Politika:Túlmunka Magyarországon

A túlmunka a teljes napi munkaidőn felüli végzett munka, beleértve a nem munkanapon végzett munkát is.

Munkanapok: általában a hétfő-péntek közötti napok. Egyenlőtlen munkarendben a munkáltató másképp szabályozhatja a munkanapokat, a kormány pedig (keddre vagy csütörtökre eső állami ünnep esetén) munkanap-cserét írhat elő.

Teljes napi munkaidő: általában 8, legfeljebb 12 óra, de ennél kevesebb is lehet (bizonyos munkakörökben vagy részmunkaidőben). 8 óránál hosszabb napi munkaidő tipikusan ügyeleti rendben dolgozóknál fordul elő. Ilyenkor nem jár túlmunkadíj a 8 óránál hosszabb munkanapokra.

A munkáltatónak a feladatkörébe tartozó tevékenységeket úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállalók ezeket a tevékenységeket a munkarend szerint beosztott munkaidejükben elvégezhessék. Átmeneti időszakban, rendkívüli gazdasági illetve egyéb körülmények az ezt meghaladó időtartamú munkavégzést is szükségessé tehetik.

Fogalmak

Általános munkarend

A munkaidő-beosztás szabályait a munkaadó állapítja meg, de átengedheti a munkavállalónak is (kötetlen munkarend).

Általános munkarend hétfőtől péntekig tart, a munkaidő hossza csak a hét napjától függ (a közigazgatásban pl. pénteken rövidebb, amit az előző négy napon ledolgoznak). Általános munkarend a kötetlen munkarend is.

Egyenlőtlen munkarend

Az általános munkarendtől eltérés az egyenlőtlen munkarend, ami kétféle lehet:

• munkaidőkeret: szombat/vasárnap is kell dolgozni, ügyeleti rend (is) van
• elszámolási időszak: idényjellegű munkák, pl. a mezőgazdaságban nyáron több, télen kevesebb munkaidő.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy héttel korábban közli, és legkésőbb a munkap előtt négy nappal módosíthatja.

Rendkívüli munkaidő

Rendkívüli munkaidő (a köznyelvben túlóra) az általános munkarendtől, a munkaidő-beosztástól vagy a munkaidőkerettől eltérő munkaidő, továbbá az ügyelet.

Munkaidőkorlátok

A korlátok szempontjából nincs különbség az egyenlőtlen munkarendben és rendkívüli munkavégzésben keletkezett túlmunka között: a kettő összege számít.

A napi munkaidő nem lehet 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet, a heti munkaidő pedig legfeljebb 48 óra lehet. Készenléti munkakörben a napi munkaidő akár 24 óra is lehet, a heti legfeljebb 72 óra.

A kifizetés ideje

A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt legkésőbb a következő hónap végéig ki kell adni. A bér kifizetéséről a törvény külön nem rendelkezik, vagyis a rendkívüli munkaidőért járó bért is a szokásos bérfizetési napon kell kifizetni.

Az egyenlőtlen munkarendben (munkaidőkeretben vagy elszámolási időben) dolgozók túlmunkájának a mértéke az időszak elteltével derül csak ki, így kifizetni is csak azután lehet. Szabadidőt kiadni természetesen lehet korábban is, a megfelelő beosztással.

A túlmunka fogalma

Kivételes esetben a munkáltató a munkavállalót rendkívüli munkaidőben való munkavégzésre kötelezheti. Rendkívüli munkaidőben való munkavégzésnek kell tekinteni a túlmunkavégzést, a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzést, továbbá a meghatározott helyen és ideig való készenlétet.

A rendkívüli munkavégzés szabályai

Rendkívüli munkaidő csak az aznapra munkára beosztott számára rendelhető el (kivéve elemi csapás esetén). A rendkívüli munkaidő hossza is korlátozott (lásd alább).

A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő

• a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
• b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben rendelhető el.

Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Az (1) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony év közben kezdődött, b) határozott időre vagy c) részmunkaidőre jött létre.

A túlmunka szabályainak módosítása 2018 decemberében

A Kormány 2018. december 6-án nyújtotta be az Országgyűléshez a Munka törvénykönyve módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely érinti a túlmunka szabályait is.

A törvényjavaslat 11. §-a szerint "Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép.

A javaslat bevezeti az "önként vállalt túlmunka" fogalmát. Az Mt. 135. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.”

A törvényjavaslat parlamenti vitája és elfogadása

A törvényjavaslatot az ellenzék - pártállástól függetlenül - hevesen támadta és azt rabszolgatörvénynek nevezte. Bár ellenzéki képviselők igyekeztek az alkotmányos törvényalkotási folyamatot fizikailag megakadályozni, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján - rendkívül feszült légkörben - az Országgyűlés 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Munka Törvénykönyvének Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által javasolt módosítását.

A törvényjavaslatot Kövér László házelnök 2018. december 18-án küldte tovább aláírásra Áder János köztársasági elnöknek, akinek öt napja volt arra, hogy döntsön.

Források

• 2018-as törvényjavaslat (2018. december 6.)
• Új munkajogi kézikönyv. KJK, Budapest, 1995 ISBN 963 222 801 4

A munka törvénykönyve

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. Wolters Kluwer (2012. jan. 6.)

Kapcsolódó szócikkek

• Munkaidő