), így 2022-ben Oroszország komoly bevételhez juthatott a korábbi szankciók ellenére.
Olaj
Az olajexport ¼-e, származékokkal együtt 60%-a Európába megy. Az EU olajimportjának ⅔-a tankereken, ⅓-a csővezetéken érkezik.
2022. június elején a tankereken érkező olaj importálását teljesen megszüntették. A vezetékes importtal Lengyelország és Németország a szankcióktól függetlenül leállt, néhány ország – így Magyarország – haladékot kapott. Ezzel együtt úgy számolnak, hogy az Unióba érkező olaj 90%-át érintik a szankciók. Magyarország, Csehország és Szlovákia ideiglenes kedvezménye az orosz export kb. 5%-a.
Az oroszok Ázsiába is tudnak majd exportálni, de ez az export drágább. Pl. a biztosítások költsége megnőtt a korábbi szankciók miatt.
2022. november végén az EU-ba irányuló olajexport napi 95 ezer hordó a háború előtti 1,2 millióval szemben, pedig az olajszankció csak egy hét múlva lép életbe.[11] A háború elejéhez képest az orosz olajexport-bevételek 30–32%-kal csökkentek, és a szankcióval tovább fognak.[12]
Gáz
Oroszország évi 155 milliárd ㎥ gázt exportál az EU-ba. Az EU megállapodása Azerbadzsánnal 20 milliárd ㎥-t pótol – 15 éven belül. Paks I. éves termelése 3,2 M㎥ gázt vált ki.[13] 2022-ben az Oroszországból importált földgáz aránya 40 százalékról 7 százalékra csökkent az EU-ban.[14]
A gázra semmiféle uniós embargó nincsen.[15] Az olajra vonatkozó szankciók 2022 novemberétől ill. 2023 februárjától lépnek életbe.
Oroszország olajbevételei 2022. augusztusban 13%-kal csökkentek júliushoz, és 3,4%-kal az előző évihez képest.[16]
Európa – kicentizve ugyan, de – szeptember végére beszerezte a télre szükséges gázt az oroszok nélkül is.[17] Szeptember 28-án viszont megsérült mindkét Északi Áramlat földgázvezeték.[18] Október 2-án már egyik vezeték sem szivárog.
2022. október 1-jén megnyitották a Balti gázvezetéket, ami Norvégiából szállít gázt Lengyelországba Dánián keresztül.[19]
A háború célja
- „nácitlanítás”: az ukrán vezetés leváltása. Ehelyett a háború első évfordulóján Zelenszkij támogatottsága 80%.
- „demilitarizálás”: az ukrán hadsereg legyőzése. Ehelyett az ukrán hadsereg létszáma 1 millió fő, és folyamatosan kapja a nyugati fegyvereket.
- Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozása. Ehelyett az együttműködés szorosabbá vált.
- az orosz lakosság védelme. Ehelyett az orosz katonákat ellenszenvvel, több helyen helyi ellenállással fogadták, az ukránok által visszafoglalt területeken pedig kitörő örömmel fogadták az ukrán katonákat a bucsai és ahhoz hasonló mészárlások után.
| „ | A különleges hadművelet célja a 2014 óta zajló háború lezárása. És hogy megvédjük az ott élő népünket azokon a területeken.[20] | ” |
| – Vlagyimir Putyin | ||
Kik között folyik a háború, és Oroszországnak mi köze ehhez?
Az oroszok egy céljukat elérték, mást nem: szárazföldi kapcsolatot teremtettek a Krímmel. A minimális stratégiai cél a Krím megtartása, de az ukránoknak van esélyük, hogy visszaszerezzék, ahogy Herszont, Harkivot.
Úgy tűnik, hogy a globális világ 2–3 tömbre fog szétesni. Oroszország célja, hogy legyen egy olyan tömb, ahol ők erősek. Ehhez viszont az kell, hogy ne veszítsék el a háborút. Az USA nagy kérdése éppen az, hogyan lehet legyőzni Oroszországot úgy, hogy ne vesse be a nukleáris fegyvereit.
Orosz energia nélkül Európa versenyhátrányba kerül az USA-val szemben. Viszont Európa nem hasadt szét a háború miatt, sőt.
| „ | Valamikor fel kell fogni, hogy meg kell válni mindentől, amije az embernek van, tehát a csábító világtól, az éttermektől, az üdülőktől, a dácsáktól és az úszómedencéktől. Minél hamarabb veszik el mindezt tőlük, annál jobb. | ” |
| – Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója és pénzelője | ||
Putyin a 2000-es évek elején államosította a nagyvállalatokat, hogy megszilárdítsa tekintélyelvű kleptokráciáját, és előfordulhat, hogy az államosítás lebegtetésével próbálja rávenni az eliteket, hogy támogassák az ukrajnai háborúját, vagy lefoglalják vagyonukat katonai kiadások finanszírozására.
Vélemények Oroszországról
| „ | Oroszország csak akkor érzi magát biztonságban, ha körülötte senki sincs biztonságban.[21] | ” |
| – Gyarmati István | ||
| „ | Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat; nyilván az oroszul beszélő, Oroszországhoz is tartozó állampolgárokról van szó. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is nagyon sok orosz él, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?[22] | ” |
| – Orbán Viktor, 2008 | ||
| „ | Oroszország híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században már nem lehet meg komoly globális hatalom. Ezt a dolgot soft powernek hívják: tudjon állítani magáról valamit, ami miatt vonzó lehet.[23] | ” |
| – Uj Péter | ||
Oroszország egész világa olyan páriává vált Európa nagy része szemében, amilyen talán még sosem volt. Még a szovjet időkben is bírt valami hitelességgel legalább az európai baloldal és humanista tudomány egyes képviselői számára. Ma már csak a rettenetet és könyörtelenséget jeleníti meg. Új tudományos eredményeket már régóta nem várhatunk onnan, csak új pusztító csodafegyvereket.
| „ | Az orosz birodalom Európa leigázására fog törekedni, de végül őt magát igázzák le. A tatárok, akik ma alattvalói és szomszédjai, a tatárok fognak uralkodni fölötte, és mifölöttünk is. | ” |
| – Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről | ||
(Az Aranyhordát annak idején Oroszország sok évszázados gigászi küzdelemben győzte le, de ennek iszonyatos ára volt: egy könyörtelen állam, amely senkire és semmire nincs tekintettel, saját népét is beleértve, mint önmaga túlélésére, dicsőítésére és fölmagasztalására.)
Európa legnagyobb muszlim városa Moszkva.
Oroszország valószínűleg belátta, hogy a világ szemében (ideértve Kínát és Indiát is) semmilyen sikert nem ért el és nem is fog.
| „ | Ők, a hódítók, rettentően merevek és feszélyezettek voltak… iszonyatos hatalmuk ellenére a legkisebb bírálatra is reagáltak; ragaszkodtak hozzá, hogy minden alkalommal megkapják az őket megillető tiszteletet; egyszóval nagyfokú önbizalomhiányban szenvedtek. | ” |
| – John Lukacs: 1945 | ||
A szovjet rendszer lett Oroszország egyetlen ajánlata az emberiségnek.
Jegyzetek
- ↑ Hercsel Adél: Búcsúzhatnak az oroszok a dollártól: jön a digitális rubel. www.napi.hu (2023. márc. 7.)
- ↑ Pál Tamás: Az Európai Bizottság szerint nem helyénvaló a kormány bombás plakátkampánya. telex.hu (2022. okt. 19.)
- ↑ Jelentés az orosz gazdaságról: működnek az elhibázott brüsszeli szankciók. furgehir.hu (2023. jan. 12.)
- ↑ Hajdu Miklós: Hiába ígérte Putyin, hogy megvédi az orosz lakosságot a háború következményeitől, már a vállalkozásoknak is a hadiipart kell kiszolgálnia. g7.hu (2022. dec. 12.)
- ↑ Facebook/Erzsébet Budai Tarjáni Péter, 2022. június 8.
- ↑ Pusztító ukrán csapások orosz laktanyák ellen, megint valami nagy dobás készülődik? privatbankar.hu (2022. dec. 11.)
- ↑ Nyilas Gergely: Saját magát is vérszivattyúba terelte Oroszország. Interjú Rácz Andrással telex.hu (2022. dec. 7.)
- ↑ Kaviár és kalasnyikov. kaviareskalasnyikov.hvgblog.hu (2022. máj. 19.)
- ↑ Földes Márton: Az Északi Áramlat megrongálása óriási pofon Európának, de jól jöhet Kínának. hvg.hu (2022. okt. 16.)
- ↑ Mészáros R. Tamás: Megtépázta az orosz olajexportot az EU-s embargó. telex.hu (2023. jan. 5.)
- ↑ Az ukrajnai háború és várható következményei. YouTube (2022. nov. 23.) (videó) 38:00.
- ↑ Mol vezérigazgató: A szankciók miatt kellett kivezetni az ársapkát. Interjú Holoda Attilával YouTube (2022. dec. 8.) (videó)
- ↑ Csikvári J. András: A Shah Deniz küldhet gázt – avagy mi mennyi? ujnepszabadsag.com (2022. júl. 20.)
- ↑ Von der Leyen: A szankciók működnek, már a mosógépekből szedik ki az alkatrészeket az oroszok. 24.hu (2022. szept. 14.)
- ↑ Lendvai Ildikó: Szent tehén a vágóhídon. ujnepszabadsag.com (2022. júl. 18.)
- ↑ Kozák Dániel: Először beszélt Moszkva nyíltan a vereség lehetőségéről. 24.hu (2022. szept. 14.)
- ↑ Jandó Zoltán: Összeomlott az orosz gázimport, megszűnhet Putyin zsarolási potenciálja. g7.hu (2022. szept. 22.)
- ↑ Weiler Vilmos: Emelkednek a gázárak az Északi Áramlat megsérülése után. telex.hu (2022. szept. 28.) Mindkét vezeték egyszerre sérült meg. A hatóságok szabotázsakcióra gyanakodnak..
- ↑ Pál Tamás: Megindult a gáz áramlása Lengyelországba az új Balti-gázvezetéken keresztül. telex.hu (2022. okt. 1.)
- ↑ A különleges hadművelet célja a 2014 óta zajló háború lezárása. alfahir.hu (2023. jan. 18.)
- ↑ Gyarmati István: Senki sem győzhet Ukrajnában. hvg.hu (2023. feb. 23.)
- ↑ Haszán Zoltán: Orbán nagyon látványosan visszavett a szomszédaira támadó oroszok bírálatából. 444.hu (2023. feb. 18.)
- ↑ Uj Péter: Az orosz birodalom híján van valaminek, ami nélkül a XXI. században nem lehet meg globális hatalom. 444.hu (2022. szept. 29.)
Forrás
- Konteók keringenek a Szputnyik vakcina feltalálójának erőszakos halála után. hu.euronews.com (2023. márc. 7.)
- Mészáros Juli: Csehország után Románia is kilép a budapesti székhelyű orosz bankból. 444.hu (2022. feb. 27.)
- A KGB-nek dolgozott az Orbánék által megvédett Kirill pátriárka Svájcban. 24.hu (2023. feb. 6.)
- Matkó György: Az oroszok által indított háborúk a II. világháború óta. www.facebook.com (2022. ápr. 22.)
Orosz történelem
- Sz. Bíró Zoltán: A rend felborításával akar Putyin erősebbnek mutatkozni, de a király meztelen. g7.hu (2022. jún. 15.) Oroszország reformjai a XIX. századtól kezdve.
- Bihari Dániel: Mély gyökerei vannak Putyin birodalomépítő ambíciójának. Szakértő: Sz. Bíró Zoltán 24.hu (2022. feb. 27.) Oroszország rövid története a középkortól.
- Tálas Péter: Orosz-grúz háború - Sarokba szorítva. magyarnarancs.hu (2008. aug. 14.)
- Z (katonai szimbólum) orosz háborús szimbólum